Második alkalommal hallgatták meg tanúként a pécsi Volvo-perben Csizi Péter egykori pécsi alpolgármestert. Érdekes volt látni és hallani, mi az, amire emlékszik, és mi az, amiről a bevallása szerint fogalma sincs (már?) a nemrégiben helyettes államtitkári posztját minisztériumi kabinetvezetőire cserélő volt fideszes pécsi országgyűlési képviselőnek. A használt Volvo buszokat nagyon szerette volna megnézni Hollandiában, de a Bánki Erikkel közös villámútján erre végül nem jutott idő. Igaz, közben meg arra nem emlékezett, konkrétan milyen programra is utazott ki.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Könnyűzenei – ez volt a legkonkrétabb információ, amit Csizi Péter el tudott mondani arról a hollandiai utazásról, amelyen Bánki Erikkel közösen vett részt 2015 tavaszán. Sőt, mint az ma kiderült – és erről éppen Csizi Péter mesélt –, azt az utat nem ő fizette, őt ugyanis egykori főnöke, akkori országgyűlési képviselőtársa, Bánki Erik hívta meg. Mind az utazásra, mind a program fő műsorszámát jelentő esti koncertre. Csizinek azonban csak nem jutott eszébe, milyen koncerten voltak, de azt állította, jó buli és kikapcsolódás volt, emiatt mentek. Azt most már nem részletezte, hogy a túrán milyen gasztronómiai kalandokban volt részük, merthogy korábban erről is beszéltek mindketten. Tehát, hogy nem a buszok megtekintése, és pláne nem a buszügyek elrendezése, esetleges azzal kapcsolatos privát beszélgetések/tárgyalás miatt utaztak ki éppen ebben az időszakban, hanem más okból: egy jó koncert és éttermek meglátogatása miatt.
Arra nem volt most lehetőségünk (később talán pótoljuk), hogy minden 2015. április 15-i amszterdami koncertet felkutassunk, annyit azonban kiderítettünk, hogy mi volt a nagy dobás akkoriban. És azt talán bánhatja is a két fideszes politikus, hogy nem három nappal később érkezett meg Amszterdamba, akkor ugyanis Sting és Paul Simon lépett fel a holland fővárosban – igaz, az egy szombati nap volt.
Kétnapos, egyéjszakás villámlátogatásra érkeztek ugyanis a holland fővárosba Bánkiék 2015. április 15-én. Igazából nem sokkal több, mint 24 órát töltöttek el Amszterdamban, éppen ezért Csizi Péter nagy bánatára nem volt idő arra, hogy az Ajax és a Heineken városától nagyjából 100 kilométerre lévő helyszínre is el tudjon jutni, ahol akkor a később Pécsre érkező buszflotta parkolt. És végül erre később sem jutott ideje.
Pedig amúgy eleve szerette volna megnézni (politikusilag megtekinteni) a leendő pécsi buszparkot, amelyet nem olyan nagyon sokkal ezt követően büszkén mutattak be a sajtónak Pécsett – akkor már zöldre átmatricázva, Páva Zsolt polgármester társaságában (lásd a cikk vezető fotóját). Akinek a korábbi szekszárdi kihallgatásáról a múlt héten írtunk EBBEN a cikkben – azt követően, hogy Bánki Erik második idézésére sem jelent meg a Szekszárdi Törvényszéken. (A Páva által néhány hete Szekszárdon mondottak még érdekesek lesznek később.)
Mondjuk, nem is az az érdekes feltétlenül, hogy egy politikus megtekinti-e zárt körben a buszokat megvétel előtt (ráadásul ilyen céllal korábban egy városházi és tüke buszos tanácsadó, illetve a Tüke Busz két vezetője is járt kinn korábban, volt aki több alkalommal is), sokkal izgalmasabb, hogy pénzügyekről, egyéb részletekről tárgyaltak-e Hollandiában. Ilyen jellegű kérdésre azonban korábban nemmel felelt Bánki Erik is, és most Csizi Péter is – ismételten is. S habár a bíróságon a másodrendű vádlott, Csengő András nemcsak kérdezett a tanútól (ehhez a vádlottnak joga van), hanem megjegyzést is fűzött az elmondottakhoz, az nem volt teljesen releváns megjegyzés, legfeljebb látszólag. Csengő arról beszélt ugyanis, hogy szerinte egy 2015. április 15-i útnak a felemlegetése felesleges, annak ugyanis szerinte már semmi köze nem lehet a konkrét ügyhöz, illetve az ellene és a másik vádlott, a holland üzletember ellen felhozott vádhoz. Csengő azzal érvelt, hogy azért nem lehet érdekes egy 2015. április 15-i út, mivel akkorra a Bus and Coach nevű holland cég már megnyerte a buszok leszállítására kiírt pécsi, tüke buszos közbeszerzési pályázatot.
