Szó se róla, a Covid-19 világjárvány kellett ahhoz, hogy Magyarországon egy csapásra ismert lett két pécsi virológus, és az a tény, hogy Pécsen működik egy víruslabor. A többség nagyjából ennyit tudott, a pécsiek talán többet, a tájékozottabbak pedig azt is, hogy a pécsi virológiai labor a lehető legmagasabb besorolású intézmény, olyan szintű, mint ami a kínai Vuhanban is található. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, öt és fél évvel az első regisztrált magyarországi megbetegedések és az első hazai lezárások után, hogy még ma is nagyon kevés ilyen labor van a világon. Ahogyan az sem ismert, hogy nemcsak a víruslabornak helyet adó látványos kutatóintézetet, hanem aztán azt az “ugrást” is az Európai Unió finanszírozta, amely kellett ahhoz, hogy néhány évvel az első, a 3-as szintű megépítése után 4-es szintű virológiai labor működhessen Pécsen.
A cikk a hirdetés után folytatódik
2020 márciusában, amikor hivatalosan és regisztráltan Magyarországon is megjelent a Covid-19, akkor a rendkívüli intézkedések egyikeként Orbán Viktor miniszterelnök tíz akciócsoportot állított fel. Ezek között volt egy koronavírus-kutatócsoport is, amelynek vezetője az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt prof. dr. Jakab Ferenc volt, a pécsi Szentágothai Kutatóintézetben működő virológiai csoport és a pécsi víruslabor vezetője. A kutatócsoportnak tagja volt Jakab Ferenc közvetlen munkatársa, a víruslabor jelenlegi vezetője, dr. Kemenesi Gábor is.
A Szabad Pécs a hazánkban, s elsősorban Baranyában az elmúlt bő egy évtizedben megvalósult, kohéziós alapokból finanszírozott európai uniós pályázatokról szóló sorozatában most a pécsi víruslabort vezető egyetemi docenssel beszélgetett arról, hogyan épült meg annak idején a kutatóközpont és a virológiai labor. Illetve főként arról, hogyan tudták megoldani, hogy az eredetileg 3-as besorolású (Bio Safety Level 3) laborból az eggyel magasabb minősítésű, azaz BSL-4-es szintű labort alakíthattak ki. Tudni kell azt is, hogy ez a lehető legmagasabb szintű virológiai labor.
Haladjunk időrendben, beszéljünk a kezdetekről! Mikor és hogyan nyílt meg a pécsi víruslabor?
Az az igazság, hogy nemcsak a labor megépítése, de a teljes spektruma az itteni működésünknek uniós finanszírozású. Ahogyan maga az épület is a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont is uniós forrásból jött létre 2012-ben.
Akkor költözött be a Virológiai Kutatócsoport is. Sőt, az első beköltöző kutatócsoport volt, viszont azt tudni kell, hogy az egy szakmai irány, nevezzük kiválóságnak, hogy ide valaki bekerül. A kutatócsoportok úgy lettek beválogatva ide, sőt háromévente nemzetközi ellenőrzésünk van. Aki nem teljesít, az nem maradhat. Ez persze teljesen bevett a kutatóintézetek világában. Mi azóta itt vagyunk, és maradhattunk, a szakmai munkánk és az eredményeink miatt, azaz minden ilyen ellenőrzésen meg tudtunk felelni. És a teljesítményben benne van az, hogy hozod a pályázati tőkét folyamatosan. Tehát ha jó vagy, akkor önfenntartó is vagy. Ez a szoros ellenőrzés a minőséget is garantálja. Nem kényelmesedhetsz el.
Milyen labor nyílt meg itt 2012-ben?
