Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mi is beszámoltunk arról, hogy a helyi ellenzék és a helyi Fidesz összefogásával május végén felmentette a szekszárdi közgyűlés a Tolnai megyeszékhely fideszes polgármesterét, amit Ács Rezső igyekezett a rendelkezésére álló lehetőségekkel érvényteleníteni, míg aztán végül a kormányhivatal is megállította az újbóli próbálkozást, így ki lehetett mondani nemrég, hogy a 2019 őszén megválasztott Ács Rezső nem polgármester többé. Ugyanakkor, mint írtuk is, egy lehetősége még biztosan maradt ezek után is a volt szekszárdi polgármesternek: közigazgatási bíróságon megtámadni és érvényteleníttetni a döntést, és ezt meg is tette.
Ma pedig, egyetlen tárgyalási nap után a Pécsi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma határozatot is hirdetett a perben, de azt mondták ki, hogy a keresetet elutasítják. A bíróság döntése elsőfokú, nem jogerős az ellen az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A bevezetőben említett egyik figyelemre méltó dolog, hogy Ács Rezsőt az LMP egykori elnöke, Schiffer András képviselte a bíróságon, aki azonban érdeklődésünkre, hogy fellebbeznek-e, azt mondta, hogy megvárják a részletes ítéletet, és annak ismeretében döntenek a fellebbezésről.
Schiffer a felperessel együtt döntött arról, hogy mégsem kérik Ács Rezső személyes meghallgatását, noha előzőleg jelezték, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánnak. Ács Rezső jelen volt, személyesen megjelent a bíróságon, de végül csak egyszer, akkor, és akkor is csak nagyon röviden beszélt, amikor ellenőriznie kellett egy aláírást, hogy az a sajátja-e. Kiderült azonban, hogy nem az övé, hanem a szekszárdi polgármesteri titkárságvezetőjéé, aki szokásosan, más korábbi közgyűlési határozatokhoz hasonlóan vette át és írta alá a polgármester részére külön megküldött határozatokat.
Azon is volt ugyanis némi vita, hogy vajon jogszerű volt-e Ács Rezső tájékoztatása a döntésről, kézbesítették-e a részére a menesztéséről szóló határozatot, azt ismertették-e, de végül ebben nem talált hibát a bíróság.
Az egyik legérdekesebb részlet viszont az volt, hogy a felperes álláspontja szerint jogszerűtlen a menesztése, mert való igaz, hogy vállalt a polgármestersége mellett másik tisztséget, egy vízműcég tanácsadó testületének az elnöki posztját (ami önmagában még nem is lenne gond), és kapott is azért javadalmazást (ez az, ami viszont már összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel), de erről a javadalmazásáról lemondott. Méghozzá május 25-én. Azaz azon a napon, amikor a polgármestert menesztő határozat megszületett.
Magyarán Ács Rezső olyat lépett, amilyen “trükköt”/húzást talán nem is vártak tőle: hogy aznap, amikor a közgyűlés menesztette, írt egy levelet az őt megbízással foglalkoztató cégnek, hogy lemond az aktuális, folyó hónapra járó díjáról. Dr. Schiffer András jogi képviselő erre kifejezetten építette is a felperesi álláspontot, az egyik legerősebb érvelése a polgármesteri tisztséget megszüntető határozat ellen ez volt, hogy az összeférhetetlenséget kimondó, 2021 tavaszán módosított Önkormányzati törvény szerint, ha akkor, amikor a közgyűlési döntés megszületik, (már) nem kap pénzt/díjazást a polgármesteri munkája mellett vállalt tisztségért, akkor nem lehet arra hivatkozva megszüntetni a polgármesteri tisztséget.
