Itt a Szabad Pécs nagy és összegző pécsi kerékpárút-tesztje, erős és részletes szöveges háttérrel, és a napi gyakorlatot bemutató, magyarázó videóval megtámogatva. A videót és a szöveges értékelést is a Szabad Pécs külsős, rendszeresen kerékpározó munkatársa, Rajnai Richárd készítette.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az elmúlt év decemberében három kerékpárút-fejlesztés is lezárult Pécsett, és ezzel – a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. honlapja, a bringazzpecs.hu szerint – megvalósult a jelenlegi pécsi kerékpárutak hálózatba kapcsolódása. Ez nem teljesen igaz, de az bizonyos, hogy a pécsi kerékpárutak összekapcsolása már régóta időszerű volt. A Dunántúl legnépesebb városa évtizedes lemaradásban van ezen a téren. Egyfelől összességében kevés a városi kerékpárút, másfelől ami van, az is inkább kerékpársáv. Az elmúlt években a látványosnak kikiáltott fejlesztések jelentős része nem más, mint alacsonyabb forgalmú utakról, festékcsíkkal leválasztott sáv, vagy az sem: sok száz méteren csak néhány tábla, és az aszfaltcsíkon ritmikusan ismétlődő piktogramok hivatottak elősegíteni a biztonságos kerékpározást.
De a pécsi és városkörnyéki kerékpáros infrastruktúra elmaradottságát jelzi az is, hogy a környező települések közül mindössze Pellérdnek és Orfűnek van közvetlen kerékpárutas kapcsolata a megyeszékhellyel, de Vasas vagy Hird városrészeknek, a közeli Cserkútnak, Kozármislenynek, vagy Komlónak nincs. Persze ott van a 2021-ben átadott Pécs-Bogád-Bóly kerékpárút, mely a megyei önkormányzat szerint a 2026-os emlékévre egészen Mohácsig fog érni, ám ennek az útvonalnak a nagy részén (cirka 18 kilométeren) falvanként mindössze 2-4 táblával sikerült megoldani a fejlesztést. Szomorú tény, hogy Pécs és a megye városait 2024-re nem sikerült kerékpárutakkal összekötni, miközben például Kaposvár környékén komoly úthálózat épült az elmúlt évtizedben.
Mivel a Baranya megyei fejlesztések külön elemzést érdemelnek, ezért inkább vissza is kanyarodunk a most átadott pécsi szakaszhoz.
Pontosabban szakaszokhoz, mert három top-os (azaz főként EU-s forrásból finanszírozott) projekt keretében három új szakasszal bővült a pécsi hálózat. Ebből kettő a Megyeri utat és a Verseny utcát érintette, egy pedig a Szigeti út keleti részét. Az újonnan átadott kerékpárutak jelentőségét az adja, hogy a Megyeri tér környékén elvileg összeér a Patacs felől induló nyugati, és a Budai vámtól a Belváros felé tartó keleti kerékpárút. Ezekhez kapcsolódik a Kertvárosból induló déli tengely, melyről közvetlen csatlakozás van a pellérdi bringaútra.
Az tehát vitán felül áll, hogy a beruházásra nagy szükség volt. A megvalósítás tekintetében azonban vegyes érzelmei lehetnek a kerékpárral közlekedőknek (is). A Szigeti úton korábban átadott szakasz kapcsán már megírtuk, hogy a hasonló beruházásoknak akkor van értelme, ha az elkészült kerékpárúton biztonságosabban lehet közlekedni, mint az autók között, és az sem hátrány, ha gyorsabban és kényelmesebben lehet ezeken eljutni az iskolába vagy a munkahelyre, mint autóval, tömegközlekedéssel. Már csak azért is, mert Pécsett van olyan elképesztően jó, példaértékű, alulról szerveződő, civil, de nemzetközi program alapján indított kezdeményezés, a Pécsi Bicibusz, Simon Wintermans vezetésével, amely a már legfiatalabb generációk iskolába, biciklivel való eljutását segíti és propagálja.