E sorok írójának újságírói véleménye azonban az, hogy a vádlott azon állítása, miszerint mivel a közbeszerzést addigra már megnyerte a Bus and Coach nevű kis holland cég (és ez valóban így van), emiatt már nem lehetett erről tárgyalni (azaz Bánkiék a kiutazásukkor, ha akartak volna is, avagy éppen emiatt utaztak volna is Hollandiába, nem tudtak volna a buszügyben tárgyalni a pályázati siker után), az egészen egyszerűen nem igaz.
Ugyanis egy fontos dolog még nem történt meg április 15-én: a szerződés aláírása.
Ezzel persze nem azt állítom, hogy nem lehet szóról szóra igaz az, amit Bánki Erik és Csizi Péter erről állít (azaz: nem buszügyben jártak Hollandiában, és semmi közük az egészhez). És főleg nem állítom azt, hogy bűncselekmény gyanúja merülhet fel ezzel az úttal kapcsolatban, avagy bármely más, ebben az ügyben említett szereplő esetleges, ebben az időben történt hollandiai útjával kapcsolatban. Csupán azt mondom, hogy bárki, akinek erre a Volvo-bizniszre rálátása és valódi döntési joga lehetett (utóbbi papíron sem Csizinek, sem Bánkinak nem volt, előbbi azonban a gyakorlatban mindkettejüknek lehetett), és szeretett volna akár még Pécs városának, akár saját magának előnyöket kicsikarni a pályázat nyerteséből, akkor azzal még nem feltétlenül késett el.
Sőt, akár még az is feltételezhető, hogy nemhogy elkéstek volna, hanem éppen ellenkezőleg: hogy egy ilyen szándék érvényesítésére talán nem is lehetett volna jobb időpontban Hollandiába utazni. Az azt követő részek pedig már technikaiak. Mert ebben az esetben lehetséges, hogy mégiscsak volt mód és idő Amszterdamból megtenni azt az oda-vissza 2×100 kilométert, vagy akár ott, a holland fővárosban találkozni a közbeszerzésen nyertes cég képviselőjével. Utóbbi egyébként Csengő András mellett a másik, még a jelenlegi, a megismételt elsőfokú eljárásban is vádlottként szereplő személy. (Eddig az újságírói vélemény.)
Csizi Péter tanúként való kihallgatása, és annak alakulása amúgy nem jelentett túl nagy meglepetést. Csizi kb. mindenre emlékezett teljesen vagy nagyjából, ami számára tét nélküli volt, vagy amit nemigen lehetett volna azzal elhessegetni, hogy nem emlékszik rá, avagy nem volt hozzá köze, ahol pedig vagy az ő, vagy akár Bánki jogi és/vagy erkölcsi felelőssége felmerülhetett volna, ott vagy határozottan cáfolt, vagy azt mondta, hogy arra nem emlékszik.
Csizi Péter és Bánki Erik esetleges felelősségét, akár feltételezett tevékeny szerepét és részvételét a Volvo-gate néven elhíresült ügyben az elmúlt években többen is felvetették, jellemzően politikai szereplők. Ugyanakkor volt egy másik, ennél sokkal fontosabb ember is, aki beszélt erről, nem is akármilyen módon és körülmények között.
Az előző gondolat folytatása előtt, a jobb érthetőség miatt itt szükséges megállni egy pillanatra, és emlékeztetni olvasóinkat
A 2015-ös pécsi buszbeszerzés mintegy 3,5 milliárd forintba került. 115 használt hollandiai Volvo buszt vásároltak meg ebből a pénzből, s alakították át minimálisan, illetve helyezték forgalomba őket Magyarországon.
Ehhez képest – és erről írtunk sokszor korábban – egy, a Volvo Magyarország által még a közbeszerzés kiírása előtt közvetített, úgynevezett indikatív hollandiai ajánlat szerint – ami eljutott Pécsre és a Tüke Buszhoz is – 125 használt Volvo buszt mintegy 2,8 milliárd forintért lehetett volna megvenni. Sőt, az ajánlatnál azt is jelezték, hogy irányárról van szó.
