Hetvenéves lett ma dr. Páva Zsolt, Pécs korábbi, fideszes polgármestere. Páva Zsolt két fontos időszakban is vezette a várost. Miatta nevezte Orbán Viktor a remény városának Pécset, amikor egy hosszabb, húszéves időszakot megtörve szerezte meg a Dunántúl legnagyobb városának a polgármesteri posztját a Fidesz számára. Ez ráadásul korábban is, és azóta is csak neki sikerült, mégsem fogadta igazán a kegyébe a miniszterelnök, pedig rendszerváltó fideszes, 1989-ben lépett be a pártba. Sok fontos dolog történt abban a 4+10 évben, amelyben ő irányította Pécset, eredményeket is fel tud mutatni, de a rendszerváltás utáni Pécs történetében egyelőre a leghosszabb ideig a baranyai megyeszékhelyet vezető Páva Zsoltot felemásan ítélik meg, s ebben lehet igazság, még akkor is, ha nem minden múlt rajta.
A cikk a hirdetés után folytatódik
1955. október 30-án, Pécsen született Páva Zsolt, így ma ünnepli 70. születésnapját.
Páva Zsolt nemrég még a polgármestersége, de úgy is lehet mondani, hogy az elsővonalas politika utáni életében a diplomácia területén dolgozott, előbb az Egyesült Államokban, majd itt, Európában, Lettországban, de életének ez a fejezete is lezárult a nyáron.
Immáron itthon van, leginkább Pécsen és a Balatonon, azt követően, hogy június végével több más magyar diplomata mellett az ő megbízatása is lejárt Rigában, ahol szolgálatot teljesített diplomataként, s azóta nem kapott új feladatot, megbízatást.
Úgy tudjuk, hogy nem lett volna ellenére, ha folytathatja a diplomáciai munkát, távolságban még közelebb Pécshez, a délszláv államok egyikében, de nem, vagy legalábbis egyelőre nem kérték fel ilyen feladatra. Páva Zsolttól alkatából, habitusából, nyelvtudásából és végzettségéből adódóan amúgy sem áll távol a diplomácia világa, sőt korábban, még aktív politikusi évei alatt is komolyan felmerült a tudomásunk szerint előbb egy dublini, majd egy szarajevói állomáshely, de végül más feladat várt rá, sokkal közelebb szeretett városához, illetve egészen pontosan itt, Pécsen.
Páva Zsolt nemcsak Pécsen született, de iskoláit is itt végezte, a Nagy Lajos Gimnáziumban 1974-ben érettségizett, majd a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Karát végezte el 1981-ben.
Érdekesség, hogy a jelenlegi független polgármester, Péterffy Attila szakította meg a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett pécsi polgármesterek sorát (ő a Zipernowskyba járt), hiszen Páva Zsoltnál csaknem napra pontosan öt évvel korábban született Toller László is a Nagy Lajosban érettségizett, ahogyan az őt követő, ugyancsak tragikusan fiatalon elhunyt, Tollerhez hasonlóan MSZP-s Tasnádi Péter is lajosista volt.
A Páva Zsoltnál egy évvel fiatalabb Tasnádi Péter súlyos betegség következtében 2009 januárjában hunyt el. Emiatt kellett a 2010-es választás előtt másfél évvel időközi polgármester-választást tartani, amelyen ismét Páva Zsolt indult a Fidesz színeiben, és győzte le ellenfelét, az akkor még az MSZP színeiben induló dr. Szili Katalint. A ma már a jobboldalon politizáló és Orbán Viktor bizalmasának is nevezhető, Tollerhez és Pávához hasonlóan ugyancsak jogász végzettségű Szili Katalin PTE kurátor, volt parlamenti házelnök is a Nagy Lajosban érettségizett.
