Szóval még vártak is az utolsó cseppig, és csak az utolsó utáni csepp után menesztették az Országos Meteorológiai Szolgálat két főemberét. Kb. ezt mondta a nagyérdeműnek a kormányingón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Orbán Viktor pedig még szabadságon van (csak megjegyezzük, most kellett beadni az Európai Bizottságnak a magyar választ), ezért a KDNP-s Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezette a legutóbbi kormányülést.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ahol áttekintették Magyarország energiahelyzetét, s jó hírrel tudnak e tekintetben szolgálni: az ország energiaellátása biztosított, mind a villamosenergia, mind a földgáz tekintetében, kb. két havi tartalék van a gáztározókban, de még további tartalékok beszerzéséről is tárgyalnak.
Őrködünk az uniós források felett
Gulyás Gergely közölte, hogy az Európai Bizottság kérdéseire legkésőbb hétfő éjfélig kellett válaszolnia a magyar kormánynak, ez megtörtént, s szerinte olyan válaszokat küldtek, amelyekkel az Európai Bizottság (lásd még: “Brüsszel”) elégedett lesz. Gulyás szerint a Bizottság valamennyi javaslatát elfogadták vagy abban közös álláspontra jutottak. Az egyik legfontosabb, hogy a korábbiaknál szigorúbb rendszerben történik az uniós közbeszerzési eljárások és projektek ellenőrzése. Persze, Gulyás szerint Orbánéknak nincs titkolni valójuk, sőt igazából a megszigorítandó, eddigi magyar ellenőrzési rendszer is tökéletesen alkalmas volt arra, amire létrehozták, valójában nem volt indokolt a szigorítás.
OMSZ
Az OMSZ-botrányt magától Gulyás nem hozta szóba, de kérdések szintjén természetesen felmerült. Gulyás Gergely azt mondta, hogy az OMSZ felsővezetőit mindenképpen, azaz az augusztus 20-i tévesnek bizonyult előrejelzés nélkül is lecserélték volna. ami most szombaton történt, az “nem az utolsó, hanem az utolsó utáni csepp volt a pohárban”.
Mint megírtuk, az OMSZ tizenöt vezetője független vizsgálatot követelt, erre is vonatkozott újságírói kérdés, de erre Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy a kormány egyetért Palkovics-miniszterrel, aki már augusztus 20-a előtt sem volt elégedett az OMSZ szakmai vezetésével. Gulyás Gergely tett arra vonatkozó kijelentést is, hogy ha csupán az augusztus 20-i fiaskóról lett volna szó (szerinte az OMSZ teljes kudarcot vallott), akkor nincs menesztés. Az OMSZ vezetői által kért két vizsgálóbizottság felállításának azonban szerinte nincs értelme, ugyanis a kormány szerint egyértelmű, hogyan zajlott a döntéshozatal.
Volt aki rákérdezett arra, hogy szükséges.-e az uniós pénzekért az Európai Ügyészséghez való csatlakozás (erről mi is írtunk ebben a cikkben ma), de Gulyás szerint erről szó sincs, és nem is Magyarország az egyedüli, aki nem tagja az Európai Ügyészségnek.
Az OMSZ még hivatalban lévő vezetői arról is írtak a fent már linkelt levelükben, hogy politikai nyomást gyakoroltak rájuk, de a miniszter szerint ez nem igaz, persze az operatív törzs tudni akarta, hogy milyen idő lesz. Nyomást tehát nem gyakoroltak, csak azt akarták minél pontosabban tudni, hogy milyen idő lesz huszadikán este.
Vodafone
„A 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat” – mindezt Nagy Márton írta egy tegnapi közleményben. Ezzel jelentették be, hogy a magyar kormány résztulajdont vásárol az egyik legnagyobb, hazánkban is működő mobilszolgáltatóban. A miniszter szerint régi kormányzati törekvést valósítanak meg: „ahol minden magyar állampolgár állandóan a mobilján lóg, ott nemzeti szuverenitási kérdés, hogy a mobiloperátorok ne csak német, brit és cseh tulajdonban legyenek, hanem megjelenjen bennük a magyar tulajdon is”.
A konkrét hír az volt, hogy a korábban a Zsolnay Zrt. körül is feltűnt és felsült (az ígért pénzbefektetést nem teljesítő) Jászai Gellért (valójában valószínűleg Mészáros Lőrinc) érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt., valamint a magyar állam 715 milliárd forintért, illetve ennek megfelelő euróért megvásárolná a Vodafone Magyarország 100 százalékát. Az állam 49%-ot vinne, Jászaiék 51%-ot. Önmagában baromi érdekes kérdés, hogy miért éri meg ennyi pénzt kifizetnie a kormánynak a magyar adófizetők pénzéből, ha csak kisebbségi tulajdonos marad, miközben a magyar állami pénz szakértők szerint akár kb. duplaárnak is tűnhet, és ha ez így van, akkor az olyan, mintha mi vennénk meg Jászainak/Mészárosnak/Orbánnak a telefontársaságot, válság idején.
A magyar Vodafone elmúlt években látható cégadataiból kiindulva ráadásul kb. 45-50 év alatt térülhetne meg a befektetés, miközben az államadósság az egekben van, a rezsicsökkentést le kellett állítani a korábbi formában, a benzinárstop is egyre szűkül, és olyan infláció van az országban, amit nagyon régóta nem tapasztaltunk. A 715 milliárd forintos vásárlási összeg, amit az állam elkölt Pécs 15 éves költségvetésének megfelelő összeg, avagy, 15 Pécs nagyságú város teljes éves költségvetését teszi ki.
Természetesen a Vodafone ügy is a kérdések közt volt, magától a kormányingón ez nem merült fel. Arra, hogyan értékeli a kormány azokat a vádakat vagy kritikákat, hogy drágán vásárolja be magát a Vodafone-ba az állam, s egyáltalán mivégre a bevásárlás Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány már 2010-ben célul tűzte ki, hogy legalább fele részben legyen magyar tulajdon többek között a kommunikációs szektorban is.
Arra a kérdésre, hogy egyáltalán voltak-e hatástanulmányok, kimutatások a bevásárlás előtt arról, a miniszter úgy felelt, hogy az állam csak kisebbségi tulajdonos lesz, így ezt követően kell majd egy vélhetően több hónapig tartó eljárással értékelniük a megvásárolandó céget. Valaki a pedagógusbérekre is rákérdezett a kormányinfón a Vodafone-üzlet kapcsán, amire a miniszter azt válaszolta, hogy szóba kerültek a pedagógusbérek az EU-val való tárgyalásokon is, és a Vodafone-ügylet az pénzt hozhat majd az országnak, amiből például a pedagógusok béremelésére is lehet majd költeni.
19? Lapot!