Ha ezeket a szempontokat nézzük, azaz a biztonságot, a kényelmet és sebességet, akkor a 2023 decemberében átadott szakaszok felemásra sikerültek.
Kezdjük az egyértelmű pozitívumokkal! Több csomópont sokkal biztonságosabb lett, egyszerűen azért, mert a biciklisek saját jelzőlámpát kaptak. Ezeket persze meg kell tanulni használni autósnak, kerékpárosnak egyaránt. De egyértelmű, hogy a Szigeti úton a Tüzér utcánál és a Honvéd utcánál, a Megyeri tér déli csomópontjában, a Mártírok úti csomópontnál, illetve a Megyeri út déli végén sokkal egyszerűbben és biztonságosabban lehet bringával átjutni, mint korábban. Sajnos egyelőre nincs ilyen megoldás az Expo Center melletti kereszteződésben.
A fejlesztés legsikerültebb része a Megyeri úton valósult meg, annak is déli részén, ahol 600 méter hosszan kétirányú kerékpárút épült, elválasztva a széles járdától, így kicsi az esélye annak, hogy a gyalogosok a kerékpárútra keverednek – nem úgy, mint a Szigeti út Szántó Kovács János utca és Kürt utca közti szakaszán, ahol ez állandó problémát jelent. A Megyeri út déli részén az autósok is távol kerültek a kerékpárosoktól, így elegendő csak a telephelyekről ki- és behajtó autósokra figyelni tekerés közben. Az úttestet széles árok választja el a biciklisektől. Az árok szélére korlát került, és még arra is ügyeltek a tervezők, hogy a kerékpárút (illetve a járda) megfelelő világítást kapjon. Ahhoz, hogy ez a szakasz ilyen jól sikerüljön, kétségtelenül szükség volt megfelelő helyre, elegendő fizikai térre a fejlesztéshez.
Ugyanakkor érdemes a Kertváros felől tekerőknek arra figyelni, hogy a Verseny utcához közeledve az ő sávjuk átvezet a túloldalra. Ennek oka, hogy a Verseny utcától északra már nem épült kerékpárút. A városszerte jól ismert megoldást alkalmazták a tervezők: ahol az út szélessége engedte, ott felfestett csíkkal leválasztott kerékpársávot alakítottak ki, ahol ehhez nem volt elég hely, oda csak piktogramok kerültek. Előbbire példa a Mártírok útjától a Megyeri térig tartó szakasz, utóbbira pedig az ettől délre lévő 300 méter, amelyen belül a vasúti átkelő is van. Egyébként itt a legrosszabb az út minősége. A síneknél nem történt felújítás, óvatosan kell közlekedni.
A Megyeri térre érve is hasonló a helyzet. A teljes hosszon csak jelek vannak, illetve egy térkővel megemelt piros rámpa a tér közepén. Hogy ez mennyire lesz tartós megoldás és mennyire lassítja a forgalmat, majd idővel kiderül.
Aki járt már korábban a Megyeri úton kerékpárral, az tudja, hogy nem ez volt a város legkockázatosabb útvonala. Főleg nem a Megyeri tér és a Mártírok útja közti szakasz. Így tehát nem tekinthető érdemi fejlesztésnek az, hogy ennek a széles, nem túl nagy forgalmú útnak a szélére festett sáv került. A parkolás ugyanakkor nehezebb lett. Mostantól a legnagyobb gondot a kerékpársávra parkoló, vagy oda belógó autók jelentik majd. No és a csaton fedelek, amelyek közül nem egy balesetveszélyesnek tűnik.
Kipróbáltuk azt a rövid szakaszt is, ami a decemberben átadott fejlesztés keretein belül a Verseny utcában épült. Ebben a formában sajnos ez egy torzó. Ami elkészült, rövid és keskeny, előzni nem lehet rajta. Nagyon fontos előrelépés lesz, ha a Verseny utca egész hosszában lesz normális kerékpárút, amin keresztül például a Belváros délről megkerülhető. Addig persze lehet ezt használni, de jelenleg az út szélén egyszerűbben és gyorsabban lehet haladni.
