A korábbinál több szó esik idehaza európai uniós forrásokról, és azon belül az úgynevezett Kohéziós Alapról is. A megnövekedett magyarországi sajtóhírek azonban alapvetően jobbára arról szólnak, hogy hazánk mennyi uniós forrást kap, és mennyit nem kap meg – illetve ez utóbbi okáról is cikkeznek a lapok. Az elvonás ráadásul az egyik jelentős forrást, a Kohéziós Alapot is érinti. Ugyanakkor ennél sokrétűbb és élő ügyről van szó. A jövőben ezért is igyekszünk cikk- és videósorozattal, konkrét példákkal, remélhetően minél több helyi, pécsi és baranyai, illetve a régióban megvalósult projektekkel bemutatni, hogy milyen fejlesztésekre kaptak pénzt az elmúlt években magyar gazdálkodó szervezetek, azokat hogyan valósították meg, és milyen lehetőségek állnak ma is a magyar vállalkozók és cégek előtt. Ennek a cikksorozatnak a mostani, első, bevezető részében azonban a Kohéziós Alappal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az Európai Unió Kohéziós Alapját 1994-ben állították fel, vagyis tavaly volt harminc éve, hogy elindították, így története még az EU valaha volt legnagyobb bővítése (2004.) előttre nyúlik vissza, amikor is hazánk is az EU tagja lett. A Kohéziós Alap az EU Kohéziós Politikájának legnagyobb pénzügyi lába, s mint ilyen kiemelten fontos ügyet szolgál, ezért is költ rá évről évre és pénzügyi/programozási ciklusról ciklusra igen jelentős összeget, több tíz milliárd eurót az EU.
Nem pályázhat rá minden tagállam
Fontos elmondani, hogy a Kohéziós Alapból Magyarország is részesülhet, részesült és részesül is (a kétségtelenül létező elvonások ellenére is), de az nem áll rendelkezésre minden EU-s tagállam számára. Olyan tagországok (és e tagországokban működő gazdasági társasaságok) pályázhatnak csak a Kohéziós Alapra, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az uniós átlag 90%-ánál kevesebb.
Támogatható országok
A 2021 és 2027 közötti programozási időszakban az alábbi 15 ország jogosult a Kohéziós Alapból származó finanszírozásra: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
Fejlesztési forrás
A Kohéziós Alap (Cohesion Fund) az érintett uniós tagállamok környezetvédelemmel vagy transzeurópai (részben közlekedési) hálózatokkal kapcsolatos projektjeinek nyújt támogatást. A Kohéziós Alapot az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának (azaz összetartásának) megerősítése céljából hozták létre, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.
A Kohéziós Alap céljai – Mire lehet pályázni?
A Kohéziós Alappal a legfőbb célkitűzés az, hogy az Európai Unióban mind a 274 régiójának ugyanakkora esélye legyen fejlődni, és lehetőleg egyetlen régió se maradjon le. A Kohéziós Politika és azon túl a Kohéziós Alap tehát az EU küzdelme az egyenlőtlenség ellen.
A 2021 és 2027 közötti uniós programozási (költségvetési) időszakban az alábbiakra nyújt támogatást a Kohéziós Alap:
- környezeti beruházások, beleértve a fenntartható fejlődéssel és az energiával összefüggő olyan területeket, amelyek környezeti előnyökkel járnak;
- a közlekedési infrastruktúrához tartozó transzeurópai hálózatok (TEN-T);
- technikai segítségnyújtás.
Az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósítását célzó projektek esetében a Kohéziós Alap hozzájárulást nyújthat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területekhez is. Energiahatékonyság, megújuló energia, közlekedés, ideértve a tiszta városi közlekedést és a tömegközlekedést.
A 2021-2027-es időszakban a Kohéziós Alap továbbra is támogatja a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés alá tartozó projekteket, emellett a zöldebb, karbonszegény és körforgásos gazdaságot, valamint a jobban összekapcsolt Európát.
A Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására irányuló törekvés uniós előmozdítása keretében kell megvalósítani A Kohéziós Alap két konkrét célkitűzést támogat: a zöldebb, karbonszegény és körforgásos gazdaságot, valamint a jobban összekapcsolt Európát.
Van, amit kifejezetten nem támogat
A kohéziós politika határozza meg azon tevékenységek listáját is, amelyeket a Kohéziós Alap a 2021 és 2027 közötti időszakban nem támogathat. Ide tartozik az atomerőművek leszerelése vagy építése, a repülőtéri infrastruktúra (a legkülső régiók kivételével) és bizonyos hulladékkezelési (pl. hulladéklerakókkal kapcsolatos) műveletek. A Kohéziós Alap ezenkívül nem támogathat lakhatási beruházásokat, kivéve, ha azok az energiahatékonyság vagy a megújuló energia használatának előmozdításával kapcsolatosak.
Mennyi az annyi?
A 2021 és 2027 közötti időszakban az Európai Unió (2018-as árakon, tehát a valuta 2018-as értékében kifejezve) 42,6 milliárd eurót különít el a Kohéziós Alap számára. Ebből 10 milliárd eurót az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre, amely egy olyan uniós finanszírozási program, amely a transzeurópai infrastruktúra fejlesztését támogatja olyan területeken, mint a közlekedés, az energia és a digitális szolgáltatások. A társfinanszírozási arány a projektek értékének legfeljebb 85%-a lehet. A Kohéziós Alap összes pénzügyi előirányzatának 37%-a várhatóan az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez járul hozzá.
Mobilitás
A Kohéziós Alapnak (csakúgy mint az ERFA-nak, azaz az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak) támogatnia kell a nemzeti, a regionális és a helyi, a határon átnyúló és a városi mobilitást is. Ennek során mindkét alapnak figyelmet kell fordítania a biztonságnak – különösen a meglévő hidak és alagutak biztonságának – a fokozására.
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
