Hoppál Pétert megtalálták már a kampányban, például felesége pécsi kommunikációs központos szerződésével. Ami miatt ő feljelentést tesz, mert nem hagyja annyiban. A családját megvédi. Ettől még az az ügy is roppant érdekes, mert az önkormányzati cégnél nem találták a teljesítésigazolásokat, amik alapján megtörténhettek a kifizetések, de azok megtörténtek. Meglátjuk. Ugyanakkor a Szabad Pécshez befújt a szél egy másik ügyet, ami papíron szintén Hoppál családjához (is) köthető, de Hoppál Péterhez is, és szerintünk nagyon komoly erkölcsi kérdéseket is felvet, többszörösen. Ezért bemutatunk egy olyan nyertes ormánsági fejlesztést, amit Hoppál Péter nem fog felavatni a kampányban, mert valószínűleg nem akar a kirakatba tenni, de még a körzet másik fideszes képviselője, Nagy Csaba sem büszkélkedik vele. Igaz, egyelőre “aprópénzről van szó”. Frissítve!
A cikk a hirdetés után folytatódik
Frissítés 20.30 Hoppál Péter azt állítja, visszafizette a támogatást
„Még hazudni is pocsékul hazudik a balos propaganda média! Ezt a pályázati pénzt ugyanis nem használtuk fel, visszafizettük hónapokkal ezelőtt. Érik az újabb per. A baloldal hazudik reggel, éjjel meg este. Holnap zavarjuk el őket a történelem szemétdombjára!” – írta cikkünk facebook-os ajánlójában Hoppál Péter.
Szerkesztői megjegyzés
Egy mondat erejéig azzal kell kezdeni, hogy egyes politikusok a sajtót politikai szereplőnek, az újságírókat meg gyakorlatilag politikusoknak tekintik, de nincs így. Így az utolsó mondatával nem tudunk mit kezdeni, ezt betudjuk annak, hogy mégis a kampány utolsó napja van és felspannolt állapotban lehet a kampánycsapata címszereplőjeként. Azt is megjegyezzük, hogy lapunknak nem volt eddig dolga a bíróságon Hoppál Péterrel, ezért a mi szempontunkból ez a megjegyzése (újabb per) félrevezető lehet. Amúgy a Szabad Pécs mindezidág nem veszített sajtópert.
Azt nem tudjuk ellenőrizni, hogy Hoppál Péter valóban visszafizette-e a támogatást, vagy sem. És nem azért írunk ilyen kétkedve róla, mert Hoppál Péternek papírja van róla, hogy politikusként, a Fidesz szóvivőjeként hazudott (I.,II. ), de ez nem ellenőrizhető. A Teleki Alapítvány friss, ma, cikkünk megjelenése előtt letöltött és a cikkben, lejjebb szereplő pályázati nyertesekről szóló értesítője szerepelteti a két Hoppál-házat. A táblázatban semmi sem jelzi, hogy az összeget visszafizették volna és elálltak volna a fejlesztéstől.
Ha így is történt, nem tudjuk, miért tették ezt. Azért, mert elszabadultak az építőanyagárak, vagy más miatt, arra azonban csekély az esély, hogy azért, mert rájöttek volna, hogy ez etikai szempontból mennyire problémás. Cikkünk, melynek eredeti verziója lentebb olvasható, ugyanis ezzel, az erkölcsi megközelítéssel foglalkozott. Márpedig azt Hoppál Péter válasza megerősítette, hogy pályáztak, nyertek, és a teljes támogatási összeget megnyerték, azaz nem láttak ebben kivetnivalót. Ráadásul még csak azt sem lehet mondani, hogy ne kapták volna meg a teljes összeget, hiszen ez is szerepel a táblázatban. Amennyiben igaz, amit ír Hoppál Péter, és nincs okunk kételkedni szavaiban, cikkünk egy ponton ad téves tájékoztatást a jelzetten túl, mégpedig abban, hogy ez alapján nagyon valószínű, hogy a közeljövőben nem adnak be erre a két házra majd kivitelezési pályázatot.
Korábban írtuk
Számos bicskanyitogató történetet olvashattak a tűzhöz közel lévőnek minősíthető szereplőkről az elmúlt években, politikusokról, rokonaikról, barátjaikról, strómanjaikról. Amikor közpénzek segítségével gazdagodtak valamilyen formában. Nem egyszer rendesen “lepapírozva” a pénzáramlást. Láttunk már sok mindent, a nagyon szűk körben kiírt, meghívásos turisztikai pályázatoktól, a vadászházra felvett, de lakóházként használt ingatlanokig, de a sort folytatni lehet szinte a végtelenségig, a sumákban kiszervezett budavári ingatlanoktól kezdve az egész rendszer szimbólumáig, az Orbán-család hatvanpusztai majorságáig.
Az alábbi, Hoppál Péterhez és családjához köthető történet ezekhez képest összegszerűségében eltörpül. És jelentőségében is. Hiszen összesen “csupán” 3 millió forintos támogatásról van szó, az is két különböző ingatlanra vonatkozóan.
