Átalakításokat tervez a MÁV működésével kapcsolatban Lázár János, amit szerdán, rendkívüli sajtótájékoztatón jelentett be a közlekedésért is felelős miniszter. Az egyik nagy újítás az lesz, hogy júniustól húsz percet meghaladó késés után a MÁV visszatéríti a menetjegy árának a felét. A Szabad Pécs decemberben írt arról, hogy egy, még a rendszeresen több tíz perces késésekkel terhelt Budapest–Pécs vonalon több órás késéssel futott be egy szerelvény, ugyanakkor a vonaton ülők csak nem hivatalos tájékoztatást kaptak az út során. Lapunk akkor megkereste a MÁV-ot kérdéseivel, a vasúttársaság pedig év végén elküldte válaszait. Amiket csak pár napja kaptunk a vasúttársaságtól, de már meghaladta az idő a mai bejelentéssel.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„Még nincs kész Lázár János vára: A 13.19-kor, Pécsről indult IC öt óra alatt sem futott be a Keleti pályaudvarra” címmel írtunk cikket decemberben. Akkor több mint két órát késett a szerelvény, ami még a múlt év katasztrofális magyar vasúti történetében is ritka eset volt (szerencsére). Az eset után a MÁV-hoz fordultunk, és nem csak a konkrét késésről kérdeztük az állami vasúttársaságot. Lejjebb részletesen leírjuk a kérdéseinkre adott válaszokat, addig azonban röviden összefoglalunk egy mai, kapcsolódó eseményt.
KözlekedésInfó néven ugyanis sajtótájékoztatót tartott szerdán Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter. Az egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy az év második felétől, ha egy menetrend szerinti vonat vagy Volán-busz 20 percet meghaladóan késik, akkor a jegyár felét visszatérítik az utasoknak. Kijelentette azt is, hogy azonnal lemond a miniszteri címről, ha halálos vasúti szerencsétlenség történik. Ez utóbbi bejelentést nyilván amiatt tette, mert a rendszeres késések és a szerencsére emberáldozatot nem követelő vasúti balesetek után a nyilvánosságban felmerült a miniszter felelőssége is.
Lázár János azt is bejelentette, hogy a jövőben az ország 19 megyéjéből négyben – háromban teljesen, egyben részben – a MÁV helyett a GySEV lesz a magyar állami vasúti közlekedés bonyolítója. Győr-Moson, Vas, Zala vármegyékben és Veszprém vármegye egy részében így összesen mintegy 900 kilométeren a GySEV lesz a szolgáltató.
Visszatérve a decemberi horrorkésésre és a MÁV válaszaira: az első kérdés nyilván arra vonatkozott, hogy egyáltalán mi történt azon a szombaton, amikor a Pécsről Budapestre elvileg 13.19-kor startoló IC nem indult el időben, majd nem uszkve három, hanem több mint öt óra alatt ért Budapestre. (Akkor azt írtuk, hogy az utasok a vonaton a jegykezelőktől azt az információt kapták, hogy a mozdony hibásodott meg, és emiatt vesztegeltek nem messze Pécstől.) Arra is rákérdeztünk, hogy minek tudható be az, hogy – csak a mi tudomásunk szerint – az év utolsó három hónapjában legalább két esetben mozdonyhiba történt a Pécs és Budapest között közlekedő IC-k esetében?
A MÁV válasza szerint a 2024. december 14-én Pécsről a Keleti pályaudvarra 13.19-kor elindult Mecsek InterCity Bükkösdtől – járműhiba miatt – 90-110 perces késéssel közlekedett. Azt írták, hogy „a MÁVINFORM időben értesítette az utasokat a MÁV-honlapon, MÁV-appon keresztül és a MÁVINFORM Facebook-oldalán”.
Ezzel csak az a baj, hogy amint azt írtuk is decemberi cikkünkben, a MÁV honlapján nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy a pécsi IC késik, és ennek mi az oka. Azt viszont valóban kiírták, hogy a Budapestről induló járat késéssel indul majd – de arról nem ejtettek szót, hogy mi az oka ennek. A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságától érkezett válasz szerint az állomásokon a hangosbemondó, a vonatok fedélzetén pedig a jegyvizsgálók tájékoztatták az utasokat.
