Kis túlzással minden elölről kezdődik majd a Volvo-gate néven elhíresült korrupciógyanús ügyben, írtuk április végén, amikor is a Pécsi Ítélőtábla kihirdette azt a másodfokú határozatot, amely lényegében ízekre szedte és megsemmisítette az első fokon, a Kaposvári Törvényszéken meghozott ítéletet, elképesztő eljárásjogi hibákra is rámutatva. A per így újra első fokon, de már Szekszárdon folytatódhat. Mint azonban a Szabad Pécs megtudta, a Volvo-gate ügye előbb még megjárja a Kúriát is. Az egyik vádlott ugyanis megfellebbezte a Pécsi Ítélőtábla döntését.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Nem tudták megmondani érdeklődésünkre azt a Szekszárdi Törvényszéken, hogy mikor kezdődik el náluk az újra első fokra rendelt pécsi buszper, habár ők is olvasták a tudósításokat arról, hogy a Pécsi Ítélőtábla tavasszal megszüntette a kaposvári első fokú határozatot, új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására őket jelölte ki.
Azért nem tudtak konkrétumot mondani, mert még a per iratanyagát sem kapták meg.
Mint ezt követően kiderítettük, mindennek oka nem más, minthogy a per egyik vádlottja megfellebbezte az április végén, Pécsett meghozott határozatot, így az ő beadványáról a Kúria hivatott dönteni. Úgy tudjuk, nem másról, mint arról, hogy minden szabályosan zajlott-e a másodfokú bírósági eljárás során.
Laikusként nehéz elképzelni, hogy a Pécsi Ítélőtábla egészen rendkívüli és alapos határozatában a Kúria kifogást találhat, és ne utasítaná el a vádlotti bedványt. Amennyiben ez, a nemcsak laikusként, de több megkérdezett gyakorló ügyvéd szerint is várható forgatókönyv történik, akkor folytatódik úgy az eljárás, ahogyan azt sokan gondolhatták: megküldheti a per iratanyagát a Pécsi Ítélőtábla a Szekszárdi Törvényszéknek, ahol kijelölik az eljárást lefolytató tanácsot, amely majd kitűzi az első tárgyalási napot. Amennyiben viszont mégiscsak helyt adnának a hatályon kívül helyező másodfokú döntéssel szembeni vádlotti fellebbezésnek, akkor a Pécsi Ítélőtáblára kerülne vissza az ügy, azaz ismét másodfokra.
Kerestük a Kúriát a pécsi fellebbezéssel kapcsolatban, az iránt érdeklődve, hogy mikor lesz a döntés és az nyilvános-e a sajtó számára. Azt írták, hogy „az ügyben döntés még nem született, a határozathozatal tanácsülésre van kitűzve 2024. október 8. napjára, amely nem nyilvános”.
Hozzátették: a jogszabály szerint „a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálására a tanácsülés kitűzését az ügy érkezésétől számított 1 hónapon a lehető legközelebbi határnapra kell eszközölni, ez az ügyben így történt”. A törvény szerin „a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el, vagyis a törvény értelmében nyilvános ülés vagy tárgyalás nem tűzhető ki”.
A Kúria tanácsüléséről így nem tudósíthatunk, de a döntésről tájékoztatást fogunk kérni, és arról is beszámolunk majd itt, a Szabad Pécsen.
Meg kell jegyezni, hogy a Pécsi Ítélőtábla dr. Krémer László által vezetett tanácsa áprilisban a korábbi Kaposvári Törvényszék határozatáról lényegében azt mondta ki, hogy nem volt megfelelő az első fokon meghozott ítéletet, ezért gyakorlatilag meg kell ismételni az eljárást.
