Annak megítélése, hogy a város egyik legfontosabb fóruma, Pécs döntéshozó szervének, a közgyűlésnek az ülései milyen magas vagy éppen mennyire alacsony színvonalúak, nem témája ennek a cikknek,. Az inkább, hogy összefoglalja, mennyire mondható jónak a közgyűlés nyilvánossága.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Vannak fontos kérdések, amelyek a pécsi közgyűlés nyilvánossága kapcsán felmerülhetnek és fel is merülnek. A két legfontosabb, vagy talán legmarkánsabb ügyet azonban a jelenlegi két végpontban kell keresni. Azaz az időben utolsó önkormányzati választás után felállt új közgyűlés megalakulásakor, illetve a legutóbbi közgyűlésen.
Az időben előbbi egy látszólag, vagy nevében nem túl fontos, vagy semmiképpen sem izgalmas döntés kapcsán merült, fel, a pécsi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának módosításakor, amely hagyományosan a polgármester előterjesztésére történik. Így történt Pécsen is, Péterffy Attila akkor még friss polgármesterként javasolta, és azt az akkori közgyűlési kétharmados, ellenzéki többség el is fogadta, hogy csökkentsék le a képviselői időkeretet.
A döntés konkrétan az volt, hogy az addigi 12 perces felszólási időkeretet 5 percre csökkentették. Az ellenzék, amely Pécsen a választáson történt ellenzéki siker miatt a kormánypárti és a kormánypártokkal együttműködőket (Összefogás Pécsért Egyesület) jelenti az ezzel kapcsolatos aggodalmának és kételyeinek hangot adott.
Az ténykérdés , hogy a laikusok számára az azóta eltelt mintegy 4,5 év alatt a szűkebb időkeret, illetve a korábbi időkeret megvágása nem feltétlenül tűnt fel, mert pécsieket kérdezve erről a jellemző válasz – azok körében nyilván, akik egyáltalán követik, legalább időnként a közgyűléseket – az volt, hogy nem tapasztaltak ebből problémát, így is elég sokat beszélnek, időnként teljesen feleslegesen sokat és lényegtelen dolgokról a képviselők, ráadásul nem egy ízben késő estig tartottak a közgyűlési ülések. Voltak, akik szerint a kormánypárti, Pécsen ellenzékben lévő képviselők szinte csak kötekednek, amire épp elég öt perc is, mások pedig azt mondták, hogy nekik feltűnt, hogy a várost irányító koalícióhoz tartozók alig-alig beszélnek, egy-egy képviselőt leszámítva, és általánosan a közgyűlési közeg romlott, több a durva kiszólás, főleg a városvezetés részéről. Igaz, nem kevesen voltak olyanok, akik azt mondták erre, hogy ők is látták ezt, de az is látszik, hogy szándékos értetlenkedés és hergelés az, amit folytatnak néhányan az ellenzéki, főleg a fideszes képviselők körében, így ahhoz képest még nem is olyan nagyon sokszor vannak nem odaillő kiszólások, ami egy politikustól, főleg alpolgármestertől és polgármestertől persze problémás, de amúgy önmagában, ezt a körülményt értékelve nem lenne durva a reakció, vagy legalábbis “megjárna”.
Az biztos, hogy nem tudunk arról, hogy olyan bejelentés érkezett volna a kormányhivatalhoz, amely a szűkebb időkeretről és az ebből fakadó képviselői hátrányokról szólt volna.
Dr. Csizmadia Péter, Fidesz pécsi frakcióvezetője, s jelen állás szerint a Fidesz-KDNP és talán még mellette az ÖPE közös polgármesterjelöltje a Szabad Pécs megkeresésére azt mondta, hogy szerinte nem túlzás erre a helyzetre és városvezetői döntésre a demokrácia-deficit kifejezést sem használni. Ő amellett van, hogy hiba volt a képviselői időkeret csökkentése, és az alaphelyzetet kellene visszaállítani, de ha ezt nem is, akkor legalább azoknál a kérdéseknél meghagyni a bővebb időkeretet, amelyek kiemelt vagy stratégiailag fontos témák, mint amilyen például a költségvetés tárgyalása is.
