A PTE kuratóriumának elnöke a Szabad Pécs kérdésére beszélt arról a pénteki sajtótájékoztatón, hogy elégedett-e a kuratórium összetételével, de arra a kérdésünkre is válaszolt, hogy mivel is foglalkoznak az álomdíjazással munkába állt tagok. És akkor még hátra volt a nagy találkozás Szili Katalinnal.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Pécsi Tudományegyetemet működtető magánalapítvány képviseleti és irányító testületének, azaz kuratóriumának első száz napjáról tartott sajtótájékoztatót pénteken az öt kuratóriumi tag. Igaz, a sajtótájékoztató hivatalos részén csak az elnök, az államtitkár és a kuratóriumi elnök (nyilván, itt utóbbi tisztségében), a PTE volt rektora, Bódis József beszélt. Utána azonban a jelenlévő újságírók bárkinek, a négy tagnak is feltehették a kérdéseiket. Lapunk azonban már a sajtótájékoztató előtt jelezte, hogy lesznek kérdéseink. De erről még később szólunk.
Merthogy Bódis József egy viszonylag rövid összefoglalót adott arról, hogy milyen feladataik is voltak, min dolgoztak az első száz napban. Ami persze nem is száz nap volt, mert ugyan az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) augusztus elsejétől kezdve vette át a Pécsi Tudományegyetem működtetését, már annak előtte elkezdődött az előkészítés és idejekorán lehetett azt tudni, hogy kik is lesznek az új tagok. Elsőként ezt éppen a Szabad Pécs írta meg, és ma is ők ültek a sajtótájékoztatón az asztalhoz: Mikes Éva, Szili Katalin, Decsi István, Rappai Gábor, és a már említett Bódis József.
Bódis József arról beszélt, hogy a PTE (és úgy általában a modellváltó egyetemek) a korábbiaknál nagyobb mozgástérhez (értsd: jóval több pénzhez) jutottak, hála a modellváltásnak. Itt azt mondta, hogy különböző kalapokból vagy döntésekből, de összességben 100 milliárdos, vagy azt meghaladó fejlesztési forrás nyílt meg a PTE előtt.
Épp ma írtunk arról, hogy a Pécsma kikérte és megkapta az egyetemet működtető alapítvány és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között létrejött közfeladat-finanszírozási szerződést. És, hogy abból többek közt az derült ki, hogy a kuratóriumhoz érkezik be az egyetemi állami támogatás, nem az egyetemhez. Ez azért érdekes, mert elviekben ez nem kötelező – mi így tudtuk legalábbis, de a Pécsma sem másként –, sőt, furának is mondható, hiszen továbbra is két külön jogi személyről beszélünk. Ráadásul, ahogyan az a Pécsma-cikkben is olvasható volt, és amint azt ma Bódis József is elmondta, a kuratórium külön címzett pénzt is kap a saját működésére, nem is keveset, évi 400 millió forintot.
A sajtótájékoztatón nem csak ott voltunk és kérdeztünk, de élőben rögzítettük is, amint azt az alábbiakban is láthatják.
Azt is megkérdeztük éppen ezért Bódis Józseftől, hogy a mai sajtótájékoztatót esetleg éppen emiatt, a kényesnek mondható, és csak a közérdekű adatkikérés után megismert körülmény miatt hívták-e össze. Bódis József azonban határozottan cáfolta, mondván, már a hivatkozott cikk megjelenése előtt elkezdték szervezni a sajtótájékoztatót, sőt korábban is utaltak arra, hogy majd be fognak számolni a munkájukról.
Megtudtuk, hogy a kuratórium nem akarja átvenni a karok feletti közvetlen irányítást, sőt kifejezetten arra törekednek, hogy jó legyen a kapcsolat, és az szerencsére jó is, az átállás is zökkenőmentes volt.
Amúgy éppen ma is üléseztek és fontos döntéseket hoztak. Például lesz külön biztosított 60 milliós (plusz)keret a nemzetközi szakfolyóiratokban való publikációkra. Ahogyan (egy szintén felülről nyitott) 100 milliós keret van külföldi oktatók leigazolására, ebben ugyanis a PTE egyelőre nem jeleskedik, miközben a külföldi hallgatói létszám közelíti a 4800 fős számot, ami a 21 ezres hallgatói létszám mellett mindenképpen komoly arány.
Bódis József annak az örömének is hangot adott ezen a ponton, hogy milyen jó is az, hogy sok külföldi hallgatójuk van, akik számos nyelven szólalnak meg, és hogy ez nemcsak az egyetemi rendezvényeken, hanem a pécsi belvárosban is tapasztalható.
Az alapítvány kuratóriuma tagjainak “napi” munkájáról szólva elmondta, hogy kéthetente üléseznek, egyelőre a karok működését és szabályait és az aktuális ügyeket nézik át.
Az egyik legtöbb egyetemi polgárt érintő kérdésről is szólt Bódis József, mondván, a megígért béremelésre meglesz a forrás. Arról nem esett szó, hogy ennek egy részét esetleg karcsúsítással fogják-e előteremteni.
A sajtótájékoztató végén elmondták, hogy ők ennyit kívántak mondani, aki akar a jelenlévő újságírók közül, a megjelent kuratóriumi tagoktól kérdezhet külön. Ami nyilván egy jó lehetőség, lapunk azonban még az elején, a sajtótájékoztató előtt érdeklődött arról, hogy lehet-e kérdezni, vagy ismét erre a korábban már alkalmazott, de nem a szokványos sajtótájékoztatók forgatókönyvét követő dramaturgiára kell készülnünk.
