Huszonegy éve rendezik meg a Múzeumok Éjszakáját, amelyhez idén is csatlakozott a Janus Pannonius Múzeum. Június 24-én, szombat délutántól éjfélig tizennégy helyszínen közel ötven programmal, és természetesen az állandó és időszaki kiállításaikkal várják a látogatókat. A hét elején, sajtótájékoztatón is ismertetett színes programokon túl megkérdeztük dr. Bertók Gábort, a Janus Pannonius Múzeum igazgatóját arról, hogy milyen is a közgyűjtemény jelenlegi helyzete.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mit jelent az, hogy a múzeum nincs könnyű helyzetben? A sajtótájékoztató közben kaptam el ezt az elejtett megjegyzését. A minap jelent meg 35 magyarországi színházigazgató közösen írt levele a régi támogatás visszaállítása érdekében. Önök hogy állnak e téren?
Nem vagyunk közvetlen veszélyben, viszont kötve vagyunk a város anyagi helyzetéhez, és ebből a szempontból a város sincs könnyű helyzetben. De nem panaszkodni akartam. A Múzeumok Éjszakája programra az eredeti költségvetésünkben nem jutott keret, de a város egy áthidaló kölcsönnel mégis lehetővé tette.
Hogy a realitásokkal tisztában legyünk, elárulná, mekkora ez az összeg?
Egymillió forint. Kollegáink áldozatos munkájának köszönhető, hogy ez a rengeteg program meg fog valósulni.
(Szerkesztői megjegyzés: egymillió forint egy múzeumi programra, pluszként, de “csak” áthidaló kölcsönként. Ez szégyen. Bármilyen nehéz is a helyzete a városnak. – B. A.)
Nem feltétlenül vagyunk tisztában azzal, milyen értéket képviselnek a pécsi múzeumok, a lokális értékeken túl globális értékekkel is rendelkezünk?
Több gyűjteményünk is jelentős nem csak hazai, de nemzetközi szinten is. Nem véletlen, hogy a modern képzőművészeti anyagunkból folyamatosak a kölcsönzések, hiszen nagyon nehéz ebből a korszakból jó kiállítást csinálni a képeink nélkül. Csontváry, Vasarely és Zsolnay jelentőségét pedig azok is ismerik, akik nem feltétlenül foglalkoznak képzőművészettel. Bármelyik osztályunkon találhatók lokális értékek, amelyek a város történetével foglalkoznak. Ugyanakkor a régészeti leletek között akadnak olyanok, amelyeket Európa szerte kölcsönkérnek kiállításokra. A Marcus Aurelius-fejet nem adtuk még oda senkinek, de a „Pécsi-sisak”, amely a népvándorlás korának végéről, a Honfoglalás korából származó sisak eléggé egyedülálló a világon, néhány darab maradt fenn belőle összesen. Tavaly tártunk fel Babarc környékén egy gazdag kora-avarkori temetőt, ez is eléggé egyedülálló, nemcsak a korszakból, hanem önmagában is. Az elmondottak csak kiragadott példák, a természettudományi, néprajzi, történeti gyűjteményünk is jelentős, izgalmas kincseket rejt.
Csontváry képei éppen Budapesten láthatók…
Csontváry Kosztka Tivadar nemzeti szinten mindenképp kimagasló alkotó, a művei jelentős része nálunk található, most éppen nem, elvitték Budapestre néhány hónapra. Helyette Henri de Toulouse-Lautrec kiállítása látható július végéig, ami azért érdekes, mert ezt az anyagot háromévente három hónapig lehet kiállítani. Időnként szakszerű vezetéssel is meg lehet tekinteni, majd visszakerül a Csontváry-anyag, de kibővítve: a két nagy közgyűjtemény a Szépművészeti Múzeum és a pécsi Csontváry Múzeum kezelésében lévő összes festmény egyben megtekinthető lesz majd novemberig.
Csak anyagi okok miatt nincsenek könnyű helyzetben?
Országos viszonylatban is kevesen vagyunk. Ehhez képest rengeteg programunk fut és felújítások is zajlanak, mint pl.: a Széchenyi tér 12-es szám alatt található régészeti gyűjteményünknek otthont adó épület felújítása. A Magyar Géniusz programból elnyert támogatásból egy kiálltást is létre kell hoznunk, össze kell hangolnunk az építkezést a belsőépítészeti tervezéssel és a kiállítással. Az épületet szeptember folyamán adják át – várhatóan –, s nekünk azt decemberig be kell építenünk a kiállítás pályázati követelményei miatt. A kollegáink eléggé leterheltek. A Múzeumok Éjszakáján nyílik az új Lantos Ferenc kiállítás is. Ez nem csak abból áll, hogy felakasztunk néhány képet a falra, hanem le kell bontani a korábban ott található Sopianae kiállítást, el kell szállítani vitrineket… A régészeink talán nem sáros bakancsban fognak beesni a Múzeumok Éjszakájára, de ők is leterheltek. Számos régészeti feltárás zajlik jelenleg is a régióban. Ott lebeg a fejünk felett az is, hogy a 2009 óta folyó kutatási programunk, a Mohácsi csata projektünk az 500 éves évfordulóra készülve 250 millió forint kormányzati támogatást kapott, hogy végre megállapíthassuk, hogy hol zajlott a csata.
