2025 őszétől 15 szakkal új Színház- és Filmművészeti Intézetet alapít, jelentette be sajtóközleményben május végén a PTE Művészeti Kara (MK). A Magyar Akkreditációs Bizottság 2025 májusában a színházi szakok indítási engedélyét jóváhagyta. Egy-egy filmes és televíziós alapszak akkreditációja még folyamatban van. Az összefoglaló után Lengyel Péterrel, a PTE MK dékánjával beszélgettünk. A téma jelentősége miatt erről az ügyről további két írással jelentkezünk a közeljövőben.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Tizenöt színházi szakot indít ősztől a Pécsi Tudományegyetem. A színházi és filmes képzésre a PTE Művészeti Karára kell jelentkezni és beiratkozni. A képzés elviekben már a 2025/2026-os tanévtől elindul, éppen ezért részben pótfelvételik keretében történik a felvétel.
A meghirdetett konkrét szakokról cikkünk végén, az interjú utáni egyik keretes írásunkban olvashatnak. Ahogyan arról is így, egy másik keretesben szólunk, hogy hogyan lehet valaki már idén hallgatója valamelyik pécsi színházi vagy filmes képzésnek a PTE Művészeti Kar elképzelései szerint. Valamint azt is cikkünk végén írjuk meg, hogy kik álltak be támogatólag az új képzés mögé.
Merthogy a 2025-ös pécsi szakindításokat a PTE MK egyetemi tanárai mellett számos neves színházi és filmes szakember támogatja részvételével.
Az intézet felállításáról szóló sajtóközlemény arról is említést tesz, hogy a prof. dr. Lengyel Péter dékán által vezetett Művészeti Karral együttműködve a szakmai fejlesztést vezető Csányi János egyetemi docens a szakok oktatási programját összehangolta, így szakmai, művészeti és gazdasági szempontból is rendkívül hatékony felsőoktatási programot hoztak létre. Csányi 1995-ben egyik alapítója volt a mára megszűnt legendás budapesti Bárka Színháznak, majd ő alapította meg Budapesten 2008–2009-ben a ma is működő Színház és Film Intézetet, amelynek jelenleg is igazgatója, és amellyel a PTE-nek már volt korábban is együttműködése.
A mostani elképzelés szerint az együtt oktatással és a szakok együttműködésével végzett gyakorlatok során a kollektív művészeti ágazatokhoz tartozó hallgatók – mestertanáraikkal együtt – professzionális munkákat hoznak létre, összekapcsolódva a Művészeti Kar Képzőművészeti, Zeneművészeti, illetve Design és Médiaművészeti Intézetével.
Bizonyára meglepő hír a pécsi színházi-filmes szakindítás azok számára, akik nincsenek benne az egyetemi, avagy a filmes, színházi világban – de talán még a szakmabeliek között is találni olyanokat, akik felkapják erre a hírre a fejüket. Ráadásul igen ritka, hogy ilyen nagy és ennyire új fejezet indulhat el egy olyan egyetemen, mint a pécsi – így hát volt mit megbeszélnünk a PTE Művészeti Karának dékánjával, prof. dr. Lengyel Péterrel.
Négy éve is van már annak, amikor egy interjúban vázolt egy koncepciót a Művészeti Kar jövőjéről, amelyet talán úgy foglalhatnék össze, hogy az a cél, hogy a kar a teljes spektrumot lefedje, nemcsak a meglévő képző- és zeneművészeti irányokat, hanem a színházi, filmes és táncos területeket is. Erről volt szó, most jutottunk el oda, amiről akkor beszélt?
Ezt stratégiai tervként fogalmaztuk meg, amikor a dékáni mandátumomat elkezdtem, és igen, idén jutottunk el a következő állomásig. Az előkészítés hosszadalmas folyamat volt, a tervezett portfólióból két szak akkreditációja sikerült most, így pótfelvételin tudjuk meghirdetni a szakokat. Szerintünk jó eséllyel.