Egy BSE-3-as szintű laborunk volt az elején. A virológiai laborok besorolása biobiztonsági szinteket jelöl. Egyszerűen fogalmazva azt, hogy egy adott vírussal milyen laboratóriumban tudsz dolgozni, azt annak a vírusnak a veszélyessége határozza meg. Van, amivel lehet még 3-asban dolgozni, és vannak, amiket már csak a 4-es szintű laborokban vizsgálhatnak. És igen, tudom, akkor jöhet az a kérdés, hogy mi a francért kell dolgozni ilyen vírusokkal? Hát azért, mert ahhoz, hogy legyen gyógyszered, legyen gyorsteszted, legyen egy PCR-teszted, ahhoz előtte egy ilyen víruslaborban elvégzett munkára is szükség van. Dolgoznod kell vele, hogy ki tudd fejleszteni. És igen, tudom, akkor jön az a kérdés sokaknak, hogy értjük, na de mi van akkor, ha jön egy nagyon veszélyes vírus, ami tényleg potenciálisan halált okoz? Könnyen terjed? Na, ilyenkor kell vagy egy BSL-3-as, vagy ha tényleg a legveszélyesebbek közé tartozik, akkor egy BSL-4-es labor. Amikor megnyílt az épület, hármason kezdtünk.
Lehetett volna akár egyből 4-es szintű is?
Ezt tudatosan csináltuk, hogy Magyarországon kialakuljon ennek a kultúrája, gyakorlata, képzési rendszere.
Merthogy akkor még nem volt másutt ilyen labor?
Budapesten volt és van, besorolását tekintve, de az közegészségügyi labor, teljesen mást szolgál.
Ha jól értem, nemcsak egy teljesen új, az országban egyedülálló labort hoztak létre Pécsen, hanem egy kicsit a jövőbe is láttak?
Az egész régióban nem volt ilyen labor, és ma sincs, és ezen eurorégiót értek, azaz Kelet-Európaát és a Balkánt. Vagyis nemcsak ezzel foglalkoztunk, és tudtuk, hogy fontos egy jól felszerelt virológiai labor, felkészült szakemberekkel és kutatókkal, hanem azt is, hogy közel s távol nincs hasonló.
De gondolom, azóta már van, vagy legalábbis a Covid-járvány óta.
A pécsi 4-es szintű labort a 3-as után öt évvel, 2017-ben tudtuk megnyitni, és talán jól jellemzi azt, hogy milyen helyzetben vagyunk, hogy még ma is ez, a pécsi Európa legújabb BSL-4-es szintű virológiai laborja. Még mindig nem épült új azóta, de az igaz, hogy most gőzerővel építenek több helyen is Európában, Spanyolországban például kettőt is párhuzamosan, de még nincs kész egyik sem, ugyanakkor nem is egyszerű ügy, főleg ha teljesen a nulláról kell kezdeni. Pécsen például sokat jelentett nemcsak az, hogy volt már egy 3-as szintű labor, amit persze a 4-es kialakításakor teljesen le kellett bontani, annak a helyén, abban a héjban épült meg a vadonatúj 4-es szintű labor, ami ma is működik. És aminek a kialakítását, csakúgy mint az eredeti építkezést és a 3-as labort, szintén az Európai Unió finanszírozta. A 4-es labor kialakítása kohéziós forrásból, nyertes ginopos pályázatnak köszönhetően történt. Az uniós pályázatot 2016-ban nyertük meg, 120 millió forintot, ami akkor nagyon nagy pénz volt. Az új labort 2017-ben tudtuk megnyitni.
Ma mennyibe kerülne egy olyan virológiai labor kialakítása mint a pécsi?
Nehéz megmondani, hiszen nagyon elszálltak az árak, sok idő eltelt, de 500 millió és 4 milliárd forint közötti összeg biztosan lenne, ha építesz majomházat is, akkor 15 milliárd. De tudni kell azt is, hogy a pécsi a besorolását tekintve a legmagasabb biztonsági fokozatú labor, de méretét tekintve egy kis labor, egyszerre három tudós tud dolgozni. Viszont ezt jól beosztjuk, rotációval, jelenleg 11 kutatónk van, és itt azt kell érteni, hogy 11 olyan virológus kutató, aki ki van képezve a 4-es szintű laboratóriumban való munkára. Amúgy pedig a veszélyes és legveszélyesebb vírusok a 4-es laborban vannak, szuperbiztonságos körülmények között, és azokkal kell dolgoznunk, de ténylegesen, fizikailag, amikor bent vagyunk, és az ott lévő vírusokkal bánunk, az a teljes kutatási időnek csak egy kis hányada. A kutatói munka nagy része a laboron kívül folyik.
