Megszületett a nyolcmilliárdodik ember. Kívánom neki, hogy családban, szeretetben cseperedjen fel, nyugodt és hosszú élete legyen. Valószínűleg Indiában, vagy valamely más, fejlődő országban született ez a gyermek, akár Afrikában is világra jöhetne, merthogy a népesség bővülésének 80%-a a világ szegényebb országaira koncentrálódik.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Arról több helyen írnak, hogy a világ népessége az elmúlt cirka 70 év alatt megnégyszereződött. A hétmilliárdodik gyermek 2011 októberében született meg, s alig 11 év kellett az újabb egymilliárdos bővüléshez (az előző egymilliárdhoz 12 év), s az úgynevezett nyolmilliárdodik gyermeket 2022. november 15-én köszönthetjük (általában a világ több pontján „jelölnek ki” egy-egy ilyen babát, aki éjfél után néhány másodperccel született meg).
1960-ban 3 milliárd ember élt a Földön. Az ENSZ prognózisa szerint lassul a növekedés üteme, így 2100 körül a korábban jósolt 11,2 milliárd helyett csak 10,9 milliárd ember fogja egyidőben lakni a bolygót.
Hogy miképpen lehetséges ez? Hogy néz ki a népességnövekedés? Vegyük példának az afrikai Ugandát, amely nem túl gazdag ország, 1962-ben 7,5 millió lakos élt a határain belül, 2001-ben 25 millióan, 2011-ben 34,5 millióan éltek ott, 2021 végén úgy becsülték, hogy 47,1 milliónyian. 2012-ben hat gyermek nevelkedett átlagosan egy ugandai családban.
Vagy nézzük meg a Fülöp-szigeteket: 1961-ben 27 millióan éltek ott, 2000-ben közel 78 millióan, mára meghaladták a 112 milliót. De ott van Malajzia is, a 1961-ben 8,1 milliós ország mára 32,4 milliósra növekedett.
A világ nem minden országában nő ennyire dinamikusan a lakosságszám, itt, Magyarországon az 1970-es népszámlálási csúcsértékhez képest – 10,7 millió – mára már 9,68 millió főre csökkentünk. Lengyelországnak évtizedek óta 38 millió körüli a létszáma – azzal együtt, hogy kétmillióan hagyták el a jobb élet reményében (Mo.-ról az EU más országaiba több mint 500 ezer ember költözött, van aki csak a megélhetés miatt, van akinek a rendszerből lett elege…).
Az ENSZ adatai között mindig szerettem ilyesmiket olvasni, hogyha a Föld (2016-os adatokat találtam) egy 100 lakosú falu lenne, 60 ázsiai, 16 afrikai és 10 európai lakna benne. 2050-re ennek a “falunak” a lakossága várhatóan 133-ra emelkedik, és köztük 73 lenne ázsiai, 33 afrikai és 10 európai, vagyis az európaiak és az ázsiaiak aránya csökkenne, az afrikaiaké növekedne. Ez alapján a nyolcmilliárdodik gyermek valószínűleg ázsiai lesz.
Úgy 200 éve egymilliárd ember élt a Földön, átlagosan 30 évig, ma ennek a nyolcszorosa él a bolygón, a születéskor várható élettartam 70 év (ez is egy oka annak, hogy többen vagyunk). Mindenkinek szüksége van (lenne) elég élelemre, vízre, tiszta levegőre, mindenki akar (nem csak szeretne) közlekedni, világot látni, csinos ruhát, takaros házat, mindenki szeretne szabadon élni…
Mi, emberek hiába lettünk többen, ettől a bolygónk még nem nőtt meg, nem lett több a víz, bevezették az úgynevezett Túlfogyasztás napját, ez az a nap, amikor az emberiség elfogyasztja a természet által egy év alatt újra előállítható készletet (amit ezután fogyasztunk, azt a Föld kizsákmányolása árán tesszük). Ez a nap 2022-ben július 28-ára esett. Azaz az emberiség jelenlegi igényeinek kielégítéséhez 1,75 Föld biokapacitására lenne szükség (ökológia szempontból tehát nem 8 milliárd ember élhetne a bolygón, illetve most is csak úgy, hogy finoman fogalmazva, nem mindenki egyenlően veszi ki a részét a javakból). Akit érdekel, az ökolábnyomát pár perc alatt kiszámolhatja, EZEN az oldalon. (Én, a magam visszafogottabb létezési módja mellett sem tudok a másfél földnyi biokapacitás alá kerülni, nem beszélve a további csökkentésről.) A Túllövés napját minden évben más dátumra teszik. 2018-ban augusztus 1-jére, a Covid-járvány pár nappal kitolta ezt az időszakot. De ahhoz, hogy 2050-re elérjük az ökológiai értelemben vett kívánatos értéket (1!!!), folyamatosan csökkentenünk kell, évről évre…
A hátralévő 28 év alatt „5 hónapnyival” lenne szükséges a túlfogyasztásunkat csökkenteni. Azaz évente ez csak hat nap. De mit hagyjunk el? Ne együnk csokit? Ne igyunk kávét? Ez magától meg fog oldódni (klímaváltozás). Használjunk kevesebb fosszilis energiát? Ez is megoldódik magától, ha emelkednek az árak.
