Július első hétvégéjén, a Zsolnay Fényfesztiválon több mint százezres tömeg hömpölygött Pécs utcáin, húsz helyszínen, majdnem száz eseménnyel pár napig ünnepi arcát mutatta az „átfestett”, mediterrán klímájú város, s mint egy olvasztótégely, a társadalom legszélesebb rétegeit hozta fizikális közelségbe egymáshoz. A fesztivál a város összes nehézségével, gondjával együtt is sikeres. Balogh Robert elemző írása
A cikk a hirdetés után folytatódik
A 2025-ös év Pécs önkormányzatát komoly kihívások elé állította, a kormányzat szolidaritási hozzájárulás címén öt és fél milliárdos elvonással sújtotta. Zag Gábort kerestük meg, Pécs kulturális alpolgármesterét, hogy a várost érő állami megszorítások, így a szolidaritási hozzájárulás befizetése mennyire késztette takarékoskodásra a fesztivált? A válasz szerint „Minden lehetséges területen igyekeztünk takarékoskodni – a költségek racionalizálásától kezdve a technikai megoldásokon át a logisztikai háttérig. Mindezt azonban úgy tettük, hogy a fesztivál minősége ne csorbuljon. A célunk az volt, hogy a közönség továbbra is magas színvonalú, inspiráló és élményteli programokat kapjon – és a visszajelzések alapján ezt sikerült is elérnünk”.
A 2016-ban indult Zsolnay Fényfesztivál sikere alátámasztja a szóviccre épülő píárszlogent: „Pécs a nyár fénypontja!”, mert ez a város legnagyobb tömeget megmozgató nyári tömegrendezvénye. A színvonal évről évre változik, részben függ a pénztől is, részben a programok minőségétől, s függ attól is, hogy a szerevezőknek folyamatosan újra meg kell fogalmazni a fényfesztivál identitását: jól működött-e egy-egy program, vagy helyszín, azt a célt akarták-e elérni, amit elértek, vagy sem. Érzékelhetően reagál a közönség is a javulásra: ekkora embertömeget máskor nem látni a város utcáin.
A forma
Kérdésünkre a Zsolnay Örökségkezelő NKft. vezetője elárulta, hogy idén 160 millió jutott a Zsolnay Fényfesztiválra. Nem hivatalos információm szerint a fény és hangtechnika bérlése nemcsak az infláció meglódulásától került többe, hanem attól, hogy egyre korszerűbb technikát vonultattak fel. Bármely szervezővel váltottam szót, újra és újra szóba jött az, amitől minden (OK, majdnem minden) függ: a pénz kérdése. Hogy drága műfaj a fényfesztivál. Pusker Péter még 2015-ben vetette fel a fényfesztivál ötletét. Az első fesztivál sikere magával hozta a folytatást is. A belvárosi környezetben könnyen fogyasztható fényfestés egyre nagyobb tömeget vonz. Akkora tömeget, amely miatt (azaza tömeg biztonságos kezelése érdekében) térben és időben is nyújtani kezdték a rendezvényt. Adódik tehát az első kérdés, mennyire indokolt az, hogy a fényfesztivál csütörtök estétől vasárnap estéig tartson. Látványos racionalizálás zajlott le a belvárosi helyszínek terén, több minden kimaradt, igaz bővült is az ún. Fény útja program új helyszínekkel, de azok nem kerültek külön pénzébe a szervező Zsolnay Örökségkezelő NKFT-nek, mivel a Zsolnay Kulturális Negyedet maguk üzemeltetik. A szervezők törekvése, hogy a fesztivál idejének nyújtásával, s több, egymástól távolabbi helyszín kialakításával csökkentsék az egy-egy helyszínen lévő embertömeget, azt eredményezte, hogy két napon: csütörtökön és vasárnap este nyugodt, emberi körülmények között tekinthető meg a fesztivál minden programja. A csütörtöki nap tekinthető főpróbának is, de én a minőségi tartalomkínálat csökkentése helyett a fesztivál időtartamát csökkentettem volna a kevesebb több jeligére: négyből egy nap kihagyható, akár a csütörtök, akár a vasárnap.
