Új elsőfokú per lefolytatására kötelezte a Pécsi Ítélőtábla a Kaposvári Törvényszék helyett kijelölt Szekszárdi Törvényszéket a Volvo-gate néven elhíresült 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indított büntetőeljárásban. Ma az egyik legérdekesebb tanút hallgatták volna ki: Bánki Erik országgyűlési képviselőt. Őt ugyanis a pécsi és baranyai politikai élet egyik meghatározójának, sőt mozgatójának tartják, akinek a 2009 és 2019 közötti időszakban minden korábbinál nagyobb befolyása lehetett a pécsi ügyekre és politikai döntésekre (habár ő ezt tagadta). Márpedig a NER 15 éve miatt még akkor is nehezen képzelhető el, hogy egy 3,5 milliárdos önkormányzati beszerzésnél nem volt kulcsszerepe döntésekben és a döntések előkészítésében befolyásos politikai szereplőknek, ha a rendőrség és az ügyészség nem vádolt meg egyetlen politikust sem, sőt többeket csak a bírósági szakaszban kérdeztek ki először. Bánki azonban kimentette magát, immáron másodszor, amiért a bíró rendbírsággal sújtotta. Mindenesetre az újraindult per elmúlt tárgyalásain már voltak izgalmas és sokatmondó nyilatkozatok. Páva Zsolt volt pécsi polgármester egyes kijelentései például felettébb érdekesek voltak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A 2015-ös pécsi buszbeszerzéshez kapcsolódóan eredetileg a holland hatóságok kezdtek nyomozni egy különös amszterdami banki automatás befizetés miatt, később azonban megküldték az ügyet a magyar főügyészségnek, így itthon is elindult egy eljárás. A hosszas nyomozás, majd az ügyészségi szak után a Kaposvári Törvényszék felmentette a még talpon maradt két vádlottat. Az eredeti három vádlottból négy lett, a buszos cég volt vezetője, egy összekötő céges képviselő és tolmács magyar férfi, egy lényegében titokzatos, de egy offshore cégen keresztül sok pénzhez jutó férfi, valamint később a buszvásárlásra kiírt közbeszerzést megnyerő holland cég vezetője. Az elsőrendű vádlott azóta elhunyt, a harmadrendű vádlott pedig az első előkészítő ülésen bűnösnek vallotta magát, s elfogadta a beismerésért felajánlott 2 éves felfüggesztett büntetést, így ő már akkor kikerült az eljárásból.
A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla azonban nagyon másként látta az ügyet és a bizonyítékokat, így atomjaira szedte, és súlyos kritikával illette az elsőfokú döntést, hatályon kívül helyezte azt, és új eljárás lefolytatására kötelezte – a Kaposvári helyett immár – a Szekszárdi Törvényszéket.
Ebben az újraindult elsőfokú perben hallgatták volna meg a mai tárgyalási napon tanúként Bánki Erik országgyűlési képviselőt. Őt egyébként már egyszer meghallgatták volna, ahogyan Csizi Pétert is, de mindketten azt mondták, hogy az eredetileg kitűzött időpontokon nem tudnak megjelenni, mert külföldön lesznek. Azt nem tudjuk, most is együtt utaztak-e, de azt más forrásból biztosan tudjuk, hogy Bánki Erik Új-Zélandon volt. (Reméljük, a fehérorrszarvú-vadászat után most nem kiwi madarat ejtett.)
Bánki mindenesetre most sem jött el. Pénteken, munkaidő után küldött levelet a bíróságra azzal, hogy ma nem tud jelen lenni, mert fontos parlamenti elfoglaltsága lesz, amihez Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője adott neki igazolást.
Dr. Bertaldó András bíró ezt a halasztási kérelmet elutasította, és 300 ezer forint rendbírságot szabott ki számára. Május 5-ére, reggel 8 órára idézték be újra, ha akkor sem jön el, akkor már egymillió forint lesz a rendbírság, amely ennek a büntetési tételnek a maximuma. A bíróság ezen végzése ellen fellebbezni lehet. Az ügyészség a döntést tudomásul vette.
Bánki Erik nyilván ott kell, hogy legyen a Fidesz mellett a mai szavazáson a parlamentben (a Pride betiltása, a kettős állampolgárságú, a Fidesznek nem tetsző civilek, újságírók magyar állampolgárságtól való megfosztása, és más ilyen, a jogállami működéssel és a demokratikus viszonyokkal szembemenő döntések jöhetnek), de az ülés csak délután egy órakor fog elkezdődni, az általa vezetett gazdasági bizottságnak pedig ma nem lesz ülése.
Érdekes kijelentések
Páva Zsoltot, Pécs korábbi, fideszes polgármesterét viszont már pár hete kikérdezték tanúként a Volvo-gate bírósági tárgyalásán, amelyen a Szabad Pécs is jelen volt. A Szekszárdi Törvényszéken azonban sokkal több és érdekesebb kérdést kapott a ma már Rigában diplomataként tevékenykedő volt polgármester, mint az első eljárásban.
A mintegy 2,5 órás kihallgatás során ráadásul egészen érdekes dolgokat is mondott. A saját egykori tanácsadójáról (vagy az önkormányzat korábbi tanácsadójáról), M. Péterről azt állította, hogy csak két évvel azt követően tudta meg, hogy mint polgármesteri/önkormányzati tanácsadó járt Hollandiában a buszok miatt, mint az valójában megtörtént. A bíró kérdésére azonban, hogy mit mondott akkor neki (ti. hogy ő miért nem tudott erről, a tanácsadó miért nem tájékoztatta), a volt pécsi polgármester széttárta a karját, mondván, akkor már minek ment volna bele a vitába, hiszen a beszerzés addigra megtörtént, sikeresen. (M. Péter korábban e sorok írójának azt mondta, hogy kétszer is járt a buszok ügyében Hollandiában, egyszer az önkormányzat, egyszer a Tüke Busz megbízottjaként. Ő közgazdász, és ilyen szemmel nézte meg és ellenőrizte a buszok papírjait a helyszínen.)