Ezt a használt hollandiai Volvo buszflottát vették meg végül mintegy 3,4 milliárdért, de a legértékesebb tíz csuklós busz addigra már nem volt az eladandó csomag része.
Csizi Péter ma a bíróságon minderre azt mondta, hogy a buszok vételára azért nem csökkent, mert közben változott az euró árfolyama, magyarán gyengült a forint. (Megjegyzés: 2014-ben a teljes évet tekintve romlott a forint nagyjából 5,5%-ot, 2015-ben azonban összességében erősödött a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest csaknem 2%-ot. A legdrágább tíz használt csuklós busznak az értéke akkori áron nagyjából 400 és 600 millió forint közötti összeg lehet, ami pedig még a 2,8 milliárdhoz képest is, és az alacsonyabb összeggel, 400 millióval számolva is 14%-os veszteséget jelenthetett a pécsieknek.)
Csizi itt a később tett kijelentésétől függetlenül óhatatlanul is a mintegy 2,8 milliárdos ajánlati árhoz hasonlította a későbbi vételárat. Amiről jegyezzük meg azt, hogy 100%-ban magyar adófizetői pénzről van szó, közpénzről, másrészt azt, hogy 100%-ban hitelfelvételből, azaz kölcsönből biztosította azt a pécsi önkormányzat, illetve a Tüke Busz Zrt.
(Csizi Péter arra a bírói kérdésre, hogy hogyan jött ki az, hogy 3,5 milliárd forint lehet a buszpark ára, azt mondta, hogy ezt elsősorban Paiger István mint pécsi buszos szakember mondta nekik, és ők bíztak benne. Ugyanakkor a Tüke Busznál azt számolták ki előzőleg, hogy mennyi lehet az a hitelösszeg, amelyet a pécsi önkormányzati buszos cég a leendő új buszok üzemeltetési és fenntartási költségei miatt fel tud venni, azaz hogy mennyivel lehet várhatóan olcsóbban működtetni az akkori buszpark működési költségeihez képest egy jelentősen fiatalabb buszparkot. Márpedig ez a megtakarítás képezheti a későbbi hitel visszafizetésének fedezetét. Csizi szerint ez a számítás akkor a Tüke Busznál megtörtént, s így jött ki, hogy a pécsi közlekedési cég akár 4 milliárd forint kölcsönt is felvehet.)
Azt is kijelentette Csizi Péter, hogy ő nem ismerte az elhíresült indikatív ajánlatot, erről annak idején nem értesült. Arról is beszélt később, bírói kérdésre, hogy állítani ugyan nem állíthatja, de van olyan érzése és véleménye Paiger István vallomásával kapcsolatban, hogy az nem feltétlenül a volt elsőrendű vádlott szavait hordozta, nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy azt – politikai okokból – a korábbi védője, dr. Bodnár Imre sugallatára alakította ki, aki a 2019-ben Pécsett hatalomra jutott ellenzéki városvezetés átvilágító ügyvédje volt.
Az biztos, hogy még az elsőfokú bírósági eljárás közben elhunyt elsőrendű vádlott, a néhai Paiger István, a Tüke Busz korábbi vezérigazgatója még korábban, a Kaposvári Törvényszék előtt írásban tett tanúvallomása egy része arról szól, hogy ő tájékoztatta Csizi Pétert a hollandiai indikatív ajánlatról.
Amúgy persze lehetséges, hogy nem Paigernek van igaza, akár az is, hogy rosszul emlékezett, de a magyar politikai, önkormányzati és általános szervezeti viszonyokat ismerve érthetetlen lenne, ha egy ilyen ajánlatról ne értesítette volna egy önkormányzati cég vezetője az adott város politikai vezetését. Sőt, ezen belül kifejezetten Csizit.
Csizi Péter ugyanis – aki jelenleg a Belügyminisztériumban dolgozik, Fülöp Attila államtitkár kabinetfőnöke, korábban szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár – 2014-ben még Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, a pécsi buszcsereprogram arca és országgyűlési képviselő is volt. Csizi mindenesetre ma azt mondta, hogy ő nem tudott a 2014-es indikatív ajánlatról. Azt elismerte, hogy ugyan 2014 őszétől ő nem volt a pécsi városvezetés tagja (akkor már nem lehetett egyszerre alpolgármester és parlamenti képviselő is), mert „csak” parlamenti képviselő volt, de különböző módon volt rálátása a Tüke Busz ügyeire és a buszbeszerzésre is. Azt azonban tagadta, hogy a hollandiai buszbeszerzésre lett volna bármi ráhatása, avagy tárgyalt volna erről akár Hollandiában, akár máshol.
