Idén áprilisban, a 2015-ös hollandiai pécsi buszbeszerzés miatt indult büntetőperben, a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla számos eljárásái hibát feltárva atomjaira szedte az elsőfokú, Kaposvári Törvényszék által hozott felmentő ítéletet, és hatályon kívül helyezte azt. Több, általunk megkérdezett ügyvéd szerint jogtörténeti jelentőségű végzés született. Ettől még, persze, az ítélet ellen lehetett fellebbezni, és az ügy II. és IV. rendű vádlottja fellebbezett is a végzés ellen. A Kúria a napokban bírálta el a fellebbezéseket.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ma hozta nyilvánosságra a Kúria azt a határozatot, amellyel a pécsi Volvo-gate néven elhíresült buszbeszerzési ügyben eléjük került fellebbezéseket bírálták el.
A lényeg: a Kúria a fellebbezéseket elutasította, a feleket kiértesítette, így mostantól jogerős a másodfokú végzés, és így a közeljövőben folytatódhat, pontosabban újraindulhat a per, ismét első fokon.
„A Kúria határozatával a gazdasági csalás bűntette miatt folyamatban levő büntetőügyben a II. rendű vádlott és védője, valamint a IV. rendű vádlott és védője által bejelentett fellebbezést elbírálva a másodfokú bíróság végzését helybenhagyta” – írja a Kúria honlapja.
A fellebbezést a per II. és IV. rendű vádlottjai és ügyvédeik jelentették be, azt követően, hogy az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Kaposvári Törvényszék vádlottakat felmentő ítéletét, és új elsőfokú eljárás lefolytatását írta elő, kijelölve erre a Szekszárdi Törvényszéket.
A Pécsi Ítélőtábla dr. Krémer László által vezetett tanácsa által hozott végzésről EBBEN a cikkben azt írtuk, hogy a bíróság szóbeli indoklását végighallgatva mégiscsak döbbenetes korrupciós ügy lehetett a 2015-ös pécsi buszbeszerzés. Ahogyan azt az üggyel kiemelten foglalkozó Szabad Pécs számos alkalommal leírta, még akkor is, amikor az ügyészség már azt mondta az elsőfokú eljárás végén, hogy csak korrupciógyanús ügyről lehet beszélni, majd az elsőfokú bíróság meghozta a most jogerősen is hatályon kívül helyezett elsőfokú határozatát.
A Pécsi Ítélőtábla végzése számos ponton sorolta fel azokat az eljárási hibákat, rossz, vagy éppen le nem vont következtetéseket, amelyek a Kaposvári Törvényszék számlájára írhatók. Habár ne feledkezzünk el mindeközben arról, hogy a bírósági szakasz előtt a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott nyomozást és a Baranya Megyei Főügyészség emelt vádat és nyújtotta be a vádiratot. Mindezt azért is kell leírni, mert a másodfokú bíróság nemcsak eljárási hibákról beszélt és rossz következtetésekről, de arról is, hogy szükségesnek véli, hogy olyanokat is kihallgassanak még, akiket eddig nem, avagy, ah igen, egyes lényeges kérdéseket nem tettek fel nekik, és nem vizsgálták érdemben az akkori pécsi városvezetés és cégvezetés, valamint az eljárásban közreműködő ügyvédek és szakértők felelősségét sem. Márpedig ezeket a hiányosságokat a megismételendő elsőfokú eljárásban pótolni kell, így azon túl, hogy újra távoli időpontba került az, amikorra jogerős döntés születhet ebben a 2014-ben kezdődött, 2015-ben megvalósított ügyben, egy izgalmas új szakasz kezdődik, amelyről a Szabad Pécs be fog számolni.
Több érdekes részlet is kiderült a másodfokú végzésből, egy része már a szóbeli indokláskor, egy része az írásba foglalás után. Például az, hogy a másodrendű vádlott úgy fizetett be mintegy 900 ezer eurót egy amszterdami bankba, hogy a befizetéshez nem a bankfiókba ment be, hanem automatás befizetést választott. Amit végül 19 tranzakcióval tudott teljesíteni, de úgy, hogy közben mégis segítséget kért, mert a kiválasztott bankautomata megtelt, és a pénz egy részét így abba már nem tudta befizetni. Megjegyezzük: ez a mutatvány kellett ahhoz végső soron, hogy az ügyben nyomozás induljon, méghozzá hollandiai szervek által indítottan.