A tartalom
A Zsolnay Fényfesztivál nemcsak az esti átváltoztatott városképről és a fényművészetről szól, hanem a cirkusz és utcaszínházról is, sőt: ez teszi egyedivé a más, hasonló fényvetítésre épülő fesztiválokhoz képest. A műfajt a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében kedvelték meg a városlakók, elsősorban az újcirkuszt (nem hagyományos cirkuszi előadások, sem állatok, sem hagyományos nézőtér, hanem a kortárs tánc, vagy más színházi műfajok és az akrobatika keveredése a cirkuszi műfajokkal).
A 2010 óta eltelt időszakban a műfaj általános népszerűsége megnőtt (nemcsak az állatvédők hatására, hanem azért, mert az újcirkusz komplexebb élményt képes nyújtani az attrakciókra épülő hagyományos cirkuszi előadásnál), s időnként akár komoly produkciók is felbukkantak a fesztiválon Pécsett (az Yldor Llach (CAT): Y – a repülés iránti vágy című produkcióját amíg élek, nem fogom elfelejteni, ennél több költőiséget és akrobatikát egy mozgó kerékpár nyergén állva nem tudok elképzelni). Idén a korábbi költői, vagy vaskos humorú újcirkuszi produkciók helyett inkább alacsonyabb költségű előadásokat láthatott a kíváncsi tömeg, ami persze nem azt jelenti, hogy azokkal csak emiatt bármi baj lenne, egészen egyszerűen más műfajú produkciókból volt több, elsősorban az anyagi lehetőségek miatt, így például tűzzsonglőrökből, akik azonban bármilyen formában lenyűgöző produkcióra képesek, és voltak is kifejezetten látványos és kedvelt előadások, de olyan, amire évekig emlékezhet a közönség, idén nem volt. Bizton állíthatom újra: ez tényleg csak pénzkérdés.
Mapping
Először tisztázzuk a fogalmat: a video mapping egy népszerű vizuális technika, amely során vetítőket használva animált vagy statikus képeket vetítenek épületekre (pontosan az adott objektumra szabva a képet vagy mozgóképet), de akár sziklafalakra, szobrokra, fákra vagy járművekre is, így a felületet dinamikus, vizuálisan lenyűgöző képernyővé alakul át. A vetített képeket hozzáillesztik a felület formájához és méretéhez, így jön létre egy egyedi és látványos felület, a videók hatásosságát aláfestő zenékkel is növelhetik.
A Zsolnay Fényfesztivál különlegessége a nemzetközi video mapping verseny, amit a műemléki helyszín tesz egyedülállóvá: a 11. századi alapokkal rendelkező Pécsi Bazilika (Székesegyház) homlokzatára vetített Zsolnay Light Art Mapping keretében idén egy magyar, egy lengyel, egy cseh és egy bolgár alkotó küzdött a közönség kegyeiért, és a bolgár Elektrick.me csapata kapta a legtöbb közönségszavazatot (ez volt mindig a négyből az elsőként levetített versenymű). A versenyről annyi mondható el, hogy 2025-ben a bolgár alkotásnak nem volt igazi vetélytársa, a versenyen résztvevők számán és minőségén is szerencsés lenne változtatni a jövőben (a meghívásos verseny négy résztvevővel csak fogalmi szinten felel meg a kiírásnak). A korábbi fesztiválok versenyfilmjeiből összerakott válogatás is sikert aratott (a Kiégő Izzók készítette Jónás könyve még mindig a legkomolyabb Székesegyházra készült video mapping darab).