Kérdezek még később a biztonságról is, meg arról is, hogy jelenleg milyen vírusokkal dolgoznak Pécsen, de most beszéljünk előbb a más módon már felmerült jövőbelátásról. Készítettünk mi is anyagot Jakab Ferenccel, egy podcast-et 2020 januárjában, amikor már megjelent a Covid a világban, de még itthon nem volt regisztrált eset. Ott is egyértelműen az volt a szakmai álláspont, hogy a Covidhoz hasonló világjárványok gyakorlatilag bármikor kitörhetnek, de még annál is biztosabb, hogy jelennek meg időről időre olyan új vírusok, amelyek potenciálisan okozhatnak akár világméretű járványt is. És persze erről önök korábban is nyilatkoztak már, jóval a Covid előtt is. Ez is indokolta azt, hogy sürgessék a pécsi labor megnyitását?
Abszolút így van, és ezeket a veszélyeket és lehetséges folyamatokat lehet modellezni, lehetséges forgatókönyveket a vírusok terjedéséről előre tudni. De nemcsak a potenciálisan kalkulált veszély okán volt és van értelme a 3-as, majd a 4-es szintű labor megnyitásának, hiszen a pécsi is kutatási centrum is egyben, tehát a kutatás nem áll le. Ha nincs pandémia, akkor is kutatunk, mert készülünk arra, ami bekövetkezhet, megpróbáljuk megérteni ezeket a kórokozókat. És, ha kicsit visszamegyünk időben, 2012-től 2017-ig hármas szinten üzemeltünk. Gyűjtöttük a tapasztalatot, cikkeket írtunk, együttműködéseket, közös kutatásokat folytattunk más laborokkal, mondhatjuk, hogy megmutattuk magunkat. Ez is kellett ahhoz, hogy 2016-ban olyan pályázatot tudtunk benyújtani, amit támogatott az EU és megnyithattuk a rá következő évben a négyes labort. Amikor a pályázatot megnyertük, akkor még 4-es szintű virológiai laborból csupán 55 volt a világon, mi lettünk az 56-ik, és jelenleg sincs sokkal több világszerte sem, 60 körül van még ma is ez a szám.
Vagyis tényleg nagy dolog.
Ez egy óriási dolog, tehát ha nemcsak kutatóként, hanem pécsiként gondolkodunk, ez elképesztő. Ha valami egyedit kéne mondani, Pécsről, akkor persze szerencsére a város adottságai és különleges szerepe miatt több minden eszünkbe juthat, de lehetne azt is mondani, hogy Pécsen van a Zsolnay meg a négyes labor. Ez még jelenleg is ennyire egyedi dolog, és hát azt kell, hogy mondjam, sajnos, hogy bejött a számítás. A Covid alatt mindenki megismert minket, 0-24 órában működött a labor, egy új vírus volt. Nem tudtunk róla sokat, tényleg magas kockázatú ügyként kellett kezelni. És nagyon jó volt, hogy nálunk már megvolt egy ilyen szuper labor, hogy bemenjünk, akár a betegmintákat vizsgálni, akár kutatni, fejleszteni a diagnosztikai teszteket, segíteni a kórházat, hogy a gyorsteszt jó-e vagy nem. Az addigi mindennapi kutatási szerepünkből kivonódva nagyon egyszerű, de nagyon fontos feladatokat végeztünk.
Mire ment el 8-9 éve az elnyert 120 millió forint?
Ha valaki ma ebbe belegondol, hogy 120 millió forintból mit kap, akkor el tud képzelni egy szép, de nem is túl nagy házat a pécsi Mecsekoldalon, vagy két nem túl nagy pécsi társasházi lakást.
