Több mint tíz esztendeje zárt be Pécsett a város főterén álló Régészeti Múzeum. A pécsi közgyűlés február 22-i ülésén hozott döntést a Régészeti Múzeum épületének aktualizált építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére vonatkozó tervezői szerződés módosításáról, és ezzel hosszú huzavona után most remény nyílik a felújítására. 

A cikk a hirdetés után folytatódik



Régóta terv és beszédtéma az, hogy felújítják és újra megnyitják a pécsi Régészeti Múzeumot. És elég ritka is, hogy egy nagyváros főterén álló ilyen jellegű épület ilyen sokáig ne legyen nyitva, ezért érdemes felidézni nem csak a legújabbkori történelmét, de a kezdeteket is.

A kezdetek – Csór Ibrahim török aga háza

A Széchenyi tér 12. szám alatt álló épület késő barokk stílusban épült a 18. században. A területre utaló első följegyzés 1687-ből származik. Csór Ibrahim török aga itt álló házát a jezsuiták kapták meg, majd gimnáziumot létesítettek benne. 1722-ben a jezsuita iskola mellett helyet kapott a város német iskolája is. Miután 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, az épület magántulajdonba került.

Kocsidísz – feltehetően dionüszoszi menetet ábrázoló, római kori bronzdísz Kozármislenyből

A két legjelentősebb régészeti magángyűjteményt Pécsett Horváth Antal és Juhász László ügyvéd hozta létre. Az 1890-es években együtt buzgólkodtak a régészeti leletek felkutatásában és összegyűjtésében, s bizonyára jelentős szerepük volt abban, hogy végre Pécsett is felmerült a múzeumalapítás gondolata. A múzeum 1905-ben elfogadott szabályrendelete szerint a már öt osztály egyike, a régészeti, numizmatikai és történelmi osztály célja Pécs városának és Baranya vármegye múltjának, területi viszonyainak és műveltségi állapotának megismerésére szolgáló tárgyak és irodalmi emlékek összegyűjtése, szakszerű kiállítása és megőrzése volt. 1941-ben a megye műemléki épületet vásárolt a pécsi Széchenyi téren a múzeumi gyűjtemény elhelyezésére. 1951-ben az állami kezelésbe vett és Dombay János igazgatása alatt egyesített városi és megyei múzeum a Janus Pannonius Múzeum nevet vette fel. 1958-ban alakult ki az a megyei múzeumi szervezet, amely napjainkban is működik, de néhány éve a város felügyelete alatt.

A megye elképzelései

Az akkori fenntartó, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága 2009. évi jelentésének mellékletében olvasható, hogy a Régészeti Múzeum épületének felújítására az EGT és a Norvég Alap pályázati felhívására adtak be pályázatot. Ennek elbírálása pozitív volt, a tervezett beruházás összege az önrésszel együtt 1,2 milliárd forint lett volna, azonban az építési engedéllyel kapcsolatos pályázati módosítás miatt csúszott a kivitelezés megkezdése. A régészeti kiállítás a felújítás előkészületei miatt 2009 augusztusában bezárt, miközben a felújítás nem kezdődött meg. Sőt, aztán 2014-ben komoly konfliktus alakult ki a magyar kormány és a Norvég Alap között.

Mi is a gond a Norvég Alappal?

A Norvég Alappal kapcsolatos konfliktus forrása az volt, hogy a magyar kormány tisztviselői megvádolták a Norvég Alap civil társadalmi célokra és szervezetekre vonatkozó részének elosztását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, a források elosztása nem objektív alapon történik, a jobboldali civil szervezeteket diszkriminálják, összességében pedig a források elosztása és felhasználása teljesen átláthatatlan. Ezért a magyar kormány egyrészről a saját ellenőrzése alá szándékozott vonni a norvég források kifizetését. A kormányzat lépésére a Norvég Alap felfüggesztette magyarországi kifizetéseit, mert véleménye szerint ezzel a magyar kormány egyoldalúan változtatta meg a teljes Norvég Alap elosztási rendszerét.

Újabb lendületet kap a beruházás

2016 májusában a sajtó hírül adta, hogy a pécsi önkormányzat hamarosan dönthet arról, hogy elindítja a Régészeti Múzeum teljes körű felújítását, modernizálását: egy Integrált Múzeumi Központot szeretnének létrehozni, amely így a régészeti tárlat mellett a néprajzi és a várostörténeti funkciókat is befogadná. A fejlesztés során még a belső udvart is lefednék, és a pince korábban kihasználatlan tereit is hasznosítják. A projekt teljes költsége 1,5 milliárd forint, amelyet teljes egészében pályázati forrásból valósítanának meg. Aztán 2020 januárjában a pécsi városháza sajtóosztálya azt közölte, hogy a múzeum felújítására új tervek készültek, s ezeknek benyújtották az engedélyeztetését. Amennyiben azt elfogadják, elindulhat a közbeszerzés előkészítése. Kiderült, hogy a tervek jelentősen megváltoztak, takarékossági okokból mégsem épülne föld alatti kiállítóterem, és az udvart sem fednék be üvegtetővel.

