Nem hirdetett ma határozatot a Pécsi Ítélőtábla abban a másodfokú büntetőperben, amely az úgynevezett Volvo-gate nevű (általunk többször korrupciós ügyként említett) ügyről szólt. A táblabíróság a határozat kihirdetését április 30-ára napolta el.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Perbeszédek hangzottak el a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indult büntetőperben, és az ügy – első fokon felmentett – másodrendű vádlottja, Csengő András beszélt még röviden az utolsó szó jogán. A holland-magyar kettős állampolgárságú, Hollandiában felnőtt magyar férfi közvetítőként vett részt a Tüke Busz pécsi közgyűlés által jóváhagyott 2015-ös buszbeszerzésében, minekután Hollandiából szerezték be egy, lényegében közvetítő cégen keresztül azt a 115 használt Volvo-buszt, amelyek nagy többsége ma is rója a pécsi utakat.
Amint azt tegnapi, előzetes cikkünkben írtuk, a másodfokú bíróságnak, leegyszerűsítve, arról kell döntenie, hogyan ítéli meg az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszék munkáját, határozatát és annak indoklását, amelynek három kimenetele lehet.
Az egyik, hogy – amint azt dr. Papp Gábor, Csengő András ügyvédje, és dr. Pallos Dénes, a holland közvetítő cég tulajdonosának ügyvédje kérték védőbeszédükben – a Pécsi Ítélőtábla helybenhagyja az elésőfokú bíróság határozatát, és megerősíti felmentő ítéletet.
Amennyiben így lesz, akkor az ítélet jogerőssé válik, amely ellen persze lehet még jogorvoslatnak helye, sőt akár a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését is kérheti az ügyészség, ha ebben az esetben úgy döntene, hogy felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő. Ami egyébként nem kevés pénzről is szólhat, mert dr. Papp Gábor indítványozta a Hollandiában lefoglalt, és a magyar nyomozóhatóság által is pénzügyi zárlat alá vett 900 ezer euró (mai értéken mintegy 355 millió forint) pénzügyi zár alóli feloldását. Ez annak az összegnek csak egy része egyébként, amelyet Csengő András kapott a buszokat leszállító holland cégtől közvetítői tevékenységééért. Dr. Papp Gábor természetesen nemcsak azt kérte, hogy oldják fel a pénzügyi zárlatot, hanem hogy azt védence részére biztosítsák, hiszen a szerinte alapos és korrekt, és az ügyészségi állásponttal szemben az ő véleménye szerint megfelelően indokolt elsőfokú ítélet szerint megjár Csengő Andrásnak az ügyben való közreműködéséért.
Az is elhangzott a védőbeszédben, hogy azt senki sem vitatta a gazdasági család vádja miatt indult perben, hogy védence is, és a negyedrendű, holland vádlott is dolgozott, tevékenyen közreműködött a buszbeszerzésben, azaz szerinte nem volt, nem is lehetett színlelt a tevékenységük.
A holland közvetítő, a buszokat leszállító cég amúgy néhány tízmillió forint hasznot tartott (tarthatott??) “csak” meg, a többit Csengő Andrásnak, és akkori értéken mintegy 170 millió forint értékű eurót az ügy harmadrendű vádlottjának utalt el.
Így a pécsi közösségi közlekedési cég, a Tüke Busz nagyjából 800 mIllió forinttal fizetett ki többet az adás-vétel során, mint amibe ténylegesen a Pécsre leszállított buszok kerültek. A buszbeszerzést európai közbeszerzési eljárás előzte meg, egyetlen érvényes ajánlattal. Azt megelőzően viszont Pécsen tudtak a hollandiai flottáról, arról is, hogy eladó 2,8 milliárdos indikatív ajánlattal. (Abban a flottában viszont még tíz csuklós busszal több volt, és az egyik tanú azt mondta a bíróságon, hogy az egy olyan ajánlat volt, amiből akár még alkudni is lehetett volna, ha akkor arra igent mond a pécsi önkormányzat vagy a Tüke Busz – az ajánlat a Volvo Hollandiától érkezett.)
A harmadrendű vádlott, egy amerikai-magyar kettős állampolgárságú, a budapesti éjszakai életben ismert férfi amúgy az eléső előkészítő ülésen elismerte, hogy bűnös pénzmosásban, őt emiatt két év, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és a 2015-ös áron, kamatok nélkül meg kellett fizetnie a számára elismerten színlelt szerződés, konkrét tevékenység nélkül kifizetett 170 millió forintot.
Erről egyébként az elsőfokú eljárásban szó esett, egy titkos hollandiai hatósági lehallgatási anyagból azt is felolvasták ugyanis, amikor a negyedrendű vádlott, a holland cégvezető és cégtulajdonos arról beszél telefonon, hogy a harmadrendű vádlott számára ki kell valamit találni, hogy miért fizet ki neki 170 millió forintnyi eurót.
Dr. Papp Gábor is utalt arra, hogy egy szakértő arról beszélt az elsőfokú bírósági eljárásban, hogy a használt járművek értékesítése során nem ritka, akár szokványosnak is nevezhető a 20% körüli haszon, így bár soknak tűnhet az a különbség, amit a pécsi Tüke Busznak ki kellett fizetnie a kis holland magáncégnek (mintegy 3400 millió forint) ahhoz képest, amit ők nem a buszok megvásárlására költöttek (kb. 800 millió forint), de ez nagyjából megfelel ennek a százalékos értéknek. E cikk írója az elsőfokú bírósági tárgyaláson elhangzott szakértői véleménnyel kapcsolatban úgy emlékszik, hogy a szakértő az akár 15-20%-os hasznot átlagos használt járműértékesítési haszonként írta le, általánosságban, és semmiképpen sem a konkrét, 115 darabos buszflottára és 3 milliárdos beszerzésre értette. Dr. Papp Gábor és dr. Pallos Dénes mindenesetre az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a másod- és negyedrendű vádlott felmentését indítványozta. Mint említettük, a harmadrendű vádlott bűnössége beismerése miatt már nem volt részese az eljárásnak, az elsőrendű vádlott, a Tüke Busz korábbi vezérigazgatója pedig időközben, még az elsőfokú határozat kihirdetését megelőzően elhunyt.
Dr. Nyári Roland ügyész, a másodfokon a vádat képviselő Pécsi Fellebbviteli Főügyészség osztályvezetője viszont a vádbeszédben a Kaposvári Törvényszék elsőfokú határozatának hatályon kívül helyezését kérte, elsősorban azért, mert szerintük az elsőfokon eljáró bíróság nem tett eleget megfelelően az ítélettel kapcsolatