Különleges leletek kerültek elő Pécsett, a Felsőmalom utca 5. szám alatti építkezés területén a közelmúltban, írta mai sajtóközleményében a Janus Pannonius Múzeum. Összesen hét római kori sírt tártak fel az építkezés miatt, azt megelőzően végzett ásatáson, ezek közül kettő téglasír, valamint azok mellékleteként római kori illatszeres üvegecske, több fibula, valamint korsó-pohár együttes is előkerült. Utóbbi páros megfestve a pécsi világörökségi helyszínen, a Korsós sírkamra északi falán lévő falfülkében is látható.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Felsőmalom utcai telek déli részén már tavaly és tavalyelőtt az itt létesítendő mélygarázs helyén két késő római téglasírt találtak a szakemberek. A munka idén az északi területen folytatódott, s az előzetes várakozás szerint újabb hét (2 épített- és öt föld) sír vált ismertté. A múzeum a közleményében idézi Tóth Zsoltot, a Janus Pannonius Múzeum régészének március 17-25. között végzett régészeti megfigyelésének naplóját: „A tapasztaltak alapján itt egy kisebb temető lehetett a késő római időszakban, a Kr. u. 4. században. A terület messze esik a fallal körbekerített késő római Sopianae körül létrehozott mindhárom temetőtől, így itt egy külön temetővel kell számolni. A helyi római lakosság körében ebben az időszakban szinte általános a téglasír használata, amelybe az elhunytakat szinte kizárólagosan fejjel nyugatnak temették el. Az itt előkerült sírok között volt kelet-nyugat, nyugat-kelet, észak-dél és dél-észak tájolású is.”.
A Felsőmalom utcai temetőrészlet sokban hasonul a Kossuth tér területén, Sopianae keleti temetőjében tapasztaltakkal: ott is hasonlóan magas a földsírok aránya és vegyes a tájolás. Oda feltehetőleg a helyieknél szegényebb, betelepített lakosokat temettek, akik igyekeztek a helyi szokásokhoz igazodni. A két helyszín között jelentős különbség azonban, hogy a Felsőmalom utcában előkerült két jellegzetes, római, kiválóan megépített téglasír is volt, s ezek semmiben sem különböznek az északi temető sírjaitól.
Római kori korsó-pohár együttes és több fibula is előkerült
Az egyik téglasírban az elhunyt lábfeje mellett a római sírokban gyakori üvegből készült korsó–pohár melléklet volt megfigyelhető, más sírokban illatszeres üvegecske, a vállon a ruhát összefogó jellegzetes hagymafejes fibulák (ruhakapcsoló tű) is előkerültek, mindez jellegzetesen római anyagi kultúrára utal.
A korsó-pohár együttes nem először jelenik meg a Pécsett feltárt római kori emlékek esetében: Ilyen látható megfestve például a Dóm tér alatt rejtőző II. számú sírkamra északi falán lévő falfülkében is, amely után a nevét is kapta az építmény: Korsós sírkamra. A két tárgy valláshoz nem köthető, így azt sem lehet megmondani, hogy keresztények vagy pogányok voltak az eltemetettek, írják.
A továbbiakban is Tóth Zsolt régészt idézve a múzeum azt írja, hogy az ókori, római kori Pécs, azaz Sopianae körüli három temetőről már sok információ áll rendelkezésre, de az attól távolabb előkerült sírcsoportokkal (így a Felsőmalom utcai temetővel) kapcsolatos konkrétabb állásfoglaláshoz jóval több adatra lenne szükség. Annyi már az eddig ismeretanyag alapján is kirajzolódik, hogy a Széchenyi tér és Kossuth tér vonalától keletre is volt „élet” a késő római időszakban.