De csak a Pécsi Ítélőtábla végzéséből derült ki az is, hogy a magát az elsőfokú eljárás előkészítő ülésén bűnösnek vallott harmadrendű vádlott a számára 2015-ben, egy thaiföldi offshore cég számlájára beérkezett mintegy 170 millió forintból 50 millió forintot Bánki Erik egyik, akkori németországi cégének a számlájára utalt. Mindezt az addig nem ismert részletet ráadásul a holland nyomozás irataiból lehetett megtudni, a magyar szervek ezt a részletet valami miatt nem tartották az ügy szempontjából fontosnak. A Szabad Pécs mindenesetre megkérdezte erről Bánki Erik baranyai fideszes országgyűlési képviselőt, a parlament gazdasági bizottságának elnökét, aki viszont azt írta vissza, hogy ez téves információ, ő egyeztetett erről az állítólagos utalásról, de nincs nyoma, nem kapott a volt cége ilyen utalást a megnevezett személytől. A budapesti, de amerikai állampolgársággal is rendelkező férfiról lapunk többször leírta, hogy a budapesti éjszakai életben ismert figuraként tartják számon, ő maga ismerte el a bíróságon azzal, hogy bűnösnek vallotta magát, hogy a Pécsről Hollandiába elutalt mintegy 3,4 milliárd forintból 170 milliót kapott színlelt, nem valós szerződésen keresztül, konkrét munkavégzés nélkül, s hogy az ő személye sem a perben vádlottként szereplő emberekkel, sem a pécsi önkormányzattal, sem a pécsi buszos céggel nem hozható összefüggésbe, Bánki Eriket azonban ismerte, vele és Bánki testvérével is üzleti kapcsolatban állt egykoron. Azaz csak egy olyan személy van, Bánki Erik, akit a magyar hatóságok ugyan nem kötöttek össze a konkrét buszbeszerzéssel, de a neve mégis felmerült ezzel kapcsolatban. Bánki ugyanakkor tagadta, a bíróságon is, tanúkihallgatásakor, és lapunknak is, kérdésünkre, hogy neki bármi köze lenne a pécsi buszbeszerzéshez.
A Kúria ma nyilvánosságra hozott határozata szerint az ügyben benyújtott fellebbezéseket a Kúria nem tartotta alaposnak.
„A másodfokú bíróság – az elsőfokú bíróság ítéletében írtakkal éles ellentétben álló módon – a rendelkezésre álló nagyszámú bizonyítékot egymással is összefüggésben értelmezve, helytállóan mutatott rá azokra az alapvető jelentőségű kérdésekre, amelyek
– e bizonyítékok tartalmából szükségképpen adódnak,
– megválaszolásuk a megalapozott tényállás megállapításának mellőzhetetlen feltétele, miközben
– e megválaszolandó kérdéseket az elsőfokú bíróság ténymegállapító tevékenysége körében nem ismerte fel.
A Kúria álláspontja szerint tehát a másodfokú bíróság kimerítő érvekkel alátámasztott indokát adta a törvényes és helytálló döntésének” – olvasható a Kúria oldalán.
A 2015-ös hollandiai használt buszok beszerzését az akkor Pécset kétharmados felhatalmazással irányító Fidesz-KDNP-többség szavazta meg, hiszen a buszbeszerzés nyilvános, európai uniós közbeszerzési eljárás lefolytatása után történt meg 2015 tavaszán.
A 100%-ban megelőlegezett pécsi adófizető pénzből, azaz a pécsi önkormányzati buszos társaság által felvett mintegy 3,5 milliárd forintos hitelből fiananszírozott buszbeszertésnek döbbenetesen magas jutaléka volt. Akkori áron (és itt az akkori, 300 forint alatti euróárfolyamot is érdemes tudni) 650-700 millió forint nem a buszparkot ténylegesen eladók kapták, hanem közvetítők. A Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletének egyik sarokpontja az volt, hogy ez az összeg persze nagyon magas, de a gépjárműbizniszben nem ritka az, hogy magas, akár 20-30%-ot is elérheti a jutalék. MIndezt a bíróság az egyik szakértő álláspontjára alapozta, habár volt olyan kihallgatott tanú, aki ezt ebben a formában, azaz több száz millió forintos jutalékot egy (jutalékkal együtt) 3,4 milliárdos beszerzéshez képest kirívóan magasnak mondott.
19? Lapot!