Szerencsére úgy döntöttek, hogy átvágják a gordiuszi csomót és lehetett kérdezni és egyéni interjúkat is készíteni. A már említett kérdés (miért most tartották, a minap megjelent cikk miatt hívták-e össze a sajtótájékoztatót) mellett azt is megkérdeztük, hogy mi az oka annak, hogy az egyetemi alapítvány kapja az egyetemi működésra adandó állami pénzeket. Bódis József indoklása szerint azért, mert így mondja ezt ki a törvény.
Ami azért érdekes nagyon, mert a már többször hivatkozott Pécsma-cikkből kiderült, hogy a közfeladat-finanszírozási szerződés szerint az alapítvány rendelkezhet úgy is, hogy az egyetem kapja meg a támogatást.
Azt is megkérdeztük, hogy a kuratóriumi tagok mivel foglalkoznak, mi az ő feladatuk a kéthetenkénti üléseken való részvételen és az ottani szavazáson kívül. Bódis József azt mondta, hogy az üléseken való döntéshez felkészülés is kell, és az a feladatmennyiség miatt ki is teszi az idejüket, néha azt túl is feszíti.
Végül azt kérdeztük, hogy az elmúlt 100 nap alapján mit gondolnak azokról a kritikákról, amiket már a kuratóriumi névsor megismerése óta hallani, hogy üzletemberek, a piacról érkező személlyel Pécsett nem kerültek a kuratóriumba, az egyetemi vonal mellett csak politikához köthető háttérrel rendelkezőkből áll a testület. Bódis József visszakérdezett, s az alapján egyértelmű volt, arra utal, hogy szerinte nem lehet azt mondani, hogy máshol jobb vagy nagyságrendekkel jobb a kuratórium tagsága. A pécsi “szerencsés összetételű”, mert minden tag pécsi, s azon túl egyetemi kötődésű, nem mostantól, és “lelkükön viselik” az egyetem sorsát.
A tagoknak különböző és széles a kapcsolatrendszere, ami meghatározza majd a kuratórium és az egyetem mozgásterét.
Lesz feltétele a külföldi oktatók érkezésének
A sajtótájékoztató formális részén csak a Szabad Pécs kérdezett, utána elkezdődtek az egyéni interjúk. Mi azt tisztáztuk gyorsan az egyik kuratóriumi taggal, Rappai Gáborral, hogy a külföldi oktatók leigazolását célzó, jelenleg 100 milliós alap igénybevételéhez is lesznek minimumfeltételek, azaz olyan külföldi oktatókat próbálnak majd a pénz segítségével is Pécsre csábítani, akiknek ismertsége, eddigi oktatói, kutatói stb. tevékenysége elér egy bizonyos, minimális szintet, elvárást. Ez amúgy azért fontos, mert a nagy nemzetközi egyetemi rangsorokban többek közt az oktatók alapján is rangsorolnak
Szili Katalin szerint majd meglátjuk, milyen nagyot lép előre az egyetem
Pár pillanattal ezután lépett oda e sorok írójához Szili Katalin, arra próbálva figyelmeztetni, hogy reméli, hogy majd azért a végén összeáll, hogy a PTE mennyit is lépett előre a nemzetközi egyetemi rangsorokban.
Megjegyzés: ez kimondott cél is, és ismert “elvárás” is pl. Orbán Viktor részéről.
Visszakérdeztem: – Mi indokolja azt, hogy ehhez modellváltásra és alapítványi működésre volt szükség, miért nem lehetett ezeket a pluszpénzeket az egyetemeknek adni, ugyanúgy, ahogyan most mondták, a másik oldalon ehhez külön feltételek, indikátorok megszabásával?
Szili Katalin válaszolt volna, így kezdve válaszát: – De…
Én azonban közbe vágtam: – Nincs de..
Szili Katalin ezt kikérte magának („Mi az, hogy nincs de..”), mondván, hogy veszem ahhoz a bátorságot, hogy megmondom, hogy ő hogyan kezdheti a mondatot, ha ő ezzel akarja, ezzel kezdi.
Megjegyzés: lehettem volna udvarias és tisztelettudó, hogy nem így történt, sajnálom. És akkor itt valóban jöjjön egy nyelvtanilag és logikailag is releváns De: de amikor egy meglehetősen kis létszámú, évi 400 millió forint közpénzből működő testület, nem piaci szempontok alapján, nem nyílt pályázaton, nem valódi versenyeztetésen kiválasztott, viszont busásan megfizetetett, ellenben kb. leválthatatlan tagja a modellváltás szükségességét firtató kérdésre azzal kezdi a választ , hogy de…, akkor nem minden esetben váltunk joviálisra és mondjuk azt, kis mosollyal, hogy “Biztos, hogy de…”?
Szili Katalin az intermezzo után úgy folytatta, hogy a modellváltás azért is jó, mert az egyetemnek most lettek arca.
Miért, korábban a rektor és a szenátus tagjai nem voltak azok?
Sz. K.: Most lesznek komoly fejlesztések és beruházások.
Azok eddig is voltak, modellváltás nélkül is. Sőt, még az előző pécsi egyetemi kancellár (most kórházi főigazgató) több száz milliárdos fejlesztési elképzeléseket vont egybe, hasonló csomagban, mint amiről most is beszélnek, és akkor a modellváltásról még mindig nem volt komolyan szó.
Sz. K.: De biztosan hallott már a jóval korábbi egyetemi fokozatváltásról, ami már a modellváltás előképe volt.
Hallottam, de az még nem feltétlenül jelentette azt, hogy modellváltás lesz.
Mindenesetre ön végül is azt mondja, hogy a beruházások miatt kellett a
modellváltás?
Sz. K.: Nem, nem ezt mondtam.
19? Lapot!
