Hatalmi játszmák kereszttüzébe került a legendás pécsi zenei élet? Ezzel a kérdéssel indul az a hétfő esti poszt a közösségi médiában, amelyet a Made in Pécs Fesztivált is életre hívó, és több pécsi klub és bár üzemeltetését vivő Made in Pécs Kft. ügyvezetője és többségi tulajdonosa, Gellai Gergő jegyez. Egy furcsa budapesti céget javasol ugyanis szerintük az ikonikus pécsi koncerthelyszín (a pécsi szabadtéri) üzemeltetésére egy vonatkozó városi előterjesztés.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ma napközben még nem volt biztos, nem veszik-e le a most csütörtökön tartandó pécsi közgyűlés napirendjéről azt az előterjesztést, amelyet az eredeti szándék szerint az áprilisi ülésen tárgyaltak volna (avagy tárgyalnak is még), és amelyet a Káptalan utcai Pécsi Szabadtéri Színpad üzemeltetésére írt ki a pécsi városháza. Úgy tudjuk, a városvezetés talán mégis tárgyaltatná az előterjesztést, ebben az esetben lesz is róla döntés csütörtökön – de az sem kizárt, hogy leveszik a napirendről, és külön-külön tárgyalnak majd a pályázókkal és/vagy a Pécsi Tudományegyetemmel. Merthogy mind a két pályázatot támogatják a PTE-től is a szereplők.
Ami viszont fura, hogy az előre kiadott értékelési szempontok alapján a városvezetés szerint lehetne, lehetett volna győztest hirdetni, mégpedig egy névlegesen budapesti céget, amelynek viszont helyi programja és emberei is vannak vagy lennének. Az biztos, hogy a kulturális bizottság ezt az ügyet nem tárgyalta, pedig elviekben kellett volna – igaz, amikor mindez először fölmerült, még maga a bizottság sem létezett az elhúzódó városházi-közgyűlési struktúra kialakítása miatt.
Amiatt érdeklődtünk ma délelőtt erről a pécsi városházán, mert egyrészt maga az előterjesztés is kidolgozatlannak tűnt, még akkor is, ha egy látszólag egyszerű dologról, egy, a pécsi önkormányzat által kiírt kisebb pályázatról volt szó, másrészt érthetetlen volt a beérkezett és érvényes két pályázat összehasonlítása. Azt, hogy mik azok a szempontok, amelyeket figyelembe vesznek, és milyen mértékben, tudható volt. Az előterjesztés szerint azonban a két pályázat lényegi-tartalmi részei és a megjelölt kapcsolatok nagyjából megegyeznek, így az amúgy is a leghangsúlyosabbnak mondható rész, a bérleti díj az, ami dönt, márpedig ebben az egyik jelentkező jobb ajánlatot adott, azaz magasabb bérleti díjat volt hajlandó fizetni. Később a másik pályázó is emelt volna az ajánlatán, de már időn túl volt, így azt nem vehették figyelembe.
A pécsi önkormányzat forráshiányos, a kormányzat (Orbánék, Rogánék) nemrég döntött arról, hogy idén 6 milliárd forintot elvon Pécstől, a két összeg közötti különbség (néhány százezer forint havonta) azonban egy 140 ezres város életében vélhetően nem olyan magas összeg, hogy csak emiatt döntsenek az egyik jelölt javára, ha a másiknak esetleg mégiscsak jobb és profibb a pályázata, meggyőzőbbek a referenciái, a szakemberei, és jobb a pécsi helyi társadalmi beágyazottsága. Márpedig itt a két jelentkező közül a vesztesnek mondott pályázó még a laikusok számára is sokkal meggyőzőbb anyagot tett le az asztalra. Ráadásul korábban is ők voltak az üzemeltetői-működtetői a szabadtérinek.
Hacsak a közelmúltban nem történt olyan, ami miatt őket nem akarják tovább (ilyenről mi nem tudunk, és a bírálati anyagok sem állítanak ilyet), akkor lehetséges, hogy a több, magasabb megajánlott bérleti díj önmagában nem feltétlenül jelentene pozitív döntést.
Márpedig a kevesebb bérleti díjjal pályázó, a Made in Pécs Fesztivált is életre hívó Made in Pécs Kft.-nél beágyazottabb indulót keveset lehet találni helyben. Mint ők is írják a hétfő esti közösségi médiás posztjukban, ők „sok más pécsi vonatkozású zenei projekt mellett a Pécsi Szabadtéri Színpad koncertjeit is” szervezték.
Hivatkoznak arra is, hogy „2019 óta sikerrel működött az az üzemeltetési koncepció, melyben a kezelői jogokat ellátó Pécsi Balett Nkft. és a szervezői feladatokat végző Made in Pécs Kft. dolgozott együtt”.
Merthogy azt nem mondtuk eddig, hogy a pályázatot azért írta ki most a pécsi önkormányzat, mert a város visszavette a Pécsi Balettől a szabadtéri vagyonkezelői jogát, mivel Pécs szeretne pályázni egy európai uniós TOP+-forrásra a szabadtéri színpad mintegy 200 milliós felújítására. Emiatt kell most rendezni itt a sorokat. A pályázat lehetséges és remélt sikere miatt.
„A Káptalan Kert néven ismert szabadtéri koncertsorozat hamar országos ismertségre tett szert, a megnyitása előtti szerény pécsi nyári koncertkínálat helyett hétről hétre az ország legnépszerűbb zenekarai álltak színpadra” – írják magukat és eddigi munkájukat dicsérve a posztban.
„A hat éven át sikerrel működő konstrukciót a város önkormányzata idén januárban a résztvevőkkel való előzetes egyeztetés nélkül hirtelen megszüntette” – hangsúlyozták.