Lapunk nemcsak a határozatot kihirdető tárgyaláson (és szinte minden más korábbi tárgyaláson is) volt jelen, hanem a másodfokú ítélet is a rendelkezésére áll. Amiben még számunkra is voltak érdekes új információk, azt követően is, hogy a határozathozatal során, szóban elmondott “rövid” indoklásban is akadtak olyan részletek, amelyre felkaptuk a fejünket. Például, hogy a másodrendű vádlott Hollandiában, egy bankban úgy akarta betenni a hozzá került, a gyanú szerint korrupcióból származó pénz, szerinte viszont a munkájáért megjáró, magas, de tisztességes összeg egy részét, hogy automatába kezdte el befizetni, számos tranzakciót lebonyolítva. Majd amikor az automata megtelt, akkor bement a bankfiókba segítséget kérni. A másodrendű vádlott így kívánt befizetni nagyjából egymillió eurót, amivel aztán fel is hívta magára a holland bank, s emiatt a holland hatóságok figyelmét is. Igaz, később azt mondta, amire fentebb is utaltunk, hogy ő ugyan több száz millió forintot kapott meg jutalékként a mintegy 3,4 milliárdos buszbeszerzési pénzből, de ezt tisztességesnek gondolja, ám korábban azt is mondta egyik tanúvallomásában kihallgatása során, s ez az információ bíróságon hangzott el, hogy legális szerencsejátékon nyerte a pénzt.
A Pécsi Ítélőtábla szerint a tanúk törvényszéki kihallgatása sem a megfelelő mederben folyt, számos fontos kérdést nem érintettek, de az egész ügy végső megítélésében és az eljárás során is bizonyos, magától értetődőnek tűnő összefüggések sem merültek fel, és több érdekes és fontos tűnő információt sem vizsgált a Kaposvári Törvényszék. Például nem tisztázták azt (de a megismételt eljárásban ezt is tisztázni kell majd sok más mellett), hogy a pécsi önkormányzat, illetve a pécsi önkormányzati buszos cég, azaz a Tüke Busz akkori vezetői milyen információkkal rendelkeztek azt megelőzően, hogy a Tüke vezetőinek állítólagos javaslatára, 2014 decemberében végül 3,5 milliárd forintos hitelfelvételről döntött pécs akkori kétmarmados jobboldali többségű közgyűlése. Lehetett-e olyan, aki szándékosan félrevezetően és rosszhiszeműen járt el? Így a buszvásárlást célzó közbeszerzési eljárást és az abban részt vevőket is alaposan ki kell vizsgálni.
Legalább ennyire érdekes új információ volt a részletes bírósági határozatban az, hogy az első előkészítő tárgyaláson magát pénzmosásban bűnösnek valló, s ídőközben ebben a vádpontban jogerősen is elítélt P. E. T. pénzt, nem is kevés pénzt, 50 millió forintot utalt el egy olyan cégnek, amely korábban Bánki Erik tulajdonában állt. Bánki erről korábban lapunknak azt írta, hogy nem tud ilyen utalásról, és könyvelőjével ennek utána is nézetett, de nem érkezett hozzájuk ilyen utalás. Az biztos, hogy a másodfokú bíróság erre a részletre a nyomozati iratokból, ráadásul a hollandiai nyomozati iratokból szerzett tudomást. Azt már korábban is leírtuk az autókereskedéssel is foglalkozó férfiról, hogy az ő szerepe nem tisztázott. Nem lehet tudni, hogyan került ebbe az ügybe és miért fizetett ki neki több mint 170 millió forintnak megfelelő eurót 2015-ben az a hollandm cég, amely megnyerte a pécsi buszok leszállítására kiírt pályázatot. És amely utalásról az is kiderült, hogy nem valós üzleti tevékenység nyomán fizették ki a budapesti éjkszakai életből is ismert férfinak, aki mindazokat figyelembe véve, akiket hivatalosan és nem hivatalosan, nem bizonyítottan a Volvo-gate ügyhöz kötöttek, vagy felmerült az, hogy részük lehetett benne, egyedül Bánki Erik fideszes baranyai országgyűlési képviselőhöz köthető csak, korábbi céges kapcsolatokon keresztül.
19? Lapot!