A színész- és a rendezőosztály esetében is kiemelten fontos az osztályt vezető tanár szerepe! Kik lesznek a tanári kar tagjai?
Több színművész kolléga fölmerült, és az akkreditációs anyagba is bekerültek nevek. Csányi János fogja össze az alakuló intézetet, ő fogja majd irányítani, hiszen egy szervezeti egységet kell majd létrehozni, amely szinkronban van a szakegyetemekkel.
Csányi János központi szerepe kiolvasható volt a sajtóanyagból, de olvasható volt Kamarás Iván neve is, aki pécsi kötődésű. Rajta kívül a kiemelkedő beszédtechnikájú Kautzky Armand jut most hirtelen eszembe a felsoroltakból.
Igen, az akkreditáció a minimumot írja elő, és a gazdaságosság is szempont lesz a működésünkben, mert a tanári státuszok számában nem tudunk egy határt túllépni, viszont óraadói körben több kollégát vagy több olyan neves színművészt szeretnénk meghívni, akik azért egy-egy kurzus vagy mesterkurzus erejéig meg fognak jelenni.
Cserhalmi György nevén ezzel együtt is csodálkoztam!
Ő a legnagyobb név, aki kinyilvánította, hogy szívesen lejönne, és tartana egy kurzust, ha az egészségi állapota is megengedi majd.
Éppen ezért csodálkoztam, hiszen az újságolvasók értesülhettek róla, hogy megromlott az egészségi állapota, s a megjelent hírek alapján nem úgy tűnt, hogy bármiféle szerepet vállalhat a jövőben színházi képzésben, pláne osztályindítást.
Egy pár napos mesterkurzusra nyitott. Tehát az óraadói kör jóval szélesebb lesz majd.
És hol fognak próbálni? A színháztechnika komoly beruházást igényel, próbatermeket, öltözőket…
Igen. Egy akkreditációnál az első és legfontosabb a humán erőforrás kérdése, hogy milyen minőséget képvisel, és e tekintetben azt a tantestületet, amit fölállítottunk, azt elfogadták. A másik kardinális kérdés az infrastruktúra. A Zsolnay Kulturális Negyedben található az E78 elnevezésű épülettömb – Hummel Márk igazgatóval egyeztetünk, az épület be tudja fogadni a képzést: van egy komplett színpad, előadótér és egy sor kiegészítő kisebb terem, ami ugyancsak szolgálhat oktatási felületként, segíti majd a színész-, színházrendező-képzés elindítását és működését. A Vincze Balázs nevével fémjelzett modern tánc szakirányunk szintén az E78-ban kap lakhelyet, ott vannak a Pécsi Balett termei, a gyakorlótermek. Tehát három nagy szakunk fog így az E78-ban indulni, és mindezen túl van a Színház és Filmművészeti Intézettel már korábbról tíz közös szakirányú továbbképzésünk. Ez eddig Budapesten folyt, de az egyeztetéseink arról szóltak, hogy amennyiben sikerül a szakok akkreditációja, akkor ezeket a szakirányú továbbképzéseket is Pécsre hozzuk.
Milyen továbbképzésekről van szó, amelyeket Pécsre hoznak?
Ezek jellemzően a színházi és filmes területek kisegítő szakmái a forgatókönyvírótól a díszletkészítőig. Ősszel ilyen portfólióval tudunk indulni, és a cél az, hogy a 2026–2027-es tanévre bővüljön ez a portfólió, s 2026 szeptemberében a mozgóképes és a tévés alapszakkal egészüljön ki. A mozgóképen belül van hat szakirány, ami egy teljes portfóliót jelent ott is. Ezzel gyakorlatilag a Színház és Művészeti Egyetem portfólióját tekintve az összes alap- és osztatlan képzést elindítanánk 2026-tól. A következő lépés az lenne, hogy az alapképzésekre épülő mesterképzések akkreditációját is el szeretnénk majd indítani. Ebben nyilván az a cél vezérelt, hogy amennyiben az alapképzéseket elvégzik a hallgatók, akkor legyen lehetőségük arra, hogy mesterszinten folytassák a tanulmányaikat – illetve ha elindulnak a képzések, akkor ha nem is a teljes portfóliónak, de bizonyos piacképes szakoknak az angol nyelvű akkreditációja fog következni, egy-két éven belül ez is kiépülhet.