Csengő Andrásról, a per másodrendű vádlottjáról is érdekesen nyilatkozott Páva Zsolt. Előbb azt mondta, hogy ő nem kérte fel arra, hogy segítse ebben az ügyben, és képviselje a várost, sőt úgy nyilatkozott, hogy ő polgármesterként csak megint jóval később, és csak a sajtóból tudta meg, hogy Csengő egyáltalán részt vett bármilyen formában a pécsi buszos cég közbeszerzésében.
Ehhez tudni kell azt is, hogy a nem a buszokra jutó összeg (nevezzük jutaléknak) nagy része Csengőhöz vándorolt. Éppen abból lett ügy, hogy ő gyanús körülmények között vitte be a pénz egy jelentős részét egy amszterdami bankba. És Csengő azt is nyilatkozta korábban, hogy őt Páva Zsolt kérte fel, hogy vegyen részt ebben a programban, segítse a várost, mert korábban már néhány használt hollandiai busz miatta, az ő kapcsolatai miatt érkezett a városba. Hogy végül milyen beszélgetés zajlott le köztük, hol, milyen körülmények között, máig nem tudni. Páva Zsolt ugyanis akkor, amikor a bíró elmondta neki, hogy Csengő állította, hogy őt a polgármester kérte meg, hogy vegyen részt a beszerzésben, azt felelte, hogy ha ennyire ragaszkodnak hozzá, hogy kérte Csengő segítségét, akkor ám legyen, lehetséges, hogy így volt. Akkoriban ugyanis sokaktól kért segítséget ő maga, személyesen. Éppen ezért minden egyes ilyen beszélgetésre nem emlékszik, lehetséges tehát, hogy Csengőtől is. Ugyanakkor hivatalos, „ceremoniális” felkérés szerinte nem történt.
A Magasházat Bánki intézte
Azt nem tudjuk, pontosan és jól hallottuk-e a bírósági teremben, de mi azt értettük, hogy Páva Zsolt azt felelte dr. Bertaldó András bíró egyik kérdésére, hogy az ő tudomása szerint (hallomásból értesült erről) volt alpolgármestere, Csizi Péter és Bánki Erik tárgyaltak Hollandiában a buszokról. De ha ezt is mondta, ezt nem hivatalos értesülésként adta elő, Bánki és Csizi pedig ezt egyértelműen tagadták korábban. Azt elismerték, hogy jártak együtt Hollandiában abban az időszakban, amikor a buszokról még tárgyaltak a közbeszerzés lezárása, de a szerződés aláírása előtt, de csak magánjellegű ügyekben.
Ugyanakkor azt is mondta Szekszárdon, a törvényszéken Páva Zsolt, hogy Bánkit és más baranyai országgyűlési képviselőket biztosan megkért arra, hogy segítsenek, lobbizzanak, de ez nem jól sikerült. Ugyanakkor Bánkit más ügyekben is megkérte, és például az egykori pécsi szellemház, a 25 emeletes Magasház lebontásához ő lobbizott ki soron kívüli egymilliárd forintot a miniszterelnöknél Páva szerint.
A Pécset első polgármestersége (1994–1998) után második körben tíz éven át, 2009 és 2019 között irányító expolitikus, jelenlegi diplomata felvázolta, hogy kényszerhelyzetben voltak, 2014-re eldőlt ugyanis, hogy új buszparkra van szükség Pécsen. Az is biztos volt, hogy csak használt buszflottában gondolkodhatnak. Erre is hitelt kellett felvennie a pécsi önkormányzati buszos cégnek, 3,5 milliárd forintot.
Páva Zsolt azt mondta, hogy nem akarja a felelősséget elhárítani, de a buszokról a pécsi közlekedési cég, a Tüke Busz akkori szakembereitől kaptak információt, elsősorban a cég vezetőjétől, az azóta elhunyt, s e perben korábban elsőrendű vádlott néhai Paiger Istvántól. Ő mondta Páva Zsolt emlékei szerint, hogy kb. 3,5 milliárd forint kell a buszbeszerzéshez.
Ezt a folyamatot aztán végigvitték, a felelőse a pécsi buszbeszerzésnek és buszcsereprogramnak ekkor Csizi Péter akkori alpolgármester és országgyűlési képviselő volt, de a folyamat végigment, azaz a jegyző is átnézte, voltak közbeszerzési szakembereik, és a közgyűlés elé is került, amely megszavazta. Páva Zsolt hangsúlyozta, hogy kényszerpályán voltak, mert félő volt, hogy nem lesz buszuk a pécsieknek. Paigert még a 80-as években ismerte meg mint közlekedési szakembert, a per másodrendű vádlottját, Csengő Andrást viszont hosszú évekkel később, amikor a Hollandiában felnőtt holland–magyar kettős állampolgár férfi a Pécsi Sörfőzde vezérigazgatója volt.
Páva sok fontos részletre nem emlékezett már pontosan, de kitartóan próbált válaszolni a bíró kérdéseire. Az elmondottak alapján úgy tűnt, hogy bár Páva Zsolt a polgármester volt akkor Pécsen, de ebben az ügyben nem túl sok döntési lehetősége volt, és nagyban hagyatkozott az őt körülvevők véleményére, egyebek mellett a Tüke Busznál dolgozókéra.
Az új per első tárgyalási napján a másodrendű vádlottat, Csengő Andrást kérdezték ki, amelyről külön cikkben még beszámolunk.
19? Lapot!
