GYOD, vagyis Gyermekek Otthongondozási Díja. Összege idén 180 ezer forint. Az RTL Híradó a GYOD kapcsán készített riportot egy volt pécsi uránbányásszal, akinek a közelmúltban elhunyt a felesége, így egyedül ő gondoskodik súlyosan beteg, 0-24 óra ellátást igénylő 32 éves fiáról. A család azonban a szabályok szerint már nem kaphatja meg az otthongondozási díj egy jelentős részét, mert a férfinak van rendszeres jövedelme.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Csató Imre ezért petíciót indított, s azt szeretné elérni, hogy a jövőben az otthongondozási díj egészét megkaphassa az, akiknek van más jövedelme is.

Ő ugyanis a GYOD 180 ezer forintos összege helyett csupán 60 ezer forintot kap meg, habár nagy szüksége lenne a teljes összegre, hiszen egyedül neveli otthonukban súlyosan beteg, 0-24 órás ellátást igénylő, 32 éves fiát.

A férfi felesége januárban meghalt, korábban ő kapta az otthongondozási díjat. Azzal nem volt gond, hogy immáron a férfinak is megjár, azaz ő is igényelhette, miután azonban neki van rendszeres jövedelme, már csak a kettő különbözetét utalják el nekik, így lett havi 60 ezer forint a 180 ezres GYOD-ból. Csató Imre ugyanis korábban uránbányában dolgozott, amiért 120 ezer forintos egészségkárosodási járadékot kap. S mivel ez rendszeres jövedelem, azt levonják a gyermekek otthongondozási díjából.

Az apa igazságtalannak tartja, hogy – szerinte – elvesznek tőlük évi másfél millió forintot, s így a havi bevételük nem elegendő az alapvető kiadásaikra.

Az RTL Híradónak az Emberi Erőforrások Minisztériuma csak írásos választ küldött, amiben az áll, hogy a GYOD „jövedelmet pótló ellátás”, s csak annak jár, akinek nincs lehetősége teljes munkaidőben dolgozni.

Maga a juttatás is csak néhány éves

Ezt a történetet hallva, s pláne a videót is megnézve joggal háborodik fel minden jóérzésű ember. Az igazság azonban az, hogy maga a juttatás, a Gyermekek Otthongondozási Díja sem túl régi segítség az államtól, csupán 2018 decemberében alkottak róla jogszabályt, s 2019 januárjától kaphatják az arra jogosultak. Sőt, az erről szóló kormányhatározat egyből arról is rendelkezett, hogyan emelik a díjat évről évre három éven ét, és éppen idén érték el a harmadik emelést, így lett 180 ezer forint nettó a havi juttatás, amellyel a „Kormány – a gyermeküket és más hozzátartozójukat otthonukban ápolók áldozatos munkájának” elismerését fejezte ki.

Jogerős: Az állam súlyos-halmozott fogyatékossággal élők és szüleik alapjogait és emberi méltóságát sértette meg

A pécsi riportban bemutatott dilemmát – és ez nem túl biztató hír a petíció kilátásait, hatását illetően – vetette fel korábban már sokszor a nyilvánosságban Schilling Magdolna is. Például itt is. Ő valószínűleg ma a legismertebb olyan szülő az országban, akit érint ez a helyzet. Több, mint 3 évtizede neveli egyedül súlyosan beteg, halmozottan fogyatékos fiát, Ferit. Magdolna azt kérdezi, hogy milyen törvény az, amely azért bünteti egyes, beteg gyereküket otthon nevelő szülőket, mert végigdolgozták az életüket, mert valahogy megoldották, mert meg kellett oldani, hogy dolgoztak is, s közben folyamatosan ápolták beteg gyermeküket, aki egész napos felügyeletre szorul. És, ha emiatt van rendszeres jövedelme, például nyugdíj, akkor nem kaphatja meg a GYOD-ot, vagy annak egy részét, márpedig Schilling Magdolna 40 évet dolgozott az egészségügyben. A teljes nyugdíj pedig egyfajta jogcím, s mint ilyen hasonló állami ellátás, mint a GYOD.

Közös fotó a győztes per után – Fotó forrása: TASZ

Ő és több fővárosi otthongondozó anya a TASZ segítségével hatalmas sikert ért. A Fővárosi Ítélőtábla idén tavasszal jogerős ítéletében kimondta, hogy a magyar állam megsértette a TASZ súlyos-halmozott fogyatékossággal élő ügyfelei és az őket gondozó édesanyjuk emberi méltóságát, magánélethez való jogát és egyenlő bánásmódhoz való alapjogát azzal, hogy nem biztosít számukra megfelelő ellátásokat.

Ők ugyanis amellett, hogy szembe kellett nézniük azzal, hogy a fővárosban lakóotthon sincs a gyermekeikhez hasonló halmozottan fogyatékos személyek számára – helyette vannak, voltak vidéken tömegintézmények – az úgynevezett támogatott lakhatással sem számolhattak.  

Amint azt a TASZ közölte, a másodfokú bíróság mindenben megerősítette a Fővárosi Törvényszék 2021. decemberi, elsőfokú ítéletét. A bíróság nemcsak megállapította a jogsértést, hanem kötelezte az állami szerveket, hogy biztosítsák a szükséges támogatott lakhatást, és fizessenek fejenként 5 millió forint kártérítést az elszenvedett sérelmeikért a családoknak.

KategóriákMETÁL