Bátorság
A fényfesztivál folyamatos megújulása egyszerre belső igénye a szervezőknek, és külső kényszer is, a nézők és a változó feltételek miatt is szükség van a dinamikára. A fesztivál első napján halvány füstszag terjengett a városban, kigyulladt egy ház a Mecsekoldalon. A második napján, azaz a pénteki napon pedig az idei év talán legkomolyabb kihívása érte a fesztivál szervezőit: a vihar miatt leszakadt két ág. A Zsolnay Örökségkezelő NKft. vezetősége – a hatóságokkal és a meteorológiai szolgálattal együttesen – bátran és felelősségteljesen cselekedett, azzal, hogy lezárták a Zsolnay Light Art Video Mapping Verseny helyszínére vezető Séta teret, s másnap csak akkor engedték vissza a közönséget, amikor szakemberek átvizsgálták a fákat.
Éltem már át tömegpánikból kialakuló vészhelyzetközeli szituációt a Sziget Fesztiválon, akkor nem tört ki igazi tömegpánik a beszorított nyomakodó-tülekedő emberek között. Megdöbbentem a NER-közeli média városvezetést hibáztató kiszólásain, amelyek nem szakmai, hanem csak rövidtávú politikai hatáskeltés miatt torzították a tényeket: a két leszakadt, hatalmas ág okozta vészhelyzet esetén az emberélet az első, nem pedig az anyagi, vagy politikai haszonszerzés. Az, amit a helyi ner-es média művelt ennek kapcsán, az egyszerre volt szánalmas és rém dühítő.
Azt is megkérdeztük Pécs kulturális alpolgármesterétől, hogy a pénteki napon leszakadt ágak miatt lezárt helyszín kitelepült árusai kapnak kedvezményt az előre kialkudott díjból, merthogy aznap estére nekik is be kellett zárniuk. „A fesztivál szervezői a rendezvényt követően amúgy is terveztek egyeztetést az árusokkal. A fesztivál pénteki napjának eseményei egy új napirendi pontként kerülnek be ebbe a megbeszélésbe. Célunk, hogy a kialakult helyzetet először közvetlenül az érintettekkel beszéljük át, és törekszünk arra, hogy egy minden fél számára elfogadható, kompromisszumos megoldás szülessen” – fogalmazott.
Séta van!
2025-ben a megszokott belvárosi helyszínek mellett idén először a Zsolnay Kulturális Negyed – Balokány-liget – Kodály Központ tengely is teljes értékű, egész estét betöltő fényélményként kapcsolódott be a fesztivál vérkeringésébe. A kétpólusú program (belváros és Zsolnay Negyed) azzal együtt is örvendetes, hogy továbbra sem oldódott meg a Zsolnay Negyedet és a belváros közvetlen közlekedési kapcsolata. Írhatnék az egészségtudatos, zöld Pécsről, mert így sétára nevel a város. A lépésszámlálóm 11, 14, illetve 17 km-es távot rögzített azokon a napokon, amikor „fényfesztiváloztam”.
A Fesztivál csúcsnapjain a tömeg miatt nem mindig járható be sem tömegközlekedési eszközökkel, sem pedig saját járművel a város, mivel hosszú idő megy el a parkolóhely keresésére. Az egykori porcelángyár és a belváros között régóta megoldatlan probléma a közlekedés. A Fényfesztivál szervezőinek feltételezése szerint az ideális látogató naponta más-más fesztiválhelyszínen tölt el egy napot. Hát, nem tudom, hányan vannak így! Szűk körű mintavételezésem alapján a helyiek közül többen vannak, akik céltudatosan vagy csak egy-két közeli helyszínt látogatnak meg, vagy pedig egyetlen nap alatt szeretnék bejárni a látványosságokat, ha elfáradnak, hazamennek. A turisták inkább rászedhetők a kétnapos modellre. A városi tömegközlekedés helyett ugyan rendelkezésre állnak bérelhető elektromos rollerek és kerékpárok, de ez 100 ezer ember részére mégsem megoldás. Akár a Király utca vége és a Zsolnay Negyed között közlekedő egyetlen körjárattal is enyhítő lett volna a kisgyerekes családok gondja. Ilyesmi kezdeményezés ráadásul volt korábban, például a múlt évben, amikor épp csak bemelegítő helyszín volt a fénylő kultnegyed, nem egy félnapos látványosság.