Amivel, ha nem is szó szerint, de gyakorlatilag amellett érvelt, hogy lehet így trükközni. Tehát e szerint tulajdonképpen, ha egy polgármesternek van egy másik állása, vagy javadalmazást biztosító megbízása (ami törvény szerint nem lehetne), de ez csak egy idő után tűnik fel valakinek, vagy kezdi el valami miatt szúrni valakinek a szemét olyannyira, hogy végül menesztik is, de akkor ő lemond és már nem kéri az utolsó fizetését, akkor úgymond elkésett a döntéssel a közgyűlés vagy képviselő-testület. Hozzá kell tenni – és ezt a szekszárdi közgyűlés jogi képviselője is külön megemlítette egyik felszólalásában –, hogy Ács Rezső az őt menesztő közgyűlési határozat meghozatalának napján, május 25-én bejegyzést írt a Facebookra, amelyben nem tesz említést arról, hogy ő lemondott volna a legutóbbi, 2023. májusi megbízási díjáról, csak azt írja, a menesztését jelentő döntést kritizálva, hogy ő Szekszárd polgármestere, és majd ő eldönti, hogy melyik állásról mond le.
A bíróság szerint viszont nem a menesztő döntést meghozó szekszárdi közgyűlés, hanem Ács Rezső volt az, aki elkésett, méghozzá éveket késett, ugyanis neki már a 2021 májusi módosítás után – ami (pár kivételt kivéve) megtiltotta a polgármesterek másfajat jövedelemszerzését – 30 napon belül kellett volna intézkednie az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
Hozzá kell tenni az igazság kedvééért, hogy Schiffer András arról is beszélt, hogy szerinte az maga a 2021-es törvénymódosítással is baj van, illetve nem egyértelműen rendelkezik, mert szerinte kérdéses, hogy az azt megelőzően létrejött megbízási jogviszonyokra, másodállásokra stb. vonatkozhat-e, úgymond visszaható hatállyal. A bíróság azonban ezt is egyértelműnek látta, és nem tartotta szükségesnek, hogy helyet adjon dr. Schiffer jogi képviselői indítványának, miszerint keressék meg ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságot.
Dr. Schiffer azt is felhozta a felperes érdekében, hogy szerinte a közgyűlés és annak egyik bizottsága, amely a menesztésről szóló döntést a közgyűlés elé terjesztette, Bomba Gábor ellenzéki képviselővel kiegészülve formailag és tartalmilag is pontatlan, hibás, így szerinte nem jogszerű határozatot alkotott és szavazott meg. Schiffer András azt is felhozta, amit már jeleztünk korábbi cikkünkben, hogy Ács Rezső – noha, lehetséges, hogy valóban politikai döntés után lett kinevezve a víziközműcég tanácsadó testületének elnöki tisztségébe – egyébként már több mint tíz éve, még alpolgármesterként kapta meg és vállalta el ezt a munkát – valójában tudományos munkát végzett ott, amit viszont egy polgármester is végezhet, javadalmazással is, a jelenlegi szabályok szerint is. Az alperes jogi képviselője, dr. Harci-Kovács Kolos szerint viszont teljesen egyértelmű, hogy szó sem volt ilyen munkáról, kifejezetten a tulajodonosi, illetve résztulajdonosi képviseletről volt szó, illetve a társasággal kapcsolatos fontos döntésekben való részvételről.
A bíróság amúgy tanúk meghallgatását sem tartotta szükségesnek, noha egy fő híján a teljes szekszárdi testület megjelent, mivel a képviselők – mivel az alperes a szekszárdi közgyűlés volt – , megszólítva érezték magukat – valójában, ha szót kapott volna “az alperes”, akkor az alpolgármesternek kellett volna kiállnia a bíróság elé, mert jelen helyezetben ő képviseli a város közgyűlését.
Mivelhogy jelenleg tehát Szekszárdnak továbbra sincs polgármestere, a Pécsi Törvényszék mai határozata nem helyezte vissza Ács Rezsőt a polgármesteri székbe, sőt még a – illetékesség hiányában – a közgyűlési döntés végrehajtásának a jelen jogi eljárás végéig szóló halasztásáról sem döntött. Így, mai állás szerint Szekszárdnak már csak jövő ősszel lesz polgármestere, akit majd a jövő tavasz végén választ meg a tolnai megyeszékhely lakossága.
19? Lapot!