Bár van néhány negatívum, mégis azt mondhatjuk, hogy az Expo Centertől a Megyeri térig megvalósított kerékpárút-fejlesztés nem lett rossz, sőt, nagyon hasznos, még akkor is, ha egy nagy része megúszós, olcsó megoldás a jól ismert felfestett keskeny kerékpársávval. Arra nem lehet számítani, hogy gyerekek majd tömegével indulnak el ezen az úton az iskolába, de arra igen, hogy a felnőttek kicsivel nagyobb biztonságérzettel juthatnak el a Kertvárosból a Megyeri úton lévő munkahelyekre. Emellett Kertvárosból is egyszerűbben és kicsit talán kényelmesebben lehet betekerni a Megyeri térre – de rejtély, hogy miért pont csak odáig. Ez azonban nem a zseniálisan megválasztott nyomvonalnak az érdeme, sokkal inkább a jó minőségű új burkolatnak és a jelzőlámpás kereszteződéseknek.
Sajnos a fejlesztés másik részéről, azaz a Szigeti úti kerékpárút befejező szakaszáról már nem tudunk ennyit jót elmondani. A videónk első része nem véletlenül mutatja a már korábban átadott szakaszt, legalábbis annak azt a részét, mely a Szántó Kovács János utcától a Kürt utcáig tart. Itt többnyire a járdára került egy keskeny kerékpársáv, majd a délről becsatlakozó utcáknál vissza-visszatér az úttest szélére. Ez a hibrid megoldás sem a gyalogosoknak, sem az autósoknak, sem a kerékpárosoknak nem jó. Előbbieknek állandóan résen kell lenni, hogy mikor jön egy bringás vagy egy rolleres hátulról. Az autósok számára is kicsit meglepetésszerű lehet az, ahogy a kerékpárosok behajtanak melléjük, majd gyorsan eltűnnek. A legrosszabb az utóbbiak helyzete, mert a keskeny nyomvonal és a vonalvezetés miatt könnyen kisodródhatnak az útra, vagy a parkoló autókat kerülgetve a járdára. Merthogy ezzel párhuzamosan a Szigeti úton nem oldódott meg a parkolási helyzet. A korábban családi házas övezet az elmúlt 1-1,5 évtizedben jelentősen átalakult. Sorra épültek, épülnek a társasházak, több a lakó és több az autó, és bizony sokan használják az út és a kerékpárút közti zöldterületet parkolásra. A vízelvezetés nem (vagy nem teljesen, vagy még nem, de jelenleg nem) megoldott, így esősebb időszakok után ez a kerékpárút saras, csúszós.
Az is biztos, hogy az egyetemi kollégiumok és az egyetemi épületek, vagy másként nézve Uránváros és Egyetemváros kerékpárutas összekötése fontos kérdés. Az is látszik, hogy erre a kérdésre sem a Hajnóczy József és Bihari János utcában épült kerékpárút, sem a Szigeti útra megálmodott „szerpentin” sem tekinthető jó válasznak. Ennek pedig talán a legfőbb oka, hogy egyik szakaszt sem sikerült értelmes módon bekapcsolni a kerékpárút-hálózatba. Ami az elmúlt években a Szigeti úton megvalósult, az iskolapéldája annak, hogyan nem szabad kerékpárutat építeni.