A buszbeszerzésről azt mondta, hogy Pécsen akkor helyzet volt, így gyorsan kellett buszokat találni. Új buszokban a pénz miatt sem, és a nagy átfutási idő miatt sem lehetett gondolkodni. A Tüke Busz piackutatásba kezdett, hogy hol van olyan buszflotta, ami érdekes lehet – ez egy egy-másfél éves folyamat volt.
Őt Árki Sándor és Paiger István tüke buszos vezetők tájékoztatták a holland buszparkról (tehát a buszparkról igen, az indikatív ajánlatról nem), de szakmailag azért ezt inkább Paiger foglalta össze. Egységes flotta volt, aranykártyás, szervizelt buszok, azaz jó vételnek tűnt.
Magyarországra kellett őket szállítani, itt forgalomba helyezni, műszaki átvizsgálásra volt szükség, olajcsere, forgó-kopó alkatrészek, a magyar szabványnak és a pécsi adottságoknak megfelelően át kellett alakítani. A hajtásláncot is át kellett alakítani, mert ezek a buszok korábban Hollandiában csak sík terepen közlekedtek, de új abroncsokat is fel kellett szerelni (ezt később a Tüke fizette), és egységes arculatra kellett őket matricázni (ez is tükés beruházás volt).
A Pécsi Ítélőtábla másodfokú döntése alapján újra elsőfokra rendelt, a Szekszárdi Törvényszék előtt folyó perben a mai napon a tárgyalást vezető bíró, dr. Bertaldó András által ismertetettek szerint a pécsiek által kiírt európai közbeszerzést megnyerő kis holland cég, a Bus and Coach 7,8 millió euróért vásárolta meg a buszokat a Volvo Hollandiától közvetlenül azelőtt, hogy nem sokkal később eladta azt a Tüke Busznak mintegy 10,4 millió euróért, azaz csaknem 3 millió euró volt a különbözet. A bíró ezzel szembesítette Csizi Pétert is, aki azonban nem esett kétségbe a másoknak talán meghökkentő számokat és különbséget hallva, merthogy szerinte végül Pécsett nem ugyanolyan műszaki tartalmú buszok álltak forgalomba, mint amilyeneket a mai áron a pécsiek által fizetett összegnél mintegy 1,2 milliárd forinttal olcsóbban vett meg a Bus and Coach a Volvo Hollandiától. Attól a cégtől, amelynek ajánlata végül 2014-ben, legalább bő fél évvel a tényleges beszerzés előtt eljutott Pécsre, a Tüke Buszhoz, és talán még magához Csizi Péterhez is.
Volt még egy érdekes momentum a szerdai tárgyaláson, még Csizi Péter kihallgatását megelőzően, ráadásul a Szabad Pécshez is kapcsolódik. A másodrendű vádlott, Csengő András ugyanis a Szabad Pécs Helyreigazítás című podcastjának egyik videós kiadását is felemlegette, nem cél nélkül.
Arról az alábbiakban e cikkben is megtekinthető epizódról van szó, amelyben a Szabad Pécs s e sorok írója egy hosszabb beszélgetést folytatott dr. Bodnár Imre pécsi ügyvéddel, a 2019–2021-es pécsi városházi és céges/intézményi jogi átvilágítást végző ügyvédcsapat vezetőjével és koordinátorával, és amely elsősorban az átvilágításról szólt, de amelyben a Volvo-gate néven elhíresült ügyről is beszéltünk, mivel dr. Bodnár korábban Paiger István védője volt.
Csengő András amiatt hozta fel lapunk videós podcastjét, mert szerinte ez azt bizonyítja, hogy az eljárásból törölni kell, nem szabad figyelembe venni a néhai Paiger István írásban tett vádlotti vallomását. Ezzel kapcsolatban indítványt is előterjesztett – nagyon csodálkoznánk, ha ennek helyet adna a bíróság. Az már más kérdés, hogy a Szekszárdi Törvényszék majd hogyan és milyen súllyal fogja figyelembe venni a Paiger István által írásban, s még a Kaposvári Törvényszék számára benyújtott vádlotti vallomását.
Buszügyről és átvilágításról a Helyreigazításban:
Csizi Péter így érkezett meg a Szekszárdi Törvényszékre:
19? Lapot!