Azt kell látni ezeknél a laboroknál, hogy ahogy megy föl a biztonsági szint, annál több technikai hátteret kell kiépíteni, persze a fizikai tér is módosul. Például a beléptetés miatt, az még a hármas laboréhoz képest is egy teljesen új biztonsági fokozat. De az egyszerű dolgokat is ide kell érteni. Az áramellátást, a veszélyes hulladék kezelését, azt, hogy milyen levegő van bent. Ezeket mind ki kell építeni a megfelelő fenntartó rendszerekkel és a fenntartó rendszerek fenntartó rendszereivel. A hármas szinten dolgozol egy bizonyos védőruhában. Ez úgy szokott kinézni, hogy van benne egy szűrő, tehát a benti levegőt szűrőd magadnak. A BSL-4-esnél már nem szűrheted a benti levegőt, hanem külső levegő betáplálású szkafander rendszer kell. Ha valaki látott rólunk videót, akkor láthatta, hogy ilyen űrruha szerű szkafanderekben dolgozunk. Az “űrruhákat” be kellett szerezni, az “űrruhákat” fenntartó rendszereket ki kellett építeni. Kompresszorok, vészhelyzeti levegő palackok, mindenféle szenzorok, amik ezt a rendszert fenntartják, és ennek a folytonosságát szolgáló újabb rendszert. Amire azért van szükség, mert ha bármelyik elromlik, akkor is tudjunk tovább menni, ha még az is elromlik, ami az “eredeti” helyébe lép, annak is van egy pótrendszere, és ha az is elromlana, akkor ott vannak még mindig a palackok, amiket használhatunk ilyen esetben. Szóval a levegőfenntartó rendszer, annak a riasztórendszere, az épületgépészeti rendszer és így tovább, ezek mind speciálisak és mind felügyelve van.
Tehát amikor bemegyünk a laborba, akkor van egy biztonságért felelős ember is, aki ott ül, látja a szkafanderellátást, látja, hogy a szűrők minden egyes szűrőágon mennyire telítettek. Akár az első, akár a második szűrő, és ő látja ezek áramellátását, látja a kameraképeket stb.. Gyakorlatilag mindent tudunk követni, és ezt regisztráltan tesszük.
Más bejuthat egy ilyen laborba mint az, aki tényleg jogosult?
Nem, ez szinte lehetetlen. Több mint tíz kamera nézi meg az arcodat, mire felérsz hozzánk. Két külön beléptető pont van, ahol kártyát kell lehúzni. Az egyik az olyan beléptető pont, hogy valóban ellenőrzik, hogy te vagy-e ott, és akkor még nem a labor ajtajában vagy, csak azt követően jön az ujjlenyomatolvasó, a légzsilip, és az egyebek.
De mondok mást, mert nyilván vannak, akik aggódnak, hogy kijuthat-e egy vírus, ez örökké kérdés lesz. A teljes légellátási hálózat légtömör, ezt szintén meg kellett oldani. Egy ilyen labor különlegessége, a pécsié is, hogy folyamatosan szívja a levegőt. Miért csinál ilyet? Azért, hogy ha így kiöntöm a vírust, vagy szétspriccelem, akkor se tudjon kijutni. Minden körülmények közt a szűrők felé menjen, amik megfogják. Úgyhogy folyamatosan szívja egy rendszer a levegőt a laborban, olyan mint egy nagy porszívó. És persze ennek is megvannak a rendszerkövetelményei, a szűrők, a szűrőszenzorok,a dupla szűrő, amögött még egy szűrő. Nyilván bent is egy fülkében dolgozunk.
Volt már bent, a legbelső részen baleset?
Szerencsére csak a legminimálisabbak, például megsérül egy kesztyű, de az is sokszorosan biztosítva van. És akkor még nem is beszéltem a zuhanyról. Ez a következő rendszer, ami megint csak ebből az uniós, kohéziós pályázatból épült ki. Amikor kijövök a laborból, akkor minden esetben egy kémiai zuhanyon kell átesnem, hogy egészen biztosan ne hozzak ki semmit a szkafanderemen. Ráadásul ez is még egy légzsilipen belül van.
Hogyan és hol képezték ki a munkatársaikat, akik már 4-es besorolású laborban is dolgozhatnak?
A munkatársaink képzését korábban külföldi képzéseken oldottuk meg, most viszont már van egy saját képzési centrumunk, itt, Pécsen. Eddig hat ország harminc kutatóját képeztük BSL-4-re, és amikor az előbb azt mondtam, hogy régiósan milyen szerepünk van, erről is beszéltem. Egyszerűen kellünk. Tavaly voltunk járványvizsgálaton Észak-Macedóniában. Mert a pécsi labor kellett ahhoz, hogy ezeket a mintákat fel tudják dolgozni. Nincs közelebb, dolgozunk cseheknek, szlovákoknak is. Kelet-Európából és a Balkán régióból nagyon sok országból keresnek minket.
