Bánki Eriket, Csizi Pétert, Páva Zsoltot is kihallgatják újra a ma Szekszárdon újrainduló pécsi buszos per következő, már kitűzött tárgyalási napjain, sőt olyan tanúkat is idéztek, akiket korábban nem vontak be az eljárásba, sem a rendőrségi, sem az ügyészségi, de még a bírósági szakaszban sem. A Volvo-gate néven elhíresült, több országot is érintő 2015-ös pécsi buszos korrupciós ügyben a múlt év tavaszán a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Kaposvári Törvényszék korábbi elsőfokú felmentő határozatát, ezért van szükség az eljárás megindítására. Az új, lényegében elölről kezdődő bírósági eljárás konkrétan a még perben maradt két vádlottról szól – arról, hogy bűnösök-e vagy sem, de közvetve arról is, hogy kiknek kellett volna még vádlottként a bíróság előtt állniuk.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Egy dolog biztos a pécsi Volvo-gate néven elhíresült 2015-ös korrupciós ügyben: tíz évvel a történtek után még legalább 2-3 évre vagyunk attól, hogy jogerős bírósági határozat szülessen az ügyben. Sőt, nagyon is lehetséges, hogy még akkor sem lesz vége az ügynek hivatalosan (erről alább részletesen szólunk).
Ugyanakkor ma, tíz évvel azt követően, hogy nyertest hirdettek a pécsi buszflotta megújítására kiírt közbeszerzésben, majd aláírták a buszok megvásárlásáról és leszállításáról szóló szerződést, a Szekszárdi Törvényszéken újraindul a bírósági büntetőper.
Ma csupán a még perben maradt két vádlott kihallgatása történik meg, akik persze megtagadhatják a vallomástételt – ebben az esetben a mai tárgyalás nem nyúlik majd túl hosszúra.
A Szekszárdi Törvényszék azonban nem lacafacázott, április végéig, azaz két hónapon belül nyolc tárgyalási napot tűzött ki, és nemcsak olyan tanúkat hallgat meg, akiket korábban már kikérdeztek, akár a rendőrség is, avagy már csak (ügyvédi indítványra) az elsőfokú bíróság (ilyen volt Bánki Erik és Csizi Péter is), hanem új szereplőket is a tanúk padjára szólítanak.
Mindez azért történik, mert tavaly áprilisban a Pécsi Ítélőtábla dr. Krémer László vezette tanácsa egy egészen elképesztő, több jogász által is jogtörténeti jelentőségűnek mondott végzésben új eljárás lefolytatását rendelte el, hatályon kívül helyezte (habár a „megsemmisítette” érthetőbb kifejezés lenne) a Kaposvári Törvényszék elsőfokú ítéletét. Sőt, nemcsak ezt tették meg, hanem egyrészt kijelölte a Szekszárdi Törvényszéket az új elsőfokú eljárás lefolytatására (a Pécsi Törvényszék elfogultság miatt az ügyet első fokon nem tárgyalhatja), másrészt pedig részletesen leírta, hogyan kell lefolytatni az új eljárást.
Mindez egy évvel azt követően történt, hogy 2023 tavaszán többekben megütközést keltően végül senkit sem ítéltek el első fokon a pécsi buszbeszerzés miatt indított büntetőperben. Merthogy a Kaposvári Törvényszék azt mondta ki, hogy nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak (a Tüke Busz korábbi, a peres eljárás során elhunyt vezetője, egy közvetítőkét és tolmácsként eljáró személy, a buszokat leszállító holland cég vezetője, valamint egy titokzatos férfi a pesti éjszakai életből, aki nem mellesleg az első előkészítő ülésen magát bűnösnek vallotta pénzmosásban) bűncselekményt követtek el. Vagyis nem lehetett kimondani, hogy azért szövetkeztek, hogy jogosulatlan haszonra tegyenek szert, becsapva többek között az akkori pécsi polgármestert, a fideszes országgyűlési képviselőt és volt alpolgármestert – vagy éppen a teljes akkori pécsi közgyűlést.
A Kaposvári Törvényszék 2023-as döntése szerint ugyanis jogos és tiszta nyereség lehetett a mai áron akár 800 millió forintos haszon, amelyet a pécsi közösségi közlekedési cég, a Tüke Busz Zrt. a buszok tényleges vételárán felül fizetett ki.
A Pécsi Ítélőtábla szerint az új, megismételt bírósági eljárás egyik feladata az lesz, hogy megállapítson egy aggálytalan tényállást, eddig ugyanis szerintük ilyen nem született. Magyarán a vádirat nem írt le ilyet, de azt a Kaposvári Törvényszék gyakorlatilag kritika nélkül „letárgyalta”.
Mint ismert, a pécsi közgyűlés 2014-ben döntött úgy, hogy meg kell újítani a pécsi buszflottát, és közbeszerzést kell a beszerzésre kiírni. Ez meg is történt, amelynek egy nyertese lett, egy hollandiai buszos és utaztatással foglalkozó cég. Ők vállalták, hogy Hollandiából beszereznek és leszállítanak Pécsre 115 használt Volvo buszt – ezek nagy többsége ma is rója a pécsi utakat.
A pécsi táblabíróság szerint az új elsőfokú eljárásnak arra a kérdésre is választ kell adnia, hogy mi indokolta gazdasági szempontból, észszerű érvekkel és törvényes célkitűzésekkel, hogy a pécsi buszos cég és tulajdonképpen a pécsi közgyűlés egy hollandiai „közvetítő” céget vont be a buszok megszerzésének menetébe. És azt is, hogy a perben vádlottként szereplő személyek önmagukban megvalósíthatták-e a terhükre rótt bűncselekményt – és ha nem, akkor kik és hogyan, illetve miért segíthették (esetleg irányíthatták) őket ebben.
A kis hollandiai, azóta megszűnt buszos cég „közbeiktatása” ugyanis 2015-ös értéken mintegy 650 millió forintos többletkiadást eredményezett a pécsi buszos cégnek, végső soron a pécsi adófizetőknek. És nemcsak az euróárfolyam változása miatti különbség miatt nagyobb ma ez az összeg – azért is, mert a teljes összeget hitelből fedezte a pécsi önkormányzati cég.
A titokzatos budapesti férfi már nincs a perben, az elsőrendű vádlott pedig elhunyt. A budapesti férfi amúgy egyetlen, bármilyen szempontból az üggyel kapcsolatban említett szereplőhöz, Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőhöz kötődik.
A perben ma a másodrendű vádlottat, egy holland–magyar kettős állampolgárt hallgatják ki, aki tolmácsként és segítőként, közvetítőként vett részt az ügyben, illetve a már megszűnt hollandiai cég tulajdonosát és vezetőjét egy holland férfit.
A Pécsi Ítélőtábla végzéséből az olvasható ki, hogy korrupció és bűncselekmény történhetett, a két vádlott bűnös lehet, de egyáltalán nem biztos, hogy ők ketten, illetve ők négyen megvalósíthatták a bűncselekményt (különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást). Csakhogy amennyiben erre is jut majd az első- és majdan a másodfokú bíróság is, a vádiraton túl nem terjeszkedhetnek, azaz ebben az eljárásban csak a már benne szereplő két vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról mondanak majd ki verdiktet, ugyanakkor azt is kimondhatják, hogy másoknak is ott kellett volna ülniük a vádlottak padján, sőt akár meg is nevezhetik majd őket.
És az is biztos, hogy akármit is mondanak majd ki, jogerős döntés 2026 tavasza előtt nem várható.
19? Lapot!