Sokkal komolyabb ügy azonban ez, ha belegondolunk, azaz nem feltétlenül csak a megkapott összegből kell kiindulni, erkölcsi szinten vizsgálva. Sőt, még azon belül is többszörösen vizsgálható, több réteget lehetne érinteni.
Ráadásul a megítélt összeg egy későbbi felújítást megalapozó előkészítésre szól. Azaz feltételezhető, hogy ennél több is lehet később. És a nem csak előkészítésre nyert pénzek alapján itt végül akár a 40-50 millió forintot is elérheti a két házra összesen kifizetendő támogatás. Gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy valaki, aki egy házfelújítás terveinek stb, előkészítésére is pályázati pénzt céloz meg, ne próbálna meg a siker után kivitelezésre is pénzt kérni.
Ugyanazon kis baranyai, ormánsági településen, Tésenfán áll két ház, szomszédos házak. Mindkettő a volt kulturális államtitkárhoz és volt Fidesz-szóvivőhöz, jelenlegi pécsi fideszes országgyűlési képviselőhöz Hoppál Péterhez, illetve családjához köthető.
Egészen pontosan az egyik a pécsi fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában áll, az ingatlan felújítására szóló, nyertes előkészítő pályázat azonban már nem az ő neve, hanem egyik fia nevén fut. A másik ingatlan a felesége nevén van. Itt nincs variálás, itt a tulajdonos, politikus felesége a pályázó. Nyilván a cél e tekintetben az, hogy Hoppál Péter neve ne jelenjen meg a nyertes támogatottak körében.
Mindkét pályázat címében a “népi értékeink megmentése” szókapcsolat olvasható. A különbség a két pályázat címe közt a házak tényleges címe. A felújítandó ingatlanok címe szerepel az egyik és másik pályázati címben.
Annyit azonban nyugodt szívvel el lehet mondani, hogy a két Hoppál-ház egyike sem illeszkedik abba a pályázati nyertesi körbe, ami a pályázatok címei, megnevezése alapján látszik és a különféle nyertes pályázatokat és támogatott ingatlanokat jellemzi
Magyarán ez alapján elviekben több más tésenfai ház is nyerhetett volna (egy nyertes tésenfai pályázat van még azon a listán, amelyen fel van tüntetve a Hoppál-család sikere is).
A pályázat során nyertes épületek egy jó része ugyanis valamiféle “kiemelt” ingatlan: kántortanítói ház, könyvtár, helyi neves család háza, művelődési központ, volt ispánház, műemlék présház, népi lakóház, népi műemlék lakóház, hogy csak néhányat említsünk.
Ugyanakkor teljesen átlagos, szokványos házzal azért nem lehet indulni egy ilyen pályázaton. A kiírás szerint azok a szervezetek vagy magánszemélyek igényelhetnek ugyanis támogatást, amelyek-akik népi építészeti értéket képviselő, egyedi (műemlék, nyilvántartott műemléki érték, helyi védelem) vagy területi védelem alatt álló ingatlan tulajdonosai.
A Hoppál-család mindkét háza helyi védelem alatt áll, méghozzá 2004 óta, azaz ezt nem ők intézték, ők már így vették az ingatlanokat. A második, mellettük lévő, szomszédos házat azonban már akkor, amikor már futott az a pályázati program, amelyben most nyertek. Azt csak pletyka szintjén tudjuk leírni, hogy korábban állítólag szó volt arról, hogy Hoppál indulhatna ebben a körzetben, de végül Nagy Csaba volt az, aki elindítottak és most is ő a Fidesz jelöltje, és elviekben az esélyes jelölt is.
Hoppálék nyertes pályázatai a nyilvánosan elérhető tájékoztató szerint teljes támogatást kaptak. Az egyik, 1 millió 440 ezer forintot. A másik pedig, és ez a pályázat fut az egyik fiúgyermek nevén, 1 millió 560 ezer forintos támogatást.
Mindkét ingatlan a falu főutcáján található, számozás szerint is, és ténylegesen is egymás mellettiek. Az újabban vásárolt, erősen felújítandó ház, a már tíz éve Hoppálék portájának számító, fehérre meszelt “hétvégi ház” viszont már most is takarosabb.
Hoppál Péter már nem szóvivője a Fidesznek, és már nem is kulturális államtitkár, de továbbra sem csak “sima” képviselő, Hoppál ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ellátásért felelős miniszteri biztosa.
És ez korántsem mellékes körülmény, hiszen a saját nevén és a felesége nevén lévő két ház a Teleki Alapítvány pályázatán szerepelt sikerrel. Márpedig a Teleki Alapítványt a magyar kormány és az EMMI is támogatja. Arról nem is beszélve, hogy Hoppál közpénzből él, kiemelt közszereplő, és ha egy falu fontos neki, és tud ezekről a pályázati lehetőségekről, akkor lehet, hogy segítenie kellett volna inkább másoknak, a saját házaik kapcsán a pályázatokban. Ugyanis 2004-ben több másik tésenfai lakóházat is helyi védelembe vettek, tehát még az sem lehet kifogás, hogy az övék valami miatt különlegesebb, mások meg nem is indulhattak volna. Dehogynem! És persze ebben szerepe és felelőssége van Nagy Csabának is.