Tasnádi Péter is időközi választáson nyerte el Pécs polgármesteri címét, 2006 végén. Az időközi választást Toller László 2006-os autóbalesete miatt írták ki, s a Fidesz ekkor győzte meg korábbi polgármesterét, Páva Zsoltot, hogy induljon el ő a választáson polgármesterjelöltként. Akkor, ha csekély különbséggel is, de végül Tasnádi Péter nyert, neki azonban nem adatott sok idő Pécs polgármestereként. Az ő halála után Páva Zsolt lett Pécs első embere, s maradt még tíz éven át – 2019-ben már nem indult el a választáson. Mint ismeretes, Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázót állította a Fidesz csatasorba, de a volt sportolót Péterffy könnyedén legyőzte. Itt azonban már egy új és más történet kezdődött.
Páva Zsolt másodszor tehát 2009-ben lett Pécs polgármestere, különleges időszakban, mert megelőzte a Fidesz és Orbán Viktor újbóli hatalomrájutását, s így – mivel utána két újabb, akkor már nem időközi választást is megnyert – Pécset 9 éven keresztül kormánypárti polgármester és vezetés irányította, csakúgy mint az országot, ugyancsak kétharmaddal.
Páva Zsolt azt követően lett ismét polgármester 2009-ben, hogy egy nagyon izgalmas időszakban, a rendszerváltás után, de már akkor, amikor „beletanultunk” a demokratikus viszonyokba és az önkormányzatiságba, 1994 és 1998 között vezethette a baranyai megyeszékhelyt. S tegyük hozzá: 1990 és 1994 között is fontos feladata volt: alpolgármesterként szolgálta Pécset.
2009-ben, az akkor még ellenzékben politizáló Orbán Viktor ugyan a remény városának nevezte Pécset, látszólag nem volt könnyű dolga Pávának és a Fidesznek, hiszen a polgármester-választást ő nyerte, de akkor még többségben voltak a baloldali képviselők a pécsi közgyűlésben. Csakhogy három politikus kilépett a pécsi MSZP-frakcióból, s önálló frakciót hozott létre, a szavazásokkor pedig a legfontosabb kérdésekben rendre Páva Zsoltékat támogatták szavazataikkal, így gyakorlatilag már 2009 tavaszától többségük lett a jobboldali képviselőknek a pécsi közgyűlésben.
Az azt követő 9 évben, 2010 és 2014 között, illetve 2010 és 2019 között ezzel nem volt gondja Pávának és a Fidesznek, nem kellett centizgetniük, mindkét választáson, 2010-ben és 2014-ben is kétharmaddal nyertek. Páva Zsoltot és a Fideszt tehát nemcsak nem sikerült legyőznie senkinek tíz éven át, hanem különleges felhatalmazással, kétharmaddal irányíthatták a megyeszékhelyet.
Amikor azonban Páva Zsolt 1998 után másodszor is kiszállt a politikából, nem tért magához a Fidesz ezen a színtéren: Vári Attila után dr. Csizmadia Péter is elbukott az önkormányzati választáson polgármesterjelöltként.
Páva Zsolt tehát összesen 14 éven át vezette Pécset, így nem csoda, hogy az ő időszakához érdekes és fontos ügyek is bőven kapcsolódnak.
Azzal érdemes kezdeni az újabb, tízéves időszak fontosabb történéseinek felelevenítését, hogy az egyik legfontosabb feladatuk Páváéknak az volt, hogy rendbe kellett tenni a pécsi EKF-programot, mert 2009-ben úgy tűnhetett, hogy nem lesz belőle semmi, vagy ha lesz is, óriási lebőgés, mert kis túlzással kb. semmi nem állt sehogyan. Akkor annak a kaotikus helyzetnek az is oka volt, hogy Toller László 2006-os balesete után ugyan még tartotta magát az MSZP Pécsen, de valójában már 2006-ban talajt vesztett, miközben a Pécset első magyar városként EKF-címhez segítő civileket egyre inkább kiszorították a projektből.
A 2010-es EKF év, ha nem is volt kirobbanó siker, de mindenképpen felülmúlta a várakozásokat, és úgy-ahogy sikerült is befejezni nem túl jelentős késéssel ezeket a fontos fejlesztéseket és megvalósítani a programokat, ami Páva Zsolték érdeme is.
