Külön-külön is érdemes foglalkozni szerintünk néhány olyan magyarországi, nyertes európai uniós pályázati programmal, amelyeket bizonyos szempontból rossz példaként sorolt fel egy frissen megjelent tanulmányában egy EU-s intézet felkérésére a Partners Hungary Alapítvány. Az alábbiakban egy komplex települési programot mutatunk be, amelynek megvalósításával a tanulmányban közreműködők szerint (és ez az a bizonyos szempont) ellenkező hatást érek el, mint a pályázati cél volt. Vagyis, annak a célnak nagyjából éppen az ellenkezőjét, amelyre az Európai Unió támogatást szavazott meg.
A cikk a hirdetés után folytatódik
EBBEN a közelmúltban megjelent cikkünkben írtunk arról, hogy 1,1 milliárd eurót (azaz mintegy 450 milliárd forintot) fizetett ki az Európai Unió hat tagállam (köztük Magyarország) 63 olyan projektjére, amelyek egy friss EU-s jelentés alapján a megvalósításukkal sértik az európai közösség által lefektetett alapvető jogokat.
Magyarországról 11 különböző, a vizsgálat során elbukott projektet gyűjtött össze az uniós ellenőrzési programban felkért magyar közreműködő szervezet, a Partners Hungary Alapítvány.
A már említett, korábban megjelent cikkünkben csak néhány projektről beszéltünk röviden, a fennmaradó pályázatok közül viszont néhányról szeretnénk külön is szólni, mert érdemes ezeket a példákat szerintünk külön is megemlíteni.
Ez a cikk most a szóban forgó tanulmányban szereplő nyertes uniós pályázatok közül Köröm község pályázati programjáról szól.
A miskolci járásban található, 1300 lelkes borsodi község az EFOP-kiíráson nyert támogatást, amelyre így – más efopos projektekhez hasonlóan – az Európai Unió kohéziós forrásaiból került pénz.
Büszkék voltak rá
A község a pályázatra joggal lehetett büszke, be is számolt akkoriban önkormányzati internetes oldalán a nyertes projektről.
Ott is olvasható, hogy a 2017-es pályázati kiírásra benyújtott, majd 2018 és 2021 között megvalósított projekt tulajdonképpen már a folytatása (második része) egy, Köröm községben korábban elindított komplex telep-programnak, amelynek átfogó célja a szegregáció oldása volt a községben.
A korábbi projekt (is) a szegregált lakókörnyezetben (azaz a többségi társadalomtól elkülönülten vagy ahhoz képest nagyon más körülmények között), mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű emberekre és családjaikra koncentrált. A korábbi program az ő társadalmi felzárkóztatásukat, illetve lakhatási integrációjuk segítését ígérte.
Többségben voltak a nagyon rossz helyzetben lévők
És sajnos volt is (vagy éppenhogy lett volna) mit és kiket felzárkóztatni, akkkoriban ugyanis a Miskolctól mintegy 30 kilométerre fekvő faluban 80%-os volt a helyi szegregátumban és mélyszegénységben élők részaránya.
Így aztán Köröm tovább akart lépni, s „Komplex telep-program Köröm Községben II. ütem” címmel írt újabb pályázatot, amire a Régió Fejlesztéséért Alapítvánnyal, illetve a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal konzorciumban jelentős, 200 millió forintos uniós támogatást nyert el.
A cél az volt, hogy a legfontosabbakban javulást érjenek el
Az (akkori) új nyertes pályázat célkitűzése nem volt kevesebb, minthogy javuljanak a szegregált településrészen élők munkaerőpiaci kilátásai, csakúgy mint a telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférése, s növekedjen azon személyek száma, akik társadalmi felzárkózást segítő programokba (ezen belül különösen oktatási, képzési és foglalkoztatási programokba) kapcsolódnak, valamint javuljanak a programba bevont családok gyermekeinek iskolai előrehaladási esélyei, tanulmányi eredményei és szabadidő eltöltési lehetőségei is – végül és nem utolsó sorban: javuljon a célterületen élő személyek egészségi és mentális állapota.
A célcsoport
A projekt közvetlen célcsoportját Köröm szegregált területén élő 119 fő, 16-54 év közötti hátrányos helyzetű személy és családjaik alkották akikre egyéni fejlesztési terv készült, s ez alapján szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat vehettek igénybe. A terv és pályázati célkitűzés az volt, hogy a célcsoport 75%-a képzésben, 30%-a egészségügyi szűrésben részesüljön.
Folytatást ígértek
Az új pályázat elnyerése után tehát az önkormányzat büszkén hirdette, hogy ezzel a projekttel a korábban egy másik nagy pályázati kiíráson nyertes, támop-os forrásból megkezdett “minta értékű programot” (sic!) kívánják folytatni.
Azt is leírták, hogy az önkormányzat mellett egy civil szervezet és a helyben lakók aktív és tevőleges partnerekként működnek majd együtt a pályázat megvalósítása során, s hogy minden tekintetben megújult minőségű társadalmi környezetet kívánnak megteremteni.
2×200
E ponton meg kell jegyezni azt is, hogy a minden szempontból fontos, s alapvetően nagyon is jó célra elnyert támogatás előtti másik, azaz a mintaértékűnek mondott korábbi pályázatuk is 200 milliós támogatást kapott, vagyis pár év alatt a körömi önkormányzat 400 millió (2×200 millió) forintot kapott meg szociális, s főleg roma személyek és családok elkölöztetésére és felzárkóztatására.
Kisiklott?
Csakhogy nem úgy sült el minden, ahogyan azt akkoriban kigondolták, és így az időben későbbi körömi pályázat végén a Házon kívül című műsor, azaz az RTL is foglalkozott az üggyel, nem túl rózsás képet festve.
A nemrégiben publikált tanulmányban is idézik a Házon kívül című műsort, és arra a megállapításra jutottak, hogy a 2018-2021-es körömi pályázati programmal nincs minden rendben, sőt – a Partners Hungary Alapítvány tanulmánya szerint a körömi is olyan nagy, európai uniós pénzzel támogatott program, ahol vagy szinte semmi változás nem következett be, vagy akár egyes részekben inkább ellenkező hatást értek el, mint amit szerettek volna.
A körömi önkormányzat a mélyszegénységben élők társadalmi felzárkóztatására és lakhatási integrációjuk segítésére nyert forrást, de a rászorulók többségének nem javultak az életkörülményeik. Nem lett folyóvizük és benti vécéjük sem. Közösségi mosdót, azt kapott a programban a helyi közösség, csak azzal nem számoltak, hogy a megépített nag mosdóhelyiségeket nem használták, mert nem voltak hajlandóak egy közösségi mosdóban, mások jelenlétében levenni a ruháikat és ott kimosni őket.
A rendelkezésre álló információk alapján tehát erős a gyanú, hogy a projekt az eredeti céljával ellentétben nem járult hozzá a szegregáció megszüntetéséhez, azaz fenntartotta valamilyen mértékben fenntartott a szegregációt, ami így ellentmond a Chartának.
Alapvető jogokat sérthettek meg vele
A tanulmány szerzői szerint ezzel megsértették az alapvető jogokat, a Charta 1. cikke szerint az emberi méltóság jogát, a folyóvízhez való hozzáférés és a megfelelő higiéniai feltételek hiánya az új lakásokban sértette a méltóságteljes élethez való jogot. Szerintük a megkülönböztetésmentesség (ezt a Charta 21. cikke sorolja) joga is sérült: a roma közösségek folyamatos szegregációja ellentétes az EU megkülönböztetésellenes elveivel.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