Dilemmák
Nem csak bennem kérdés, hogy hol is legyen a fesztivál. A fényfesztivál pénteken és szombaton akkora embertömeget vonz, ami megközelíti a pécsi belváros befogadóképességének határát. Mert Pécs történelmi belvárosát még a Pécsi Országos Színházi Fesztivál sem volt képes ennyire megtölteni, csak párévente és néhány esti órán hömpölygött ekkor tömeg, mint most. Igaz, az művészeti fesztivál volt, s nem feltétlenül működött tömegrendezvényként.
A belvárosi üzletek nagyobb része bezárt estefelé, holott az éghajlatot tekintve Pécs már a mediterrán égöv része, a napközbeni nyári hőség nehezen elviselhető, logikus lenne, hogy kinyissanak a boltok, hogy ahol enni lehet, ott ezeken a napokon dupla létszámmal szolgálják ki az enni, inni vágyókat, ne azt mondják kora este, hogy már zár a konyha. Mert a fényfesztivál anyagi haszna főleg a szállásadóknál és az éttermeknél csapódik le. Nem beszélve a még a belvárosban megmaradt kereskedelmi üzletekről, a ruházati boltoktól kezdve az optikákon át a kiegészítőket forgalmazó helyekig, vagy éppen a belvárosi zöldségeseken át a pékségekig. Ez ugyanis lehetőség is, és bizony már néhányan voltak is, akik éltek ezzel a lehetőséggel – talán azt is felismerve, hogy nem biztos, hogy éppen ezeken az estéken pluszos lesz a szaldó, bár nem kizárt, de jó lehet reklámnak is a későbbiekre.
A fesztivál költségvetése 160 millió forint. A zöme így vagy úgy, de közpénz. A fesztivált szervező, bőséges állami pénzből is működő önkormányzati kulturális cég, a Zsolnay Örökségkezelő tájékoztatása szerint a bevételi oldalon szponzoroktól 20,5 millió forint támogatás érkezett, az Nemzeti Kulturális Alaptól pedig 10 millió forint.
Ehhez a ZSÖK saját bevételként a kitelepülői helyek bérleti díját, és a merchandise értékesítést tudja feltüntetni (pólók, bögrék…), valamint a Fény Útja Extra karszalag bevételét. Utóbbiból idén 4422 darabot adtak el, ami 22 milliós bevételt jelentett (van családi csomag is négy embernek). A Zsolnay Fényfesztiválra külön felcímkézve nem érkezik állami vagy városi támogatás. A fesztivál költségvetését a Zsolnay Örökségkezelő NKft. egész éves büdzséjéből gazdálkodja ki. A cég városi önkormányzati támogatása a Modern Városok Program szerződés szerint érkezik (amíg érkezik), ez idén 1,108 milliárd Ft állami támogatást és 600 millió forint városi támogatást jelent. Ehhez jön a ZSÖK saját tevékenységből származó bevétele (ami idén tervek szerint eléri az 1,4 milliárd forintot), így összesen a cég éves költségvetése meghaladja a 3 milliárdot.