Ezzel együtt is Páva Zsolttal kapcsolatban 2010 után egyre inkább elterjedt az a nézet – és nem is teljesen alaptalanul –, hogy ha nem is más irányítja helyette Pécset, de jelentős befolyása van egy fideszes politikai érdekkörnek, leginkább Bánki Eriknek. Egy olyan, egyre erősebb pécsi-baranyai fideszes csoportnak, amely már sokkal inkább az újkori Fidesz nyelvét beszéli és politikáját viszi. Bánki maga persze, am mikor ezt kérdeztük tőle, tagadta azt, hogy ő lenne, aki a szálakat mozgatná a háttérből, de az egészen biztos, hogy átvitten és fizikai értelemben is nagyon közel ültek Páva Zsolthoz olyan emberek a városházán és pécsi önkormányzati cégekben is – a legjobb példa erre az akkori pécsi alpolgármester, Csizi Péter –, akik nagyon közel álltak Bánkihoz.
A másik, amit sokan kiemeltek Pávával kapcsolatban, és amire sokan emlékezhetnek olvasóink közül, az a Pécsi Vízmű, majd a Pécsi Közlekedési Zrt. ügye. Ismeretes, hogy mindkettőt erőszakkal, biztonsági emberek gyűrűjében foglalta el a pécsi önkormányzat, és mindkét esetben új önkormányzati szolgáltató vagy társaság jelent meg, amely átvette az „előd” feladatát. A nagy pécsi einstand után mondták azt, és nemcsak helyben élt ez a vélekedés, hogy Orbánék már készülnek az ország átalakítására, és a multik kiebrudalására, ezek a pécsi példák pedig minták, egyfajta laboratórium Orbánék tervezett nagy kísérletére.
A Pécsi Vízmű kiebrudalása miatt a francia társtulajdonos jelentős kártérítést kapott, a buszos cégnél erre végül nem került sor.
Jelentős ügy volt, de az akkori pécsi városvezetés szempontjából nem volt éppen sikertörténet a Zsolnay-gyár külsős tulajdonosnak való eladása. Előbb Jászai Gellért jelentkezett be , de nem volt túl sokáig tulajdonos, habár addig sem volt túl előnyös Pécsnek és a Zsolnaynak az az időszak, de az sem volt sokkal jobb, amikor Simicska Lajos akkori egyik cége, a Közgép szállt be a buliba. A Fidesz aztán bejelentette az új, befektetőt, a szír-svájci üzletembert, Bachar Najarit, akivel aztán olyan szinten rúgták össze később a port, hogy ott is alakult egy ellencég, a Ledina Kerámia, de az az einstand és történet végül katasztrofális bukás lett, politikai és kommunikációs szempontból is.
És Páva Zsolt tízéves polgármesteri időszakára esett a rendszerváltás utáni Pécs legnagyobb, nyilvánosságra került korrupciós botránya is, a Volvo-buszok Hollandiából történő megvásárlása is, a Volvo-gate, amelyben még a mai napig folyik bírósági eljárás, s a második másodfokú ítélet várhatóan már jogerős lesz, és arra lehet számítani, hogy immáron jogerősen is kimondja majd azt a Pécsi Ítélőtábla, hogy Pécs sokat vesztett az üzleten.
A buszvásárlást 2014-ben kezdték előkészíteni, 2015-ben hozták tető alá, amely évben jelentette be azt Pécsen Orbán Viktor, akkor már miniszterelnökként, hogy Pécs is részesül a Modern Városok Programból, ugyanakkor addigi és későbbi más városoktól eltérően Pécsen a megítélt összeg egy részét kapta csak meg a város, egy részét „felajánlották” a Pécsi Tudományegyetemnek. Mindezt valójában állítólag azért, mert Orbán Viktorék nem voltak abban biztosak, hogy a pécsi önkormányzat képes lesz határidőre minden pénzt lehívni és abból a tervezett beruházási programokat megvalósítani. Ha így volt, tényleg lehetett okuk a kétkedésre Orbánéknak, ugyanis a Modern Városok pénzből végül Páva Zsolték idejében jobbára csak előkészítésre futotta, a megvalósítás, s egyes esetben a teljes újratervezés s már a 2019 őszét követő időszakra maradt.