A Covidra visszatérve. Jól gondolom, hogy a világjárvány felhívta arra a figyelmet világszerte és ebben az eurorégióban is, hogy nagyon fontos még időben különböző mintákat vizsgálni?
Persze, de mindig vannak, és korábban is voltak bizonyos helyzetek. 2013-ban, Szerbiában a Nyugat-nílusi láz járványt vizsgáltuk ki. Tehát mindig volt erre igény, csak nem mindegy, hogy mi van mögötte. Ahogy a laborkapacitásod nő és fejlődik, nyilván annál többet tudsz segíteni, vagy többet tudsz csinálni. Említettem az oktatási centrumot, de most már nem csak arról van szó, hogy hoznak mintát, azokat “megvakargatjuk” egy kicsit a laborban, hanem tényleg látszik a hosszú távú építkezés és a sok munka eredménye. Most éppen van itt nálunk egy csehországi kutató, aki tényleg azért jött ide 6 hónapra, hogy négyes laboros tapasztalatot szerezzen, mert ők is majd építenek. Most épül nekik egy hármas labor. Ő akart egy magasabb szintű képzést magának. De máshonnan is jönnek folyamatosan, egy nagyon pezsgő kutatási centrum lettünk.
Azt azért el kell mondanom, hogy sokat köszönhetünk az egyetemnek, mert az, hogy a labor integrálva van az egyetemen belül, az nagyon sok mindent segített, azaz egyes részletek, feladatok, megoldandó ügyek már rendelkezésre álltak, még a labor megnyitása vagy a négyes labor megnyitása előtt. Például, hogy hogyan kezeld a veszélyes hulladékot, ami más helyen is szükséges volt már korábban. Mert külön kezelendő veszélyes hulladék keletkezik például egy klinikán is, és éppen van egy nagy egyetemi klinika szomszédunkban, és így tovább.
Hogyan oszlanak meg ezek a laborok a világban?
Brutális túlsúly van Európában. Elképesztően sok van Nyugat-Európában, Angliában, Franciaországban, Németországban négyes laborból, de mi a kontinensen tényleg végvár vagyunk, tehát hogy bumm, bumm, bumm, teleszórva Anglia, Németország, Franciaország. De nagyon érdekes például, hogy a globális dél az szinte üres. Ausztráliában van egy nagyon híres labor, egy rendkívüli, hatalmas négyes besorolású víruslabor, de a globális délen, a fejlődő országokban nincs. Most épül az első ilyen négyes szintű víruslabor, Brazíliában, annak mi vagyunk a szakmai megvalósító partnerei. Hallottak rólunk, eljöttek ide, megnézték a labort, és rácsodálkoztak, hogy lehet ezt ilyen méretben, okosabban és olcsóbban is működtetni, mint ahogyan az a fejlett országok nagy részében van. Szóval eljöttek, megnézték és tetszett nekik. Egyébként most közös képzési programon dolgozunk, úgyhogy érdekes tapasztalatok vannak. Van, amit mi is átvettünk tőlük és csinálunk.
A hármas labort hamar lecserélték, és értettem, hogy az miért volt az elején és miért volt úgy, de mi van a mostanival, ami meg a csúcs, legfeljebb kicsit méretben. Meddig működhet ez most így Pécsen?
Az ilyen laboratóriumoknak is van egy életciklusa, ökölszabályként 20 évet szoktak mondani. Tehát, ha valamelyik labor eléri a 20 évet, akkor már újra van szükség. A világ talán leghíresebb ilyen laborja, ami az USA-ban van, és mindenki ismeri, vagy látta már, mert minden ilyen filmben ott van, az most érte el a 20 évet, és ők már építik is a következőt. Nálunk, ha oda jutunk, valószínűleg ugyanaz lesz, mint a hármasból négyessé lett építésénél, hogy leállunk egy időre, de a helyszín és az épület, a keret vagy a héj, az marad.
