Mi is beszámoltunk arról tavaly, hogy milyen természetkárosítással járt, és milyen anyagi károkat okozott az a felelőtlen tűzgyűjtás (szemétégetés), amit egy, a patacsi szőlőhegyen élő, magát autókereskedőnek valló férfi kockáztatott meg a nyári forróságban. A Mecsek mintegy három hektáron lángolt, számos településről érkeztek hivatásos és önkéntes tűzoltók, erdészek, polgári védelemben dolgozók és civilek, hogy segítsék a mentést, vagy ellássák az abban dolgozókat. A Mecsekerdő most drónvideót közölt arról, hogyan éled újjá a tűz által felégetett helyen az erdő.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A férfiról, és arról, hogy betartja-e a tragédia után tett ígéretét a kártalanításra, nem sokkal ezelőtt írtunk, EBBŐL A CIKKBŐL derült ki, hogy a férfi nemhogy a károk enyhítésén fáradozna, de már a felelősségét sem ismeri el, e helyett a z ígéretéről őt kérdezni próbáló újságíró ellen kelt ki.
A Mecsekerdő már a tavalyi pusztítás után készített drónvideót arról, hogyan is néz ki a Nyugat-Mecsek, most pedig, bő egy évvel azt követően újra feltérképezték a magasból a terepet, ám most már azt tudták ezzel kapcsolatban írni a videóra való felhívásnak szánt közleményben, hogy éled újjá a Mecsek.
Mint írták, „egy évvel ezelőtt több mint három hektáron leégett az erdő a Pécs-Patacs városrésszel közvetlenül határos területeken. A Mecsekerdő erdészei már az emberi mulasztás következményeként keletkezett tűz oltásában is aktív szerepet vállaltak, majd megkezdték a terület rehabilitációját és az új erdőállomány felnevelését”.
Hozzátették: „Az idei csapadékosabb tavaszi időjárás is az erdészek segítségére sietett, így egy évvel a katasztrófa után már szemmel látható az új erdő fejlődése. A szakemberek folyamatosan monitorozzák a területet, melynek keretében drónfelvételeket is készítettek. Az alábbi linken látható videón jól látható, hogy a károsult terület 100%-át már újra facsemeték borítják.
Az erdészek a fák megújuló képességére alapozva, a természetes folyamatokat segítve és felgyorsítva végezték az újraerdősítési munkákat, hangsúlyozták.
A lombos fák, cserjék ugyanis – attól függően, hogy milyen mértékben érintette őket a tűz – különböző hajtásokat (sarjakat) képeznek. Ezek a sarjak az egészségesen maradt ágakról, törzsről, tőről vagy akár a gyökérrészekből is kihajthatnak. Az erdészek a területen lévő csemetéket tőre vágták, hogy minél egészségesebb hajtásokat hozzanak az idei évben. Ezt követően segítették a sarjak természetes szelektálódási folyamatát. Kiválasztották a leginkább életképes egyedeket, amelyeket az elmaradók visszavágásával, ritkításával segítettek. Az erdészet azt ígéri, hogy a munka a következő években is folytatódik, „így a természet ereje és a szakértő emberi gondoskodás eredményeként a most még üres foltok is újra fognak erdősülni”.
Azt írták, hogy esetben az erős, tartós égéssel károsított területen a regenerálódás csak a következő év tavaszán indul be. A részlegesen károsított területeken a sarjak egy kis része már az égés évében is megjelenhet. Ezek azonban a télre nem tudnak felkészülni: általában elfagynak, ezért a tápanyagok és a vízkészletek használatával a felújulást inkább veszélyeztetik, mint segítik. Az erdészek által kiválogatott és megsegített egyedek azonban hosszú távon jó alapját jelentik az új erdőnek, amely a következő években újabb területrészeket fog visszahódítani, így 5-6 évvel a tűzeset után várhatóan már a teljes érintett területen lesznek életképes facsemeték.
