Sok esetben mondhatjuk azt, hogy milyen igazán fontos vagy különösen jó ügyet, azt szolgáló fejlesztést vagy beruházást támogat az Európai Unió Magyarországon. Ezen belül is egy jelentős részt képviselnek az EU kohéziós alapjából származó, azaz a felzárkóztatásra szánt pénzügyi támogatások, mégha éppen ez az a “nagy kalap”, amelyet a leginkább érint az uniós források befagyasztása. Az alábbiakban, egy olyan beruházásról mesélünk, ami nemcsak jó példa, de talán szimbolikus is. A részletek egy hosszabb, de éppen a hangsúly miatt fontos bevezető után olvashatók.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Sokféle vélekedés él az EU-s (avagy fideszes nyelven a brüsszeli) pénzügyi forrásokról. De létezik két nagy és hangos tábor is. Az első kétségkívül azoké, akik szerint minden, az adott uniós pénzügyi tervezési és költségvetési ciklusban hazánknak megítélt forrás megjár az országnak. Sőt, igazából örüljenek Brüsszelben, hogy csak ennyivel beérjük, mert hiába nem vagyunk nettó befizetők (hanem éppen hogy haszonélvezők), az EU mindent összevetve nem járt rosszul hazánk csatlakozásával, és nem jár rosszul a tagságunkkal. Mert szerintük a nyugati multik viszik ki a pénzt számolatlanul, kihasználják az olcsó és jó munkaerőt, plusz elszívják a legjobb agyakat, és így tovább.
Jobbára e tábor tagjai közül kerülnek ki azok, akik kikérik maguknak, hogy az EU a hazai jogállami keretek szétverése és más, Brüsszelnek nem tetsző folyamatok miatt behúzta a kéziféket és befagyasztott jelentős forrásokat.
A másik nagy tábor azoké, akik azt mondják, hogy csatlakoztunk egy közösséghez, elfogadtuk annak szabályait és sokáig háborítatlanul élveztük a tagság előnyeit. És úgy folytatják, hogy most viszont, amikor bajba kerültünk, sajnos saját magunk (értsd: főként kormányunk) miatt, a helyett, hogy a lehető leggyorsabban igyekeznénk visszakapaszkodni a jófiúk táborába, még nekünk áll feljebb.
Köztük lehetnek jóval többen azok, akik kritikusak a jelenlegi, és vélhetően a korábbi döntéshozókkal és folyamatokkal is, s akik azt sejtik, sőt tudni vélik, hogy az EU-s támogatások egy része nem került jó helyre, jobban kellett volna azokkal sáfárkodni, elpazaroltuk a lehetőségeinket. És ők sejtik inkább azt is, hogy e pályázati forrásoknak egy része párt- és vagy magánzsebekbe vándorolt, méghozzá úgy, hogy ha azt bizonyítani lehetne, akkor annak büntetőjogi következményei lennének.
Nos, inkább az utóbbi tábor tagjai fognak csettinteni az alábbiakhoz, amely egy nagyívű és nagyon fontos pécsi klinikai fejlesztésről szól.
És nem azért, mert bármi olyan felmerült volna, most vagy korábban, avagy csak a gyanúját hallottuk volna annak, hogy a fejlesztés megvalósítása ne szabályosan történt volna, ideértve a pályázati pénzek áramlását és bármi más szabálytalanságot, hanem más ok miatt. Azért csettinthetnek, mert az alább részletezett beruházás jól és könnyen érthetően mutatja, hogy a sok egyéb kisebb és kevesebbeket érintő, esetleg teljesen fölöslegesnek tűnő beruházások mellett milyen nemes és fontos ügyekre ad pénzt az Európai Unió. Ráadásul ezek egy részében – ahogyan itt is – a beruházást teljes egészében uniós forrásból lehetett biztosítani.
És itt nem is akármekkora, hanem jól érzékelhető, jelentős összegről van szó.