Fülbevalópár – kora avar, granulált díszű ékszerek Cserkútról

A legeslegújabb, immár végleges elképzelések

Idén, már márciusban vagy áprilisban a munkaterület átadás-átvételi eljárással indul a Régészeti Múzeum fejlesztése című projekt kivitelezése, tájékoztatta a Szabad Pécset az önkormányzat, melynek fontos célja, hogy a várost és az általa nyújtott turisztikai látványosságokat, szolgáltatásokat minél több ember megismerhesse. A fejlesztési elképzelések megvalósításához pályázatot nyújtottak be, és a Széchenyi 2020 program keretében 100 %-os támogatásintenzitás mellett bruttó 1,5 milliárd forint európai uniós támogatásban részesült a projekt.

A fejlesztés megvalósítása során az épület teljes körű felújítása, a kiállítási terek interaktívvá alakítása történik meg. Az épület átalakítás utáni fő funkciója változatlan marad, továbbra is múzeumként üzemel majd, de már nemcsak régészeti, hanem várostörténeti és néprajzi elemekkel is kiegészül, továbbá egy múzeumpedagógiai tér is helyet kap. Új funkcióként megjelenik a földszinti nyugati szárnyban (azaz a Szepesy Ignác felőli oldalon) egy kávézó is.

Mindehhez számos fontos munka elvégzése is szükséges, például a belső tér átalakítása a funkciónak megfelelően, nyílászárócserék, tetőfelújítás, a teljes épületgépészeti és épületvillamossági felújítás, akadálymentesítés, a tűzvédelmi rendszer kiépítése, belsőépítészeti kialakítás, kertépítészet, restaurálási munkák elvégzése.

Bronz fejszobor – Marcus Aurelius császár (Kr. u. 161–180) bronzszobrának fejtöredéke Dunaszekcsőről

Az intézmény megközelítése változatlanul a Széchenyi téri főbejáraton keresztül lesz lehetséges. A kapualjból keleti irányba az épületbe belépve egy előtér található majd. Az előtérből a porta és az emeleti kiállítóterekhez vezető vendéglépcső nyílik, továbbá innen keleti irányba haladva kerülnek kialakításra a vendégek kiszolgálását célzó szociális helyiségek (öltözőszekrényes ruhatár, a lift, egy mozgáskorlátozottak számára kialakított illemhely, valamint férfi és női közösségi mosdók, wc-k).

A teljes körű felújítással érintett zónában a nyugati épületszárny északi sarkán szociális helyiségeket – egy a vendégek részére kialakított férfi és női illemhelyet, a dolgozók részére wc-mosdót, öltözőt, teakonyhát, ezeken felül az északkeleti sarokban a későbbiekben raktárként funkcionáló tereket alakítanak ki.

A meglévő külső kerti, földszintes raktárszárny helyén kávézó létesül, és az ehhez szükséges kiszolgálóhelyiségek csoportja is teljes körű átalakításra kerül. Ezek a terek úgy lesznek kialakítva, hogy a külső kertből is közvetlenül elérhetőek legyenek, esetlegesen ezzel lehetővé téve a Múzeum látogatási idején kívüli hasznosítást. A kávézó kiszolgáló terei kompletten kerülnek megvalósításra, beleértve a gépész-, illetve villamos szerelvényeket is, továbbá az új fal- és padlóburkolatokat. A fogyasztótérben a padló, a falburkolatok, a fűtés is elkészül, azonban ezeket leszámítva a gépész, valamint a villamos rendszernek csak a kiállásai készülnek el, melyet a későbbi bérlő tud majd saját enteriőrjéhez csatlakoztatni.

Az állandó kiállítás, valamint a beléptetés is az emeleten kap helyet. A meglévő emeleti terek falbontásokkal, új falnyílások elhelyezésével úgy kerülnek átalakításra, hogy a kiállítóterek a vendégek számára jól körbejárhatóak legyenek. Az emeleti terek közül mindegyik teljeskörűen felújításra kerül. Az emeleten egy múzeumpedagógiai teret is kialakítanak. Az emeleti kiállítótér számos interaktív kiállítási elemet tartalmaz majd a Janus Pannonius Múzeum szakembereinek javaslata szerint, igazodva az azonosított célcsoportok igényeihez. A Régészeti Múzeum fejlesztésével a városi turistafogadás körülményei jelentősen javulnak, az épület vendégfogadó terei a XXI. század igényei szerint alakítják ki, kiemelt szempontként kezelve az interaktív bemutatási lehetőségeket.

Lezárult a közbeszerzés

A beruházás kivitelezési közbeszerzési eljárása lezárult, a munka idén tavasszal kezdődhet majd meg. A vállalkozási szerződés szerint a teljesítési határidő 12 hónap, így a műszaki átadás legkorábban 2023 tavaszán lehetséges, míg a múzeum közönség előtti megnyitása – a használatba vételi engedély megszerzését követően – várhatóan 2023 nyarán történhet meg.

KategóriákJAZZ