A Patacstól a PMFC-stadionig szinte végig az út szélén futó kerékpársáv kanyarog néhányat a Kürt utcáig a járdán, majd onnan ismét az úttesten folytatódik. Innentől három helyen is meg kellett volna oldani azt, hogy a nyugati irányból érkező kerékpáros az egyetemi épületek felé vegye az irányt. De sem a Kürt utcánál, sem a Honvéd utcánál, sem a Rókus utcánál nem épült ki csatlakozás. Aki a PTE-ÁOK főépületéhez, vagy az egyetem környéken lévő többi egyetemi épülethez szeretne eljutni, annak le kell szállnia a kerékpárról a villanyrendőrnél, és át kell tolnia a zebrán a biciklit. Hasonló a helyzet a Honvéd utcai kereszteződésnél. A Szigeti út északi oldaláról, azaz nyugati irányból tekerve nyilván egyszerűen le lehet fordulni, de az egész beruházás egyik deklarált célja az volt, hogy az uránvárosban lakó egyetemisták könnyebben tudjanak eljutni a különböző karokra. Ezt a célt aligha sikerült elérni.
A Honvéd utcától a Megyeri térig 300 méternyi új kerékpárút épült. Az más kérdés, hogy éppoly keskeny, mint a Szigeti út egészét szegélyező sáv, így a szabályos és biztonságos előzés reménytelen vállalkozás kerékpárral. A nyomvonal egy igen rövid szakaszon – de már a Rókus utcát elhagyva visszatért az úttestre, hogy gyorsan el is hagyja azt a Megyeri téren át. Tehát itt is hasonló megoldás született, mint a Szigeti út középső részén.
Miért rossz a Szigeti úton elkészült új szakasz? Leginkább azért, mert a Rókus utca északi részén csatlakozhatna az új kerékpárút az Ifjúság úttól induló nyugati-keleti irányú kerékpárút tengelyhez. De ezt Uránváros felől csak úgy lehet megtenni, ha elgurulunk a Megyeri térig, ott átmegyünk az átkelőhelyen (nem csak gyalogos), majd visszatekerünk az út túloldalán a Rókus utcáig. Kényelmetlen és értelmetlen megoldás. Olyan bonyolult, hogy senki sem fogja ezt választani, mert sokkal egyszerűbb a Honvéd utcánál az út szélén maradni, majd onnan besorolni a Szlivennél a kanyarodó sávba. Éppen ezért jelenthető ki, hogy teljesen felesleges volt 300 méternyi új kerékpárutat építeni ide.
A Szigeti úton kiépített, ide-oda csapongó kerékpárút rossz kompromisszumok eredménye. Egyetlen pozitívuma a kerékpáros jelzőlámpa. Minden más megoldása még akkor is nagyon olcsó és megúszós, ha rettenetesen sok pénzbe került. És akkor még nem is említettük a Megyeri tér északi részét, ahol nemes egyszerűséggel csak kerékpáros piktogramokat festettek. Hova? Hát a térkövezett járda közepére. Ott volt hely. A gyalogosok és a kerékpárosok pedig majd megoldják valahogy egymás közt azt, amihez a tervezőknek nem volt fantáziája, a megrendelőknek pedig pénze.
Összegzés
Elkészült tehát két szakasz, melyek elvileg összekötik végre a különböző városrészek kerékpárútjait. De ahogy az útvonalak csatlakozása a Megyeri téren megtörtént, abban nincs sok köszönet. A nyugatról induló kerékpárút nem találkozik a keletről indulóval. Uránvárosból Kertvárosban és vissza nem ez a legpraktikusabb útvonal. A Megyeri tér nem lett igazi kerékpáros csomópont, és még akkor sem lesz az, ha kihelyeznek egy javítókészletet és egy pumpát.
Ugyanakkor vannak előremutató jelek. Van néhány olyan megoldás, amely azt sugallja, hogy városfejlesztésnél tudják, hogy miként lehetne biztonságosabbá tenni a kerékpározást és ezzel hogyan lehetne észszerű közlekedési alternatívát kínálni az autózás helyett. De a megvalósítás még mindig nagyon messze van attól, hogy gyermekeinket aggodalom nélkül ösztönözzük ezeknek a kerékpárutaknak a használatára. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy a kerékpáros fejlesztések tervezése során továbbra is elsősorban az autósok érdekeit tartják szem előtt. Hiába a hangzatos projektbemutatások, a decemberben átadott beruházások legfőbb haszonélvezői nem a kerékpárosok lesznek.