Tömegsírokat tárnak fel?
Igen abban is részt veszünk. Ez a Duna-Dráva Nemzeti Park kezdeményezése, ők kértek fel minket a feltárásra, ezt antropológusokkal együtt tudjuk végezni, mert meglehetősen bonyolult a dolog, a Szegedi Tudományegyetem a partnerünk. A közvetlen kormányzati támogatásból most a csatatér helyszínének azonosítása a feladatunk, erre kaptuk. Nem megtalálni kell, mert már van valami fogalmunk arról, hogy hol lehet, de szeretnénk pontosan megállapítani a helyszínt. Tovább tömegsírokat is meg kell majd találnunk és hogy hol helyezkedett el a magyar tábor – erre kaptunk támogatást. 40-60 négyzetkilométer átnézéséről van szó!
Fémkeresővel?
Igen, ez egy közösségi régészeti projekt, és végre – azt kell, hogy mondjam –, hogy a hobbiprojektből profivá válhatunk, az önkénteseinknek legalább azt ki tudjuk fizetni, hogy eljönnek és dolgoznak nekünk… Eddig mindenki a saját költségéből fizette még az üzemanyagot is. Idén az említett keretből erre is jut, amellett, hogy több négyzetkilométert műszeresen átvizsgálunk és ásatásokat is végzünk. Idén 50, a következő két évben pedig 100-100 millióval gazdálkodunk majd.
A Múzeumok Éjszakája akkor ehhez képest egy kedves, múzeumot népszerűsítő program.
Ilyen okok miatt találták ki. A kollegáim pedig komoly előkészítő munka után rászánják ezt a szombati napot és éjszakát, hogy fogadják a közönséget. A mi helyzetünkben az anyagiakon túli nehézséget az jelenti, hogy rengeteg a feladatunk és ahhoz képest kevesen vagyunk.
Tudna példákat mondani, hogy mondjuk Miskolcon, Szegeden hányan dolgoznak a múzeumokban?
Miskolcon 130 körül, Szegeden úgy nagyjából 100-an, Pécsett mi 71-en vagyunk. Öt osztályunk van, sok ingatlanunk, óriási a gyűjteményünk, a Modern Magyar Képtár a területén az ország második legnagyobbja, a néprajzi gyűjteményünk is hasonló…
Ízelítő a Múzeumok Éjszakája pécsi programjaiból
Június 24-én, szombat délutántól éjfélig tizennégy helyszínen közel ötven programmal, és természetesen az állandó és időszaki kiállításaikkal várják a Janus Pannonius Múzeum dolgozói a látogatókat.
Tárlatvezetések, zenei események, irodalmi előadások, kóstolók, kézműves- és gyermekprogramok, játékok és túrák mellett egy frissen megnyíló állandó kiállítással fogadják Pécsett az érdeklődőket.
Csontváry Múzeum – 19.00–24.00: Montmartre Pécsett címmel a Keret Alkotó Csoport, a Partisan cafe & bar és a Pécsi Playback Színház tagjai és barátai megidézik a fülledt Montmartre-i mulatók hangulatát. Koktélok, élő zene, jelmezes kavalkád!
Vasarely Múzeum – 18.00–19.00: Szitázás Victor Vasarely: Zebrák című képének felhasználásával Füzes Petra grafikus közreműködésével. A szitázás hozott szövet táskákra és pamut pólóra történik fekete festékkel. 1 karszalaggal 1 nyomat kérhető! (A nyomtatás után egy órán a száradási idő.)
Modern Magyar Képtár – 18.30 és 20.30: A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916–1936) – Szakács Vanda Kíra kurátori tárlatvezetése.
Zsolnay Múzeum – 20.30: Zsolnay szecesszió, art deco, modern kerámia – Getto Katalin muzeológus tárlatvezetése.
Mecseki Bányászati Múzeum – 18.00–22.30: Mérd mamuthoz magad! Jégkorszaki és jura időszaki ősmaradványokat tekinthetnek meg a látogatók, hozzámérhetik magukat egy mamut combjához, és néhány maradványt – például egy mamutfogat – kézbe is vehetnek. A leleteket bemutatja Kisbenedek Tibor zoológus, muzeológus.
A JPM Igazgatóságának udvara – 18.00–23.00: Római kori időutazás: korabeli ékszereket készíthetünk, viseletmásolatokat próbálhatunk, lesz ételkóstoló, társasjáték, régészeti homokozó és jósda is.
Múzeum Galéria – 19.00: Az op art és az építészet – Getto Katalin muzeológus tárlatvezetése a Vasarely állandó kiállításban (Káptalan utca 3.) kezdődik, majd a JPM Múzeum Galériában lévő Op Arch időszaki kiállításban folytatódik.
Martyn–Lantos Múzeum – 18.00: A Martyn Ferenc – Lantos Ferenc Múzeum megnyitója. A programon részt vesz Péterffy Attila, Pécs megyejogú város polgármestere és Nagy András esztéta, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának vezetője.
Néprajzi Múzeum: kézművesbemutató, mesesarok, előadások, tűzgyújtás, betegségűző almasütés…
Az összes program ITT érhető el.