Ők már akkor megkeresték a városvezetést, mert aggódtak, mivel néhány koncertet több mint egy évvel korábban kellett leszervezniük. Azt a tájékoztatást kapták erre, hogy az egészre csak egy pályázati lehetőség miatt van szükség, és kifejezett felhatalmazást kaptak arra, hogy a leszervezett koncerteket nem kell lemondaniuk, így el is kezdték az idei szezon kommunikációját február 19-én.
Néhány hét múlva a sajtóból értesültek a pályázati kiírásról – meglepődtek, de természetesen ők is pályáztak.
„Mint utólag kiderült, rajtunk kívül egy furcsa budapesti, szervezőirodával és releváns szakembercsapattal nem rendelkező, a nyilvános cégadatok szerint 1 főt foglalkoztató cég is pályázott.”
Szerintük a nyilvánosan elérhető pályázati dokumentumokból kiderül, hogy a budapesti cég által benyújtott 3 (három) oldalas pályázat megdöbbentő hiányosságokat, nyilvánvaló formai hibát, a vállalt programterv pedig konkrét valótlanságokat tartalmaz.
„𝐏𝐞́𝐥𝐝𝐚́𝐮𝐥 𝐚 𝐛𝐮𝐝𝐚𝐩𝐞𝐬𝐭𝐢 𝐜𝐞́𝐠 𝟑 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐨𝐳𝐨𝐭𝐭 𝐨𝐥𝐝𝐚𝐥𝐛𝐨́𝐥 𝐚́𝐥𝐥𝐨́ 𝐩𝐚́𝐥𝐲𝐚́𝐳𝐚𝐭𝐚 𝐬𝐞𝐡𝐨𝐥 𝐧𝐞𝐦 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐚𝐥𝐦𝐚𝐳𝐳𝐚 𝐚𝐳 𝐚𝐣𝐚́𝐧𝐥𝐚𝐭𝐢 𝐚́𝐫𝐚𝐭, 𝐚𝐳 𝐞𝐥𝐨̋𝐭𝐞𝐫𝐣𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬 𝐦𝐞́𝐠𝐢𝐬 𝐭𝐮𝐝𝐧𝐢 𝐯𝐞́𝐥𝐢 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐡𝐨𝐧𝐧𝐚𝐧, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚𝐣𝐚́𝐧𝐥𝐚𝐭𝐮𝐤 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐬𝐚𝐛𝐛, 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐚 𝐦𝐢𝐞́𝐧𝐤” – írták.
Szerintük döbbenetes, hogy az önkormányzat előterjesztése a budapesti céget javasolta győztesnek, miközben őket, illetve ahogyan fogalmaztak, „az egészet kitaláló és saját erőből évek munkájával felépítő helyi cég, a Made in Pécs Kft. anyagát pedig elutasítandónak gondolták. Ezzel viszont az ő minden projektjüket, köztük a Made in Pécs Fesztivált, a Káptalan Kertet, a Made in Pécs-díjat, a Made in Pécs Magazint, helyi kisközösségeket támogató kampányukat és számos egyéb ügyet végveszélybe sodorják.
„T𝐞𝐫𝐦𝐞́𝐬𝐳𝐞𝐭𝐞𝐬𝐞𝐧 𝐧𝐞𝐦 𝐚𝐳𝐭 𝐤𝐞́𝐫𝐣𝐮̈𝐤, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚𝐥𝐚𝐧𝐲𝐢 𝐣𝐨𝐠𝐨𝐧 𝐦𝐢 𝐮̈𝐳𝐞𝐦𝐞𝐥𝐭𝐞𝐭𝐡𝐞𝐬𝐬𝐮̈𝐤 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛 𝐚 𝐏𝐞́𝐜𝐬𝐢 𝐒𝐳𝐚𝐛𝐚𝐝𝐭𝐞́𝐫𝐢 𝐒𝐳𝐢́𝐧𝐩𝐚𝐝𝐨𝐭, 𝐚𝐳𝐭 𝐯𝐢𝐬𝐳𝐨𝐧𝐭 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐞𝐥𝐣𝐮̈𝐤, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐩𝐞́𝐜𝐬𝐢 𝐳𝐞𝐧𝐞𝐢 𝐞́𝐥𝐞𝐭 𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐢𝐤𝐨𝐧𝐢𝐤𝐮𝐬 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐬𝐳𝐢́𝐧𝐞́𝐧𝐞𝐤 𝐮̈𝐳𝐞𝐦𝐞𝐥𝐭𝐞𝐭𝐨̋𝐣𝐞́𝐭 𝐞𝐠𝐲 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐨𝐬, 𝐫𝐞𝐥𝐞𝐯𝐚́𝐧𝐬 𝐞́𝐬 𝐭𝐢𝐬𝐳𝐭𝐞𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐩𝐚́𝐥𝐲𝐚́𝐳𝐚𝐭𝐢 𝐞𝐥𝐣𝐚́𝐫𝐚́𝐬 𝐬𝐨𝐫𝐚́𝐧 𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐬𝐬𝐳𝐚́𝐤 𝐤𝐢!” – kérték. Merthogy szerintük: „A tisztelt politikusok által is előszeretettel hivatkozott pécsi zenei élet ezt megérdemli!”
Végül hozzátették, hogy „pécsi lokálpatriótaként bíznak abban, hogy az események mögött csupán figyelmetlenség áll, nem pedig valami gazdasági vagy politikai mutyi miatt játsszák tudatosan egy furcsa budapesti cég kezére a pécsi zenei élet pótolhatatlan kincsét, a pályázatok érdemi megvizsgálása nélkül”.
Tájékoztatták mindenesetre a koncertekre elővételben már jegyet váltókat is arról, hogy a koncertek a tervek szerint megvalósulhatnak.
19? Lapot!