A nagyjából kétszer másfél millió forint persze nem sok pénz, de mint látni lehet, a Teleki Alapítvány pályázati tájékoztatójából vannak olyan támogatások, amelyek már nem előkészítési szakaszban lévő felújításokra, hanem a konkrét kivitelezési munkák támogatására szólnak, és ott a mostani támogatásnak a többszörösét is megítélhetik akár még úgy is, hogy ha csak a kérelmezett összeg egy részét ítélik meg. Vannak, ahol akár 20 milliót is kaptak hézfelújításra, de nyilván ennél magasabb összeg is elképzelhető. A fideszes elit egy jó részének persze az még mindig az aprópénz, de le szoktak hajolni ilyen összegekért is.
Azt is mindenképpen el kell mondani, hogy Hoppálék, amúgy egy cseppet sem problémás, sőt nagyon is támogatandó programban, a Teleki Alapítvány Népi Építészeti Programjában, annak pályázati kiírásában jártak sikerrel.
Maga a program is dicséretes, de az alapítvány munkája is, ami elsősorban tudományszervező tevékenységet folytat, köteteket ad ki, népi értékek mentésén fáradozik. A jogelődöt a ‘80-as évek második felében létrejött Magyarságkutató Intézet, a jelenlegi szervezetet 2007-ben hozták létre. Az Alapítvány a határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatását, dokumentálását és felújítását célzó kormányzati programokat is szervez és bonyolít le.
A Népi Építészeti Programot a magyar kormány hozta létre. A 2019 óta a Teleki László Alapítvány lebonyolításában, évi 1,5 milliárd forintos keretből zajló program célja, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújtson népi építészeti értéket képviselő védett épületek tulajdonosainak.
Ugyanakkor az, hogy a Hoppál-család ezen a pályázaton elindul, még azzal együtt is problémásnak tűnik a fentiek ismeretében (és a fentiek ismeretében is), hogy az ingatlanok nem most kerültek Hoppálék tulajdonába. Az egyik immáron tíz éve a Hoppál családé a telekkönyvi adatok szerint, a másik pedig két éve, 2020 júniusában került a tulajdonukba (ez a rosszabb állapotban lévő, a fehérrel szomszédos ház).
Az utóbbi, azaz az újabb szerzemény van jelenleg Hoppál Péter felesége nevén, a másik viszont, idén februártól a felesége nevéről átkerült Hoppál Péterére. Valószínűleg egyidejűleg nem akartak két külön pályázatot ugyanazon a néven benyújtani. Egyértelműnek tűnik, hogy ezért került sor tíz év után (és másfél évvel a másik ház megvásárlása után) az ingatlan átírására a feleség nevéről a férj nevére.
Úgy tudjuk, Hoppálék első tésenfai háza az ugyancsak szép kezdeményezésnek számító, Márta István által, de már és még Hoppál Péter kulturális államtitkárság alatt elindított ormánsági, úgynevezett Bőköz fesztivál idején is be van fogva, annak egyik színhelye volt több évben is – igaz, a fesztiválon HP-házként nevezték meg.
A már korábban, tíz éve is Hoppálék nevén lévő ház tulajdonjoga a telekkönyvi bejegyzés szerint 2022. február 11-én került Hoppálné nevéről dr. Hoppál Péter nevére. Az a hír, hogy lehet újra pályázni az alapítványnál, mégpedig szakmai előkészítésre (és erre adták be mindkét pályázatot) január 19-én jelent meg. Ettől kezdve negyven nap állt a pályázóknak a kérelmek benyújtására. A pályázat azonban már 2019-ben elindult, Hoppál nyilván tudott erről, ezért a szomszédos ház megvétele 2020 nyarán (tudomásunk szerint haláleset után) már ennek az információnak a tudatában történhetett.
A szakmai előkészítésbe (amire most nyerték az uszkve kétszer 1,5 millió forintot) az alapítvány hivatalos tájékoztatása szerint beletartozik a népi építészeti emlék építészeti értékeinek azonosítása, illetve az épület szerkezeteinek állapotát értékelő dokumentációk (építészeti felmérés, építéstörténeti dokumentáció és értékleltár, statikai és faanyagvédelmi szakvélemény, diagnosztika, falkutatás, szakrestaurátori terv), és a felújítási építészeti terv elkészítése, melyek megalapozhatnak egy későbbi építési támogatási kérelmet.
Azt persze, hogy a fenti történetről mit gondolnak, összeférhetetlennek gondolják-e vagy sem, etikátlannak tartják-e vagy sem, annak megítélését az olvasókra bízzuk.
Ez a cikk a Helyközi Járat együttműködési program keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, írd meg nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.
A Szabad Pécs eddigi cikkei, amelyek a Helyközi Járat média-együttműködési program keretében jelentek meg ITT OLVASHATÓK.
19? Lapot!