A vízfelhasználást is optimalizálni szükséges, mert ez a népesség növekedésénél kétszer nagyobb ütemben növekedett. Ez is meg fog oldódni magától, mert nem lesz elég ivóvíz. Bocsánat a cinikusságért, de ez a helyzet.
És nehéz újra meg újra kikerülni a globális klímaváltozást! Az elmúlt 100 évben a termelés meghúszszorozódott a Földön. Már benne élünk a következményekben. Fogyóban vannak a nyersanyagok. Már a gazdaságosan kitermelhető homok is (ami a betonba való).
A nyolcmilliárdodik gyermek élete már a klímaváltozás jegyében fog eltelni. Csak az a kérdés, hogy a hőmérsékletnövekedés hol fog megállni. A célként kitűzött másfél fokos növekedési szint már betarthatatlannak tűnik, a kétfokos emelkedés után meg inkább az apokaliptikus víziók, disztópiák sora következik. Marad a tizedfokokon latolgatás, hogy 1,7 fokos globális hőmérsékletemelkedés mekkora viharokkal jár majd, mekkora aszállyal…
Klímaszorongó vagyok, ha azon tűnődöm, mi lesz az összeomlás után? Mert sem a víz, sem a nyersanyagok felhasználása, sem az újrahasznosítása, sem a környezet használata, de a környezetszennyezés mértéke… most írjam azt, hogy nem sok jót ígér? Szkepticizmusra ad okot? Mert úgy látszik, hogy a fenntarthatatlan folyamatok következtében a jelenlegi civilizáció – hangsúlyozom, nem a világ – pár évtizeden belül át fog alakulni. Miért? Ha csak arra gondolunk, hány állatfaj pusztult ki óránként a Földön. Egy. Évente akár 2000 faj is kipusztulhat a normál esetben előforduló évenkénti 1-10 faj helyett (ez lenne a normális kihalási sebesség). A vadon élő emlősök 80%-át már kipusztította az emberiség, a növényfajoknak „csupán” a felét. Vajon elnézést kell-e kérni ettől a gyermektől az emberiség nevében? Miért? Hogy minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti. És minden negyedik emlős faj dettó kihalhat. Itt élünk a tudomány által hatodiknak nevezett kihalási hullámban (ami sokkal gyorsabban zajlik le, mint az előzők). Európában körülbelül 200 ezer állat és növény faj honos. Ez ugyan más földrészekkel összehasonlítva szegényesnek mondható, nem él itt sem oroszlán, sem majom, nem röpködnek csapatokban arapapagájok az erdőkben, sem színes tukánok… Ugyanakkor a fajok veszélyeztetettségi aránya itt a legnagyobb. Európa emlősfajainak 42%-a, madárfajainak 43%-a, a lepkefajok 45%-a, az édesvízi halfajok 52%-a fenyegetett a kihalástól. A növekvő élelmezési igények miatt műtrágyákat és mérgeket használunk a földeken, a magasabb termésátlagokat elértük a hatalmas monokultúrákkal, de másodlagos veszteségként lassanként nincs aki beporozza a kultúrnövényeinket! Kis ecsettel járunk majd virágtól virágig? Vagy kifejlesztünk apró drónokat? Bízzunk ennyire a tudományban? Válságból válságba haladva bízzunk az újabb közgazdaságtani mesékben? A fenntartható fejlődés illúziójában? Az emberi belátásban, hogy majd önkorlátozással (elég a 22 fok, nem veszek havonta új ruhát, évente új mobilt, második autót, vonattal járok nyaralni, nem röpcsivel, stb.), az értelmetlen javak és az eget ostromló üveg-betontornyok halmozása helyett mondjuk mások, az éhezők, a környezet segítésében valósítják meg magukat. Bill Gates chipjeitől tömegek rettegtek, közben akár a világ legnagyobb filantrópjaként is tisztelhetnénk, 55 millárd dollárt költött különböző globális problémák megoldására, ezzel vezeti az amerikai jótékonysági piacot. Vagy mit gondoljunk a második helyezettről, a magyar kormány által démonizált Soros Györgyről, aki magánvagyona 65%-át adta oda az alapítványának, s halála után is érkezni fognak még dollár milliárdok, amelyeket jó célokra fordítanak. És Mark Zuckerbergről mit gondoljunk, aki 2021-es árfolyamon 13 140 milliárd forintnyi összeget költ jótékonyságra a Facebook részvényeiből (csak az 1%-át tartotta meg). Hát Elon Muskról, akiről a Vasembert mintázták, róla mit gondoljunk? Különc mérnök, aki elektromos luxusautókkal tarol, a haszonból meg a Marson szeretne emberi kolóniát alapítani, hogyha a Földön beüt a „gebasz”, ne haljon ki az emberiség? Elég a milliárdosok pénze arra, hogy megszűnjenek betegségek, hogy csökkenjen az egyenlőtlenség és a nyomor a Földön? Vagy ahhoz az Isten pénze sem lenne elég?
Vajon elnézést kell-e kérni ettől a gyerektől, vagy bármelyiktől, a sajátjaimat beleértve, hogy nem tudtam, nem tudtunk többet tenni értük!? Mármint, ha egyszer megkérdezik, mint dühös Greta Thunbergek.
Mert nekik van igazuk.