Arra folytattak vizsgálatot, hogy mennyire telített ez a piac? Léteznek határon túli képzőhelyek, itthon a Színház és Filmművészeti Egyetem a meghatározó erejű, még akkor is, ha a megújulás komoly ellenállást váltott ki, emellett ott a kaposvári képzés, amely a Nemzeti Színházat vezető Vidnyánszky Attila keze alá került, így tekinthetjük a Budapesti Nemzeti Színház utánpótlásképzésének is. Az SZFE-n folytatott filmművészeti képzés inkább a filmes ipar kiszolgálója, semmint művészeti irányú felsőoktatási irány. És Pécsett mit képviselnek? Itt művészképzés lesz, vagy más?
Az akkreditációba is szakmai partnereket kellett beemelni, megnevezni és együttműködési megállapodásokat kötni. A Pécsi Nemzeti Színház, a Horvát Nemzeti Színház természetes partnereink Pécsett, de a Veszprémi Színházzal is megállapodtunk. Más színházak is fogadókészek a képzéseink iránt, és nyilván Pestet sem akarjuk majd kihagyni. Tehát mi úgy látjuk, vagy inkább úgy fogalmazok, hogy a kollégák úgy látják, hogy e tekintetben azért a piac még nem telített. Sok olyan színész van a pályán, aki – habár törvény rendelkezik arról, hogy egy színház milyen arányban foglalkoztathat nem diplomás színészeket – nem rendelkezik diplomával. Eddig nem sikerült betartatni ezt a törvényt, de gondolkodunk olyan szakirányú képzésben is, amely ezen fog segíteni, ez is egy piacképes felület egy időintervallumon belül. Mi látunk lehetőséget arra is, hogy a nálunk végzett fiatalok el tudjanak helyezkedni a szakmában. És Pécsett elvárás, hogy a nemzetközi kapcsolatokat működtessük, a történelmi hagyományok okán itt a nyugat-balkáni térségre tudunk koncentrálni első lépésben. Egy olyan nemzetközi felületet tervezünk kialakítani, amely mondjuk Kaposvár, Budapest viszonylatban, az ottani perspektívában föl sem merülhet, mert más pozícióban találhatók ezek a képzési helyszínek.
Miben különbözik még a pécsi képzés a többitől?
Az is komoly tartalmi különbség lesz a képzésünkben, hogy a zeneművészet révén jelentős előadóművészeti felülettel rendelkezünk, és az összművészeti koncepció, amit felvetettünk öt évvel ezelőtt, az is jelentős potenciál. Ennek az a lényege, hogy ezek a fiatalok a lehető legszélesebb spektrumban, különböző művészeti területeken dolgozzanak együtt, ők hozzanak létre közös produkciót, amit szakegyetemek és Kaposvár sem fog tudni a saját kapacitásából megoldani. Tehát egy összetettebb, és szakmai szempontból, azt gondolom, sajátosabb vagy teljesebb spektrumon belül gondolkodhatnak reményeim szerint a kollégák, és ezen keresztül a hallgatók is. Olyan tartalmi vonatkozásai lesznek a képzéseinknek, amelyre máshol nem lesz lehetőség. Természetszerű az, hogy a hallgatók révén különböző produktumok fognak megvalósulni. Szeretnénk erre építve egy olyan egyetemi fesztivált létrehozni itt, a Zsolnay Kulturális Negyedben, amely az összes művészeti területet képviselve fog majd a későbbiekben, tavaszi vagy nyári időintervallumban megvalósulni. Már megkezdtük a Zsolnay Negyeddel, a várossal, Pécs vezetőjével, kormányzati irányban is az egyeztetést, hogy minden irányból támogatni tudják-e az ilyen irányú elképzeléseinket. Ez is egy olyan lehetőség, amivel korábban a kar nem tudott élni, és azt gondolom, hogy ez messze túlmutat a felsőoktatás életterén, azt reméljük, hogy a város vagy a régió kulturális életében fontos programmá lesz majd a jövőben.