Minőség
A Zsolnay Kulturális Negyed a fesztivál egyik végpontjaként mennyiségét tekintve majdnem ugyanannyi látványossággal rendelkezett mint a belváros. Az, hogy a füvön elhelyezett LokArt fesztiválos nyugágyakból kényelmesen elheverve lehetett nézegetni a Zeneművészeti Intézet falán zajló video mapping-et (a belvárosinál művészibb igényű volt a válogatás, de roppant vegyes minőségű), a játszótér különleges atmoszférát kapott, és Bódis Dávid: FényKert c. fényszőnyege varázslatosan hatott, egyszerre volt szürreális és spirituális élmény, miközben befogadható volt a gyerekek számára is. A Zsolnay planetáriumát jó ötlet volt vetítésre felhasználni, de az ott vetített filmek minősége nem igényelt ilyen különleges tálalást. Viszont az E78-ban kiállított installáció (Varga Balázs: Center Point-ja) egy algoritmus működtette robot volt, minőségét tekintve akár egy belvárosi helyszínen is fontos attrakció lehetett volna, összességében mégis inkább csak egy kellemes chillezésre volt alkalmas a kultnegyed, míg a fényművésztelep a fiatal művészek bemutatkozására is módot adó helyszín lett a negyedben.
A Fény útja 2025-ös legkiemelkedőbb állomása a Kodály Központ 103-as termében volt megtalálható, a japán Yasuhiro Chida: Analemma c. fényinstallációja, ami a helyiektől is erőfeszítéseket igényelt – az építés 10 ember négynapi munkája volt. A kövekből, és fehér szálakból megalkotott sokszögletű rengetegben egy ösvényen lehetett közlekedni, a mozgó, éles fénysugarakból bonyolult, lenyűgöző fényjelenség született, mintha többezer fehér fénnyel világító, koreográfia alapján mozgó apró szentjánosbogár mozgott volna fel-le az épített, légies struktúrában. A létrejött megérinthetetlen fényjelenség szinte mindenkit magával ragadott, volt aki a földre telepedett (Ez balesetveszélyes! – szólt rá az önkéntes a sötétben), volt, aki csak negyedórát ácsorgott többedmagával ámuldozva, több kör “rajzást”végignézve.
A Kodály hangversenytermében lévő, A fáklyák már égnek című videómunka Varga Vincét dicséri. A „tüllerdőre” vetített, a Szarvassá változott fiúkat felmondó Bartók Béla szöveg feldolgozása is kimagasló ötlet, viszont látványeleméként ekkora térben alig-alig működött. Nem is azért, mert erősebb ingerekhez vagyunk szoktatva, hanem mert részben elveszett a hatalmas térben, részben a megjelentetett vizuális elemek nem voltak univerzálisak. Mert a Szarvassá változott fiú története általános emberi kérdéseket vet fel, míg a tüllökön fel-felvillanó képek Pécs városát idézték meg. A pécsi tévéerkélyes panelek látványa ugyan okozhat örömet néhány pécsinek (talán), de egy turista számára szinte semmilyen jelentőséggel nem bír. A tüllfátyolra vetítés lehetett(?) akár David Lynch utalás (Twin Peaks), de lehetett emlékezet is Maya-fátylára. Sajnos egy-két perc után már nem hatott a látvány, ellenben Bartók Béla hangja. Végül egy történet a történetben: a közelemben morgolódott egy férfi, hogy miért ennyire érthetetlen minőségű a szöveg, miért egy ilyen rossz intonációjú színészt kértek fel a felmondására, és egyáltalán. Amikor egyidőben léptünk ki a teremből, elolvasta a kihelyezett információkat, s kiderült számára, kit hallott beszélni, látszott, hogy szinte megsemmisült szégyenében.
Belvárosi „highlight”
Az egységes koncepcióval megvilágított Széchenyi és a Jókai tér nagyszerű keretet teremtett a fesztivál központi helyszínének, különösen megemelte a csíkozás a Jókai tér hangulatát, felőlem akár úgy is maradhatott volna egy évig. A Fény útja egyik legszebb gesztusa volt a Ferencesek templománál, ahol Farkasinszky Bence Francis c. installációjával a közelmúltban elhunyt Ferenc pápára emlékeztek méltó módon.