Pécs a Tiborcz-féle ELIOS-ügyben is benne volt, de Pécset nem vizsgálta az EU csalás elleni hivatala, itt ugyanis eleve hitelből valósult meg a fejlesztés, nem uniós pályázatból.
Így azt lehet mondani, hogy a 2009 és 2019 közötti 10 év, vagy még pontosabban a 2010 és 2019 közötti 9 év sikerekről, de kimaradt és elpuskázott lehetőségekről is szólt, és botrányoktól is hangos volt, miközben nem túlzás, hogy sok pécsi óriási lehetőségként tekintett arra, hogy Pécs „kormánypárti” lett.
Az időben az egyik utolsó ilyen kiemelt eset az volt, hogy 2017-ben kiderült – pontosabban a Szabad Pécs megírta 2017 tavaszán –, hogy súlyos pénzügyi és anyagi válságban van Pécs, legalább 5 milliárd forint ki nem fizetett számlája van az önkormányzatnak, és ezt a helyzetet csak csőd, vagy az tudja megoldani, ha Orbán Viktorék segítenek. És végül így is lett: 2017 végén Pécs csaknem 10 milliárdos mentőövet dobott a városnak, amit aztán részletekben, később vissza kellett fizetni, szoros kincstári pénzügyi és számviteli felügyelet mellett.
Sőt, akkor egy olyan külsős gazdasági tanácsadó testület felállítását is eltervezték és bejelentették, 2017 őszén, amellyel lényegében sok fontos döntést kivettek volna Páva és a helyi Fidesz kezéből, de ezt a gyámság alá helyezést végül a nyilvánosság hatására (a Szabad Pécs írta meg elsőként, hogy ez egészen példátlan eset lenne, és semmiféle közösségi felhatalmazással nem rendelkező emberek dönthettek volna fontos ügyekben) aztán ezt lényegében visszavonták.
Páva Zsolt politikai karrierje előtt, 1981 és 1985 között a Mecseki Szénbányák jogtanácsosa volt, később a pécsi Möbiusz Húsipari Vállalat osztályvezetője lett, s ott dolgozott 1990-ig, sőt első politikai pályája végén, 1998–től ismét ilyen területre vetette a sors, 1998 és 2001 között a Délhús Rt. humánpolitikai és PR igazgatója volt, majd 2009-ig ügyvédként dolgozott. Politikusként mindvégig az ősfideszes pécsi magnak a tagja maradt, és a Fidesz korábbi politikája és elvei továbbra is meghatározták a gondolkodását és a politikáját, nemcsak a mai Fideszhez képest tartják mérsékelt politikusnak.
Dr. Páva Zsolt nős, három felnőtt gyermek édesapja. Felesége, dr. Barth Andrea Pécsi törvényszéki bíró.
Páva Zsolt és felesége a tudomásunk szerint kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a kilencvenes évek elejéig-közepéig Orbán Viktorral, de nem hivatalos, nem megerősített információink szerint a későbbi miniszterelnök és Páva Zsolt között nézetkülönbség alakult ki, mégpedig abban, hogy hogyan kellett volna akkor politizálnia Pécsen Pávának. Lapunk úgy tudja, hogy Orbán Viktornak nem tetszett az, hogy helyben olyanokkal szövetkezett, vagy olyanokkal szavazott együtt, akik országosan nem, vagy akkor már nem voltak a Fidesz közelében, s hogy nem folytatott látványosabb, konfrontatívabb politikát. Páva Zsolt azonban a pályatársai szerint akkor még lényegében Orbán Viktornak is ellentmondva (ami viszont a párton belül az ő hátrasorolásához vezetett) mindig Pécs érdekében és a lelkiismerete szerint szavazott.
19? Lapot!