A MÁV konkrétan a decemberi pécsi esettel kapcsolatban elismerte, hogy a mozdony meghibásodása volt a nagy késés oka. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szükséges karbantartás abban az esetben és az októberi másik esetben is rendre megtörtént.
„A mozdonyok meghibásodása sajnos annak ellenére is előfordulhat, hogy a járművek – mint ebben az esetben – valamennyi tervszerű karbantartást megkapnak. A karbantartás hatékonyságát a jövőben többféle módon és eszközzel is javítani igyekszünk” – fogalmaztak.
Arra a kérdésünkre is kaptunk választ, hogy készülnek-e arra, hogy a jövőben sokkal gyorsabb, élő időben történő, korrekt és részletes tájékoztatást adjanak a vonatokon? Igaz, a kérdés azon részére külön nem tértek ki, hogy miért nem lehet például kiírni az IC-ken lévő monitorokra a hiba és a késés okát és várható idejét.
A MÁV válasza: „2025. január elején megalakul az Országos Haváriaközpont, megváltozik a rendkívüli forgalmi helyzetek kezelésének gyakorlata a MÁV-csoportnál. Az Országos Haváriaközpont a műszaki zavarhelyzetek elhárításáért és a rendkívüli forgalmi helyzetek kezeléséért felelős végrehajtó szolgálataink munkáját irányítja, hangolja össze. Ezzel párhuzamosan változásokat vezetünk be azért is, hogy egy-egy haváriahelyzet elsődleges érintettjei – az utasok, valamint a mozdonyvezetők és a jegyvizsgálók – minél előbb, minél pontosabb és minél gyakorlatiasabb információkat kapjanak a Haváriaközponttól. Végül, de nem utolsósorban átalakítjuk a pótlóbuszok rendszerét is azért, hogy ha a vasúti közlekedés átmenetileg ellehetetlenül valahol, minél előbb folytatható legyen az utazás a MÁV-csoport autóbuszaival. Hiszen épp ez az egyik előnye az integrációnak: a képességeink összeadása. Havária, azaz veszély- vagy rendkívüli helyzet esetén első az utasérdek, minden más csak azután következhet”.
Érdeklődtünk arról is, hogy a tapasztalatok alapján megvizsgálják-e azt, hogy az elmúlt években pl. a Budapest–Pécs vonalon történt pályafelújítások valóban rendben mentek-e. Ezeket a felújítási munkákat leginkább Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég vagy cégek bevonásával végeztek el. Azt is kérdeztük, hogy miért van még mindig ennyi késés Pécs és Budapest között egy ilyen nagyszabású, éveken át tartó felújítás után? Illetve hogy miért nem lett rövidebb a menetidő, ahogyan azt ígérték korábban. Olvasóink feltehetik persze most a kérdést, és joggal tulajdonképpen, hogy miért nem elég az, ha betartják a jelenlegi hivatalos menetidőt, de szerintünk ez a kérdés akkor is releváns, ha jelenleg éppen az a fő gond, hogy sokszor a mostani 3 órás menetidőt sem tudják tartani.
„A Kelenföld–Pusztaszabolcs vonalszakasz 2017–23 között újult meg, segítve Budapest elővárosi vonatközlekedését. Ezen az új szakaszon közlekednek a pécsi InterCity-járatok is, aminek következtében 5 perccel rövidült az utazás a két város között. A Pusztaszabolcstól délre fekvő szakaszon nem történt felújítás, így ott gyakrabban előfordulhatnak műszaki meghibásodások. A MÁV saját forrásból várhatóan 2025-ben Dombóvár térségében több szakaszon tervez felújítást végezni” – közölték.
Kérdéseink végén érdeklődtünk a késések miatti visszatérítési lehetőségekről – mennyi késés után jár, mekkora díjrész, mi ennek a menete stb. Kérdésként azt is felvetettük, hogy mit lehet abban az esetben tenni, ha valakinek a szerelvénye annyit késik, hogy helyrehozhatatlan kárt szenved el az utas (lekésik egy megbeszélést, egy repülőt, egy másik vonatot stb.), és a késés mértéke bőven meghaladja azt a mértéket, amiben a jegyárat visszafizetik? Van-e olyan mértékű késés, amiben akár egy repülőjegyet is kifizet kártérítésként a MÁV – kérdeztük. Ezekre a kérdéseinkre adott válaszok egy részét a mai miniszteri bejelentés miatt nagyjából már meghaladta az idő, de több ok miatt is meghagyjuk a teljes választ és idetesszük. Az egyik, hogy júniusig elvileg még ez van érvényben. Másrészt még inkább lehet azt látni és tudni ebből, hogy milyen változást jelent a jelen helyzethez képest az, ami elviekben – Lázár János mai ígérete szerint – az év második felétől következik.
„Az EU rendelet által meghatározott átalány-kártérítés a helyjegyes vonat 30 percet meghaladó késése után igényelhető, ez az utazásra fizetett jegyár 25%-a, 120 perc felett 50%-a. Az átalány-kártérítéshez a késés igazolása és az adott vonaton érvényes jegy beadása szükséges. Az átalány-kártérítésre vonatkozó igényt a jegypénztárakban, a személyes ügyfélszolgálatokon vagy az ügyfélszolgálat írásos elérhetőségein lehet bejelenteni.
A MÁV-START a vonatok kimaradása, illetve késése esetén akkor köteles az utas bizonyított kára esetén kártérítést fizetni, ha az utas helyjeggyel igénybe vehető közforgalmú személyszállító vonattal utazott. Kártérítési szempontból nem minősül vonatkimaradásnak vagy késésnek, ha az utasok továbbszállításáról a vasúti társaság oly módon gondoskodott, vagy arra más vonattal lehetőség volt úgy, hogy az utas vonatkimaradás esetén 180, illetve a vonat késése esetén 30 percet meg nem haladó késéssel a célállomására megérkezzen.
A kártérítési összeg alapja az utas által a késett vonattal megtett vagy a kimaradt vonattal megtenni szándékozott útra eső, az igénybe vett kedvezménynek megfelelő belföldi, egy útra szóló menetjegy ára.
A költségek, károk indokoltságát a vasúti társaság minden esetben a benyújtott igazolások és számlák alapján téríti meg a fenti keretek között”.
Egy újságírói megjegyzés mindenképpen szükséges ennek a cikknek a végére. Mégpedig az, hogy jelen sorok írója újságírói pályája elejétől kiemelten foglalkozott a vasúttal és azon belül is elsősorban a Pécs és Budapest közötti vonal felújításával, a késésekkel, menetidővel és a mindezekkel kapcsolatos ígéretekkel, és az egészen biztos, hogy korábban (kormányokon átívelően, számos MÁV-vezér irányítása alatti időszakot érintően) számos alkalommal ígérték azt, hogy a Pécs és Budapest közti menetidő, ha nem is tér vissza az IC-k elindulását jelentő ‘90-es évekhez, amikor is 2,5 óra alatt tudta a Pécs és Budapest közti vonatutat teljesíteni az IC, de ahhoz közelítő időre próbálják leszorítani a hivatalos menetidőt. Ebből lett mára az, hogy a hivatalos menetidő 2 óra 51 perc (Budapestről viszont érdekes módon 2 óra 45 perc), és a „szokásos” késés kb. 15 perc. Igaz, azt is hozzá kell tenni, hogy korábban a Déli pályaudvarra futottak be a vonatok, most pedig a Keletibe. Meg azt is, hogy tavalyelőtt ért véget egy komolyabb, több évet átölelő felújítás, de azt megelőzően is több szakaszt újítottak fel, mégha ezt most a MÁV nem is említette.
19? Lapot!
