És a miniszterelnök sem hozta szóba a rádió zalaegerszegi budapesti stúdiójában ezt a témát. Beszélt ugyanakkor Brüsszelről, a háborúról és az energiaárakról.
Mert ezekről kérdezte a műsorvezető, a pedagógusok tüntetését, a sztrájkot, az élőláncot nem hozta szóba, nem volt kíváncsi rá mit gondol, hogyan vélekedik erről a kormányfő. Amúgy a feltett kérdések egy része a szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjúkhoz képest most legalább valódinak tűnt, valódi problémákról is szólt.
Orbán Viktor szerint a józan ész előbb-utóbb teret nyer Európában. Márpedig a józan ész azt mondja, hogy jobb lenne, ha nem lenne háború. Vannak olyan hangok, amelyek szerint a háborút végig kell vinni, az csak valamelyik fél győzelmével érhet véget. Márpedig szerinte a háborúnak úgy lehet véget vetni, ha tűzszünetet kötnek a felek, és béketárgyalások kezdődnek. Enélkül a háború szerinte még hosszú évekig eltartana. De a józan ész teret fog nyerni, a béketárgyalásokat követelők egyre többen lesznek Európában. „Magyarországon meg, itt józan emberek élnek, eleve ez volt a kiindulópont” – fogalmazott.
Orbán szerint „Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, nehezen átlátható”. Ugyanakkor három nagy kiadás körvonalazódik. A háború költségei (fegyverek, eszközök, a háborúval együtt járó gazdasági kiadások), ez szerepel az EU költségvetésében, 9 milliárd euró. A másik, amiről még nem tudunk semmit, de felsejlik a láthatáron, az az újjáépítés költségei, amelyek beláthatatlan költségek, amennyiben az EU részt akar venni adományozóként Ukrajna újjáépítésében. A harmadik pedig az Ukrajna működéséhez szükséges költségek, ez havonta 5 milliárd euró. Az a kérdés, hogy ki fogja odaadni ezt a pénztm, Európai is részt vesz-e ebben, és milyen formában, mennyit és a tagállamok között hogyan oszoljanak meg ezek a költségek. Orbán szerint ennek eldöntése még hónapokat vesz igénybe. Mindamellett szerinte Ukrajna már a háború előtt is működésképtelen állam volt, most meg pláne ez, ez az 5 milliárd euró arra kell, hogy az ország minden hónapban működni tudjon.
A műsorvezető ezután terelte a szót az energiaügyre, azon belül is a gáz árára. Szerinte mindenki megpróbálja kihasználni Európa szorult helyzetét. Most kevesebb energia érkezik Európába, ugyanakkor néhány hónapig van elegendő gáz Európában, átmeneti nyugalom, a nyáron feltöltött készletek miatt, más lesz a helyzet és más árak is, ha ez a készlet elfogy a télen, figyelmeztett a nyugat sanyarú helyzetére a miniszterelnök.
Magyarországot ugyanis ez nem érinti, mondta megnyugtatásul. Ők ugyanis olyan hosszú távú szerződést kötöttek az oroszokkal, ami garantálja, hogy az ország gázellátása biztosított legyen. Az Északi Áramlat vezetéke most nem használható egy terrorista akció miatt, de a délről, Törökország felől érkező vezeték még működik, és remélhetően működni is fog, Magyarország és Szerbia közösen fogja azt megvédeni, ígérte.
Brüsszelben sikerült elérni a múlt heti tárgyalásokon, hogy ne legyen gázársapka, illetve tárgyaltak arról, hogy az uniós tagállamok közösen vegyenek gázt. A magyar kormány ebben nem vesz részt, mert Magyarország egyedül ügyesebb a gázbeszerzésben. Azt pedig sikerült elérni szerinte Brüsszelben, hogy önkéntes legyen a tagállamok részéről a közös gázvásárlás,, de ebből mi nem kérünk. „Közös lónak túrós a háta”. Azt ő megtanulta, hogy ami kötelező az unióban,, az rossz a magyaroknak, ha jön valami bonyolult új javaslat, akkor mindig legyen nagyon óvatos, mert az ilyenek mögött mindig valami nagy ország vagy hatalom érdekei állnak valójában.
Az inflációról nincs jó hír. Orbán azt mondta ugyanis, hogy mindent meg kell tenni, hogy az inflációt csökkentsék, és 2023 végére elérjék, hogy az infláció egyszámjegyű legyen. Ezt igyekszik elérni a kormány, benzinárstoppal, rezsivédelemmel, élelmiszerárstoppal. A következő hetekben lesznek újabb hatósági áras termékek.
Szerdán, a kormányülésen kamatstopot rendeltek el, ami november 15-től él, onnantól legalább fél évre, 7,7-8 százalék lehet a kamat legfeljebb.
19? Lapot!