Lépjünk vissza a nagy tervektől a tényekig: fizetős lesz az induló képzés? Hány színész, hány rendező, hány táncos fog önköltséges vagy nem önköltséges alapon tanulni? Hány államilag támogatott hely van, vagy esetleg az alapítvány működtette egyetem által támogatott helyek is vannak?
A táncosképzés háromévente indul majd, 15 főben gondolkodnak a kollégák. Ez alapképzés, fölvesznek egy évfolyamot, végigviszik az osztályt, és utána jöhet a következő csapat. A színészosztályban 12 fős évfolyamban gondolkodtunk. A színházrendezői osztályt 5-6 főben képzeltük el. Tárgyalás alatt van még, hogy mennyi lesz a támogatott hely, és mennyi az önköltséges, az arány valószínűleg az utolsó pillanatban, valamikor augusztus végén fog megszületni. Számítunk a fizetős belső egyetemi „piacra” is, biztos, hogy lesznek olyan hallgatók, akik tandíjas képzésre tudnak csak jönni, de hogy ez milyen arányban és hogyan fog alakulni, az a következő időszak kérdése.
Sok interjút adott mostanában?
Igen, több megkeresésem volt. Szerintem ez a hír a művészeti területen jelentősnek számít, elég komoly viharok voltak a színházi és filmes oktatásban és szakmában az elmúlt időszakban. Nem csak az SZFE-re gondolok, ha ideveszem, hogy mi történik a Zeneakadémia, meg a MOME körül, akkor látható, hogy sehol sem egyszerű az élet. A színházi terület eleve reflektorfényben van, s ha kimegy egy ilyen MTI-hír, akkor az gyakorlatilag végigmegy a szakmán. Ezt éltük meg ősszel is, amikor elkezdtük kommunikálni a képzést, és annak is meglett a következménye. Rengetegen hívtak. A szakmabeliek érdeklődtek, hogy oktatóként számolunk-e velük, és sok olyan fiatal is jelentkezett, akik a képzés után érdeklődtek.
Nem csoda! Ahogy mondta is, ehhez fogható mostanában nemcsak Pécsett, de a művészeti életben sem volt.
A felsőoktatási modellváltás megforgatta a dolgokat, olyan eltérő potenciállal rendelkező képzési helyszínek, mint Győr vagy Eger is próbálnak pozíciót fogni. Viszont a mi koncepciónk nem csak művészeti karos „ügy”, hanem pécsi. Határozottan azt kommunikáljuk, hogy Magyarország kulturális életében Pécs betöltheti a kulturális decentrum szerepét. Erre már a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program is rámutatott, de a mi aspektusunkból az a fontos, hogy minden művészeti területnek megvan a maga szellemi műhelye, vagy az a mestere, aki országos vagy nemzetközi szinten képviseli azt az adott területet, és az, hogy a művészeti kar egy ilyen koncepciót egyáltalán meg tudott fogalmazni. Ez annak köszönhető, hogy Pécs kulturális élete ekkora potenciállal bír. Mi ezt a felsőoktatás szintjén próbáljuk leképezni és képviselni. Ez irdatlan nagy munka, mi nem egyesével kezdtük el a szakokat akkreditálni, hanem csomagban gondolkodtunk. Ekkora portfólióbővítés, ahol négy ennyire komoly szakot egyszerre beadnak művészeti területen, nem is tudom, hogy volt-e valaha. Ez több mint kétezer oldalas szakmai anyagot jelentett, amit a MAB, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elfogadott. Szóval várjuk a jelentkezőket!