2000 millió + 716 millió
A hosszas bevezetővel ugyanis egy olyan, Pécsen megvalósult fejlesztésre szerettünk volna emlékeztetni, amelynél kevés fontosabb létezik, mégha a legtöbb potenciális érintett (a gyermekes családok, és persze a gyerekek) egészen biztosan soha nem akarnak használni, igénybe venni vagy rászorulni annak igénybevételére, és ha szerencséjük van, akkor talán soha vagy csak nagyon ritkán kell erre kényszerülniük.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központja (KK) ugyanis európai uniós pályázati támogatásból, 2,716 milliárd forint vissza nem térítendő brüsszeli, KEHOP-os forrásból alakította ki a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika új sürgősségi betegellátó osztályát, amit immáron több mint egy éve, tavaly tavasszal adtak át.
Még egyszer: teljes egészében EU-s forrásból 2000 millió és még 716 millió forintból épült meg az új gyermekklinikai sürgősségi osztály.
Több mint 1600 négyzetméter
A pécsi gyermekgyógyászati klinika a betegellátó osztályon és a műtőkben több mint 1600 négyzetméteren várja regionális és országos központként a súlyos vagy nagy kockázatú gyermeksérülteket, tudatta akkori közleményében a PTE.
Félmilliárd jutott a legkorszerűbb eszközök beszerzésére
A fejlesztés során az építkezésre mintegy kétmilliárd forintot, eszközbeszerzésre több mint félmilliárd forintot költöttek.
Az országos projekt célja az volt, hogy hazánkban egységes és magas szintű gyermek-sürgősségi és gyermek-baleseti ellátási rendszer jöjjön létre, amely a gyermek sérülésének, betegségének súlyosságához mérten a lakóhelyéhez a lehető legközelebbi, szakmai szempontból a legmagasabb szintű ellátást képes biztosítani.
A PTE KK gyermekklinika megújult osztályán a legkorszerűbb műtőkben és eszközökkel látják el a régió legsúlyosabb traumatológiai gyermekbetegeit.
Műtét is, rehabilitáció is
A fejlesztéssel a gyermektraumatológiai műtétekhez szükséges modern diagnosztikai, terápiás és a műtéti eredményeket segítő rehabilitációs készülékek is rendelkezésre állnak.
Fontos, hogy a nem traumatológiai sürgősségi ellátást igénylő gyermekbetegeket is korszerűbb körülmények között fogadják és kezelik. A centralizált ellátásnak köszönhetően a súlyosabb esetek a Gyermekgyógyászati Klinikán összpontosulnak, lehetőséget teremtve a korábbinál nagyobb szakmai tapasztalat megszerzésére.
A három korszerű műtőt tartalmazó műtőblokk mellett a gyermeksebészeti osztály is átalakult, nagyobb és modernebb, gyermekbarát kórtermek épültek a baleseti sérült, a sebészeti és a fül-orr-gégészeti betegek számára.
40 ezer gyermeket látnak el évente
A PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika Magyarország Dél-dunántúli régiójának legmagasabb szintű ellátóhelye, ahol közel 40 ezer gyermeket látnak el a sebészeti, fülészeti és sürgősségi járóbeteg rendeléseken, 3500 sürgős betegfelvétel és közel 2500 műtéti beavatkozás történik évente.
Gyermekbarát és a pécsieknek nagyon ismerős is – a Nevetnikék önkéntesei miatt
A pécsi gyermekklinika megújult osztályát a Nevetnikék Alapítvány önkéntesei varázsolták gyermekbaráttá. Több mint 300 négyzetméternyi falfelületet festettek meg, így a falakon Pécs ikonikus helyszínei, kulturális értékei is helyet kaptak, a játszószobát kiváló hazai játékgyártók segítségével rendezték be, míg a Pécsi Pagony és a Pagony Könyvkiadó adományának köszönhetően a könyvtár is megtelt új mesekönyvekkel.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