A város legrégibb épületének homlokzatán kelt életre az olasz Francesca Macció mappingje, a Szerelem nyomában. Szükség van ilyen párperces kis remekművekre! A Szerelem nyomában nyelvtudás nélkül, univerzálisan érthető bárki számára, az életszeretete miatt gyerekekben, felnőttekben egyaránt nyomot hagy. A két kis fénylény szerelme beteljesülése a színek extatikus játékát hozta magával. A Szerelem nyomában éles kontrasztot képezett a Székesegyházon látható mappingek dübörgő basszusai és effektözöneivel szemben, mert itt minden pillanatnak értelme volt. A Szerelem nyomában c. mű finom bája, humora volt az Analemma c. Kodály Központban látható installáció mellett a fesztivál csúcspontja.
A Szent Mór Iskolaközpont udvarán helyet kapott MárkusZínház is boldog árnyszigetet alapított a dübörgő fesztivál „oldalvizén”, boldogan vonódtak be a játékba a kisebb, s a nagyobb gyerekek is – parádés, csodás volt.
A közös fényélmény ereje
A fesztivál fellépői mellett a szervezők munkájára is szükség volt, és rengeteg önkéntesre. És persze minden egyes látogatóra is, így mindenki hozzájárult a Zsolnay Fényfesztivál különleges ténfergő hangulatához. Ahogy szerencsére is szüksége volt a Fényfesztivál szervezőinek, a városnak, a fesztivál látogatóinak is, mert a hidegfronttal érkező hatalmas esők – egy nap 40 mm-nyi eső esett később Pécsett – a fesztivál lezárása után érkeztek csak meg. Volt itt minden, a hirtelen megáradt utcányira duzzadt patakokban kukák „rendeztek” maguknak gyorsulási versenyt, hatalmas szerencsénk volt, mert a Katasztrófavédelem Szegeden még 20 órával a vihar elvonulta után is dolgozott a károk elhárításán. Pécsett csak a kavicsokat, sarat és ágakat kellett eltakarítani az eső után. Így nem sérült az élmény. Talán lehet közös fényélménynek is hívni.
4422
4422-en támogatták a nagyjából ingyenes fesztivált karszalagvásárlással. Ez a százezer fesztivállátogató 4,422%-a. (A karszalag idén különösen szépre sikerült, áldassék a grafikus neve). Ez a kb. 4,4%-nyi ember volt hajlandó fizetni azért, hogy a Fény útja extra program karszalaggal látogatható elemeit is megnézze, pedig ennyi pénzért kapott volna egy lángost és két sört is. A karszalag segítségével a fesztivállátogatók kevésbé zsúfolt termekben nézhetik meg a rétegérdeklődésre számot tartó alkotásokat. Ez a 4,5%-os csoport zöme turista. Miattuk telnek meg a szállodák erre a hétvégére.
Éppen ezért is érdemes felvetni a kérdést: nem lenne érdemes ezekre a napokra olyan karszalag alternatívát létrehozni, amely minden egyes pécsi kulturális helyszínre belépésre jogosít?
Értékelhető az ingyenes, lepedő méretű, térképpel, fesztiválhelyszínekkel, rengeteg adattal szolgáló, színekkel is kommunikáló programfüzet is, de este, a sötétbe borult utcákon még pécsiként, gyakorlott fényfesztiválosként is hiába bogarásztam az adatokat, s az is utolsó napon tűnt fel, hogy letölthető a programfüzet, ott szerepel a QR-kód. Voltak praktikus, félsoros információk, amelyek hiányoztak (hogy a program fél vagy negyedóránként kezdődik, melyik korosztálynak ajánlott, stb.), érdemes lenne alaposabban foglalkozni az információmegosztás kérdésével. Mert ez a fesztivál beépült az országos nagy fesztiválok közé. A kvázi ingyenessége egyre több turistát vonz ide. Egyre többünknek vannak fogalmai arról, milyenek az „Éjszaka csodái” Pécsett. Apropó, nem lenne érdemes egy önálló videomapping alkotásra a Pécshez ezer szállal kötődő Weöres Sándor verse?