Beiratkozás – a tervek szerint
De hogyan is lesz ősszel beiratkozás, ha csak most hirdették meg a teljesen új szakokat, merül fel a kérdés. A PTE Művészeti Karán a színművész és a színházrendező szakok iránt érdeklődők számára 2025. június 7-től július 7-ig lesz a regisztrációs időszak, június 21-től kezdődnek az egynapos előkészítők, majd augusztus közepén lesz a felvételi, amire pótfelvételi keretében lehet jelentkezni – de minden adatot a honlapunkon lehet megtekinteni.
A budapesti Színház és Film Intézettel (SZFI) együttműködésben létrehozott szakirányú továbbképzésekre a felvételi jelentkezés már folyamatban van.
Milyen szakokat indítanak?
A PTE Művészeti Karán a 2025/2026-os tanévben – részben pótfelvételik keretében – az alábbi szakok indítását tervezik: színházrendező osztatlan szak, színművész osztatlan szak, táncos és próbavezető alapszak (esti képzés), előadó-művészeti műszaki vezető szakirányú tk., előadó-művészeti gazdasági vezető szakirányú tk., előadó-művészeti marketing szakirányú tk. (indítása folyamatban), előadó-művészeti intézményvezető szakirányú tk. (indítása folyamatban), mozgóképalkotó szakirányú tk., dokumentumfilm-alkotó szakirányú tk., forgatókönyv- és drámaíró szakirányú tk., színház- és filmművészeti szakíró szakirányú tk., színpad- és televíziós stage-menedzser szakirányú tk., hatásvilágítás-tervező szakirányú tk., díszletszobrász szakirányú tk., díszletfestő szakirányú tk..
Ők állhatnak be a pécsi képzés mögé
Ágh Márton díszlet-, jelmez- és látványtervező, Balázs Zoltán színházrendező, igazgató, egyetemi docens, Bán Teodóra táncművész, koreográfus, színházigazgató, Böröcz Sándor színháztechnikus, ügyvezető, Tim Carroll rendező, színházigazgató, Czakó Zsolt grafikus, látványtervező, Csányi János színházigazgató és filmproducer, egyetemi docens, Csányi Márton TV-producer, Cserhalmi György színművész, Deák Kristóf filmrendező, egyetemi docens, Deres Péter dramaturg, Ditzmann Tamás hangmérnök, Faragó Béla zeneszerző, főiskolai docens, Gazdik Katalin szinkronrendező, Gózon Francisco operatőr, egyetemi adjunktus, Juhász Tibor díszletfestő, Kamarás Iván színművész, egyetemi adjunktus, Kautzky Armand színművész, egyetemi adjunktus, Kollányi Tamás filmvágó, egyetemi adjunktus, dr. Kun Ágnes Anna operaénekes, teológus, dr. Lőrinc Katalin táncművész, koreográfus, egyetemi tanár, Maruszki Balázs forgatókönyvíró, Mádi Zoltán színházi gazdasági igazgató, dr. Medveczky Balázs televíziós szakember, író, egyetemi adjunktus, Mihályi Gábor koreográfus, együttesvezető, Nagy Sándor színművész, egyetemi adjunktus, Rátkai Erzsébet díszlet- és jelmeztervező, mesteroktató, Somogyi Szilárd színházrendező, Süle Zsuzsa filmforgalmazó, ügyvezető, prof. Szabó Gábor operatőr és szakmai szervezetvezető, egyetemi tanár, Szabó Máté színházrendező, egyetemi adjunktus, Szaladják István operatőr és filmrendező, dr. Tasnádi István forgatókönyv- és drámaíró, egyetemi adjunktus, Tuba Mariann vezető szerkesztő és vágó, egyetemi adjunktus, Tubics Tibor televíziós főszerkesztő, rendező, Urbán Ernő TV-producer, dr. Vidovszky György színházrendező, Vincze Balázs táncművész, koreográfus, együttesvezető, egyetemi adjunktus, Vona Tibor színházi producer, dr. Zányi Tamás filmhangtervező, egyetemi adjunktus, Zsigmond Dezső filmrendező és az MMA tagozatvezetője.