Ha már filmek, de nemcsak filmek, hanem nemzetközi hírek is: sokat hallunk a kiberbiztonságról. Pécs mennyire biztonságos ezen a téren?
Igen, a médiában is volt szó ezekről a kritikus infrastruktúrákról, például a legutóbb talán Spanyolországban, a nagy áramszünet miatt, és persze mindig felröppen, hogy majd lehetnek hackerek, akár viccből is, vagy kifejezetten rossz szándékú emberek, akik megpróbálnak feltörni akár nemcsak katonai vagy védelmi intézmények, hanem pl. víruslaborok rendszereit is. Ilyesmire nyilván mindenütt készülni kell, és itt megint azt mondom, hogy jó, hogy mi egyetemi rendszerbe vagyunk integrálódva. A PTE-n is van már külön tanszék és csoport, ami elég régóta foglalkozik ilyesmivel, és persze mi is, még külön is kezeljük ezt. Mindent megteszünk, hogy védve legyünk, és jól állunk ezen a téren is, persze ilyen területen is folyamatosan képezzük magunkat mi is, én magam is jártam nemrég egy kiberbiobiztonságról szóló képzésen.
Nem hagyhatjuk ki egy ilyen interjúból sem az oltásellenességet, és az azzal kapcsolatos feltevéseket, akár azt is, hogy a pécsihez hasonló besorolású laborból, Vuhanból szökött ki vagy jutott ki a Covid vírus, meg hogy nem a természetben ment végbe az a folyamat, amit előtte sokszor vázoltak, hogy hogyan történik egy fertőzés, hanem mesterséges a vírus, de azt sem hagynám ki, hogy most milyen veszélyes vírusokat vizsgálnak Pécsen?
Az a baj, hogy az átlagemberek, ideértve akár döntéshozókat is, nagyon sokan, vagy szinte mindenki képtelen a hipotézis, a feltevés fogalmát felfogni ebben a vonatkozásban. Nekem, kutatóként viszont ez kötelességem, a kutatók így és ebből élnek. Azaz, hogy van egy feltevés, ami majd csak akkor lesz igaz, ha bebizonyítom, hogy az, vagy akkor nem lesz igaz, ha bebizonyosodik, hogy nem igaz. Felteszem, mondjuk, azt, hogy az egyik vírus, amit éppen kutatok lesz a gyógymód. Mit mond erre egy kutató? Bizonyítsd be, hozzál evidenciákat! A Covid-járvány elején és azóta is élő feltevés, hogy a vírus mesterséges eredetű. Ez akkor nem lesz valid hipotézis, ha amúgy kísérletekben be tudom bizonyítani, hogy lehetetlen ilyen vírust létrehozni. Na most ilyen kísérlet és bizonyítás nincs. Nyilvánvaló, hogy nem lehet ilyen vírust mesterségesen létrehozni, de tudományosan ez sincs bizonyítva. Amit viszont látok, az az, hogy van egy hipotézis, hogy csinálta valaki a vírust, meg van egy feltevés, hogy például denevérekről ugrott át közvetlenül az emberre, vagy előbb más állatokra, például kutyákra, onnan meg ránk. Mire van azóta egyre több olyan tudományos eredmény, ami bizonyíték lehet? Az utóbbira. Tehát én senkinek sem fogom azt mondani, hogy teljesen kizárom, hogy mesterséges eredetű legyen, de azt fogom mondani, hogy ez egyre valószínűtlenebb, a természetes eredet alátámasztására sorra gyűlnek a tanulmányok, mi is közöltünk ilyet Vietnámból.
És a vírusok, miket vizsgálnak most?
Mi mindig nyíltan beszélünk a kutatásokról, azt gondoljuk, ez nagyon fontos. Amit talán megemlítenék, mert ez azért kicsit fura kifejezéssel, de nagyon menő nálunk, sőt tudományosan is szenzáció, az az európai Ebola vírus kutatása. Ebben a világon vezető kutatóintézet vagyunk. Nem azért, mert mi bármiben is szakmailag kiemelkedőbbek lennénk mint más négyes laborokban dolgozókhoz képest ezen a területen, hanem mert itt, Pécsen, mi izoláltuk először ezt a vírust. Tehát maga a vírus az itt áll rendelkezésre. Már elosztogattuk sok helyre a világban, hogy minél gyorsabb és hatékonyabb legyen a megértése.