Csizmadia Péter azt hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy ez a legfontosabb fórum a képviselők munkájáról a nyilvánosság felé, sokan az ott végzett munka alapján ítélhetnek meg pártokat, képviselőket is, márpedig a szűkített időkeret nem, vagy nem mindig teszi lehetővé a megfelelő szakmai munkát, a megfelelő, részletes szakmai hozzászólásokat és vitát.
Ugyanezt érezte kérdésünkre válaszolva az úgynevezett pótlólagos előterjesztések kapcsán is, mert szerinte voltak olyan esetek, és fontos ügyeknél, amikor nem tudták megindokolni Péterffy Attiláék azt, hogy miért nem kapták kézhez legalább öt nappal korábban egy-egy előterjesztési pont részletes anyagát.
Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben ezt problémásnak érzi, nem érzi-e úgy – még ha ő nem is országos, hanem helyi politikával foglalkozik –, hogy az állandó veszélyhelyzeti és rendeleti kormányzás országos szinten sokkal károsabb lehet. Csizmadia Péter szerint viszont nincs Magyarországon rendeleti kormányzás, vagy nem lehet erről beszélni, helyi szinten viszont egészen biztos, hogy több olyan eset is volt, amikor nem tudtak elég jó indokot, vagy egyáltalán indokot mondani arra Péterffyék, hogy miért kaptak meg későn fontos előterjesztéseket.
Beszéltünk dr. Lovász Istvánnal, Pécs jegyzőjével is erről aki azt mondta, hogy Pécs esetében 10% alatt van a pótlólagos előterjesztések aránya, amely országos szinten is példásnak mondható, és ezek valóban olyan esetek egyenként, amelyek nem a hivatali apparátuson múlnak, sőt ők mindent megtesznek, hogy a lehető leghamarabb tudjanak elküldeni minden előterjesztést és részletes szakmai anyagot is. Ugyanakkor egyes esetekben nem rajtuk áll az időzítés, pl. egyes pályázatok és pályázati határidők esetében, hanem olyan szereplőkön, akiket nem köt a pécsi szmsz és az abban foglalt határidők, ilyenkor viszont a lehető leghamarabb igyekeznek, nagyon sokszor bőven a munkaidőn túl elkészíteni a hivatali dolgozók a képviselőknek kiküldött anyagokat.
A másik végpont, a legutóbbi pécsi közgyűlési ülés utáni bejelentés, amelyről részletesen EBBEN a cikkben számoltunk be. Mint emlékezhetnek, Kővári János, a KDNP-vel Pécsen egy frakciót alakító Összefogás Pécsért Egyesület pécsi városházi képviselője bejelentette, hogy a bejelentést tesz a Kormányhivatalnál a február 20-i pécsi közgyűlésen történtek miatt. Kővári azt sérelmezte, hogy a pécsi városi többséghez tartozó képviselők – a jobboldali politikusoktól kérdezve – nem pécsi ügyben tettek fel kérdéseket, hanem a kegyelmi botrányról, ami viszont nem pécsi ügy. Márpedig a pécsi közgyűlés szervezeti és működési szabályzata alapján ez tilos, így Kővári szerint a mindezt engedő Péterffy Attila megsértette az szmsz-t.
Csizmadia Péter erről azt mondta, hogy teljesen egyértelmű volt, hogy a pécsi városvezetéshez tartozó képviselőket nem a bicskei gyerekek, vagy a gyerekvédelem érdekelte, hanem politikai hasznot húzni a kegyelmi ügyből, aminek a Fideszben voltak következményei, de ő arra is fel van készülve, hogy azzal az üléssel ez nem ért véget és a politikai ellenfeleik a közeljövőben is készülhetnek majd erre. Erről neki megvan a véleménye, sokkal jobb és fontosabb lenne ténylegesen helyi ügyekről és fontos helyi ügyekről érdemben vitatkozni és ezekben dönteni, de ő maga válaszolni fog a jövőben is, ha kap ilyen kérdést, még ha annak kifejezetten a provokáció is a célja.
