Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta, hogy jogellenesen lépett fel a magyar hatóság a két fiatallal szemben, amikor házkutatást rendelt el a nemzeti konzultációk átragasztása miatt, írja a két pécsi plakáthekkelőt az elmúlt évben képviselő emberi jogi szervezet, a Helsinki Bizottság. A strasbourgi döntés szerint jogszerűtlen beavatkozás volt ez a magánélethez való jogukba.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A politikai véleményüket kifejező aktivistákat (akik akkor még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt passzivistái voltak, de már rég nem tagjai az egykoron valóban vicces viccpártnak) a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.
Mint emlékezhetnek rá, hiszen éppen lapunk, a Szabad Pécs írt erről első alkalommal, az ügy azzal kezdődött, hogy 2021 nyarán az akkori Orbán-kormány „nemzeti konzultáció” címén közpénzmilliárdokból teleplakátolta az országot a maga gyűlöletüzeneteivel.
Az akkor még kutyapártos passzivisták (illetve hát aktivisták) több ilyen, nagy kék alapon citromsárga „szmájlis”, de valójában gyűlöletkeltő politikai szlogeneket kommunikáló plakátot ragasztottak át, szeretetkonzultációt hirdetve.
És mint írtuk is öt éve, ujjlenyomatot is igyekezett helyszínelő bevonásával a meghekkelt plakátról szerezni a hatóság. A rendőrség lakossági bejelentésre kezdett nyomozni. Mint aztán kiderült, a bejelentőknek volt közük a Fideszhez, de azt mondták akkor lapunknak, hogy nem emiatt jelentették be az esetet, hanem a rongálás miatt.
Mindenesetre a plakátokat megfhekkelő aktivistáknál házkutatást is tartottak.
Mint a Helsinki írja, az ügyészség eleinte rongálás miatt indított eljárást ellenük. Aztán a főügyészség belátta, hogy az átragasztással okozott kár 50 ezer forint alatt maradt, ezért aztán szabálysértésként kezelték ügyet.
Az eljárást végül a Pécsi Járásbíróság megszüntette, és a Pécsi Törvényszék is helyben hagyta a döntést, de abszurd módon azért, mert az átragasztással elkövetett plakátrongálás falfirkálásnak számít, és bűncselekmény, képértéktől függetlenül. Mindeközben a plakáthekkelők fiatalokra megtérítették a kárt az illetékes reklámcégnek.
A büntetőeljárásban a két pécsi exkutyapártosnál a rendőrség még házkutatást is tartott. A kérelmezők emiatt panasszal éltek a Pécsi Járási ügyészségnél, amely azonban elutasította azt, és a Pécsi Járásbíróság sem talált kivetnivalót a házkutatásban. A házkutatás ügye végül Strasbourgig jutott.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig most megállapította, hogy az intézkedéssel a magyar állam megsértette a kérelmezők magánélethez való jogát. Az ítélet különös jelentősége, hogy ez az első olyan magyar vonatkozású strasbourgi döntés, amelyben a Bíróság a rendőrség által elrendelt házkutatás miatt elmarasztalta az államot. Kimondta: önmagában nem jogsértő, hogy a házkutatást a rendőrség engedélyezte saját magának, de ez csak akkor egyeztethető össze az emberi jogokkal, ha az intézkedéssel szemben rendelkezésre áll hatékony utólagos bírósági kontroll.
A Bíróság kimondta, hogy a rendőrségi határozat szövege túlzottan általános volt, nem volt kellően megindokolva, a bíróság pedig nem is vizsgálta meg érdemben a kérelmezők érveit, pusztán megismételte az ügyészség álláspontját. Megállapította, hogy egy ilyen eljárás nem nyújt megfelelő biztosítékokat az önkényességgel szemben.
A döntés nemcsak a két pécsi aktivista számára jelent igazságot, hanem fontos üzenet mindenki számára: Magyarországon sem lehet bármilyen indokra hivatkozva házkutatást elrendelni, akkor sem, ha politikus a feljelentő.
„Az otthon magánéletünk legvédettebb színtere, ahol az államnak főszabály szerint nincs keresnivalója. A Bíróság ítélete fontos lépés lehet abba az irányba, hogy a hazai rendőrség számára ne legyen mérlegelés nélküli rutin az otthoni kutakodás, a bíróság pedig ténylegesen őrködjön a magánélet védelme felett” – idézi a közlemény dr. Bieber Ivónát, a Magyar Helsinki Bizottság eljáró ügyvédjét.
19? Lapot!