Az Ebola azért elég rosszul hangzik, és nem azért mondom, mert Pécsen van a laborban, mert azt értettem, hogy nem szabadulhat ki onnan. És ez akkor van Európában is?
Az Ebola klasszikusan Afrikában terjedt el, vérzéses láz, aminek van Európában is egy verziója. És értem én, hogy ha ezt bárki meghallja, akkor kiveri a frász. Egyelőre úgy néz ki azonban szerencsére, hogy nem tud embert megbetegíteni. Ugyanakkor viszont tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy megértsük az afrikai Ebola vírust is, és legyőzzük vele, mert a működésének a vizsgálatán keresztül, a különféle antivirális hatóanyagok tesztelésén keresztül lehet, hogy éppen az ezzel folytatott kísérletek egyike lesz a kulcs. Az afrikai és az európai is terjed állatról állatra. Mondhatni, hogy ami Pécsen van a laborban, az az afrikai Ebola unokatesója. A keletkezéséről jelenleg nem sokat tudunk, de vizsgáljuk, és vannak is már eredmények. Nagyon nagy szerencse is kellett ahhoz, hogy megtaláltuk, kimutattuk, izoláltuk. Erre valók ezek a laborok, hogy még mielőtt a baj meg tudna születni, megértsük, hogy hogyan lehetne megoldani.
Annyit tudunk róla, hogy bizonyos denevérfajban van jelen. Ami viszont olyan helyen él, ahol nincs ember, teljesen kerüli is az ember társaságát ez a denevérfaj. Ugyanakkor volt ezen a fajon belül megbetegedés, és ezt vizsgáltuk.
A denevérek nem egyszer kerülnek elő. Mi az oka?
Az emberek egy része eleve fél a denevérektől, és ezek a hírek csak rontottak a helyzeten, miközben meg nagyon fontos állatok. A konkrét denevérfaj hasznos, és fokozottan védett faj. És mint mondtam, hála az égnek, kerüli az embert. Viszont azzal, hogy izoláltuk a vírust és már vizsgálhatjuk, ott tartunk, hogy már most tudjuk, hogy melyik gyógyszer hat rá, ezért fontosak ezek a kutatások. Mert ne adj isten, egy ilyen vírusjárvány kitörne, és mégis fertőzne embert, akkor már tudunk mit mondani arról, hogy milyen gyógyszerrel érdemes próbálkozni. Mert már vizsgáltuk, Petri-csészében meg tudtuk nézni, hogy mi hat rá.
A denevérekre visszatérve: 58 millió éve itt vannak a bolygón. Sokkal több joguk van itt lenni mint nekünk, és sokkal hasznosabbak, mint mi leszünk valaha is. Szoktam azt mondani, hogy annyira hasznosak, mint a méhek.
A méhekről mindenki tudja, milyen fontosak, nem véletlen, hogy nem bántjuk őket. A denevérek is hasonlóak, ha nem lennének, összeomlana az ökoszisztéma. Az egy külön interjút is megérne, hogy miért kerülnek elő a denevérek, de röviden az evolúció és az immunrendszerük miatt. Nagyon érdekesen működik az a kapcsoló, a citokinvihar, azaz a fertőzésekre adott válaszuk, ki tudják kapcsolni, úgyhogy ott van bennük egy adott vírus, ha már bekerült, de nem lesznek betegek. Mert nem képes az utána már őket megbetegíteni, ezért most már az orvostudomány is úgy tekint a denevérekre, mint talán a lehetséges megoldásra sok vagy minden betegség esetében is akár.
Denevérekben az elmúlt öt évben rendkívül érdekes dolgokat fedeztek fel még ezen túl is, antivirális fehérjéket, amik mindenféle vírusra hatnak, és még egy csomó mindent, így nagyon sok mindent lehet tőlük tanulni, ez egy elképesztően izgalmas kutatási terület, de az már egy másik történet.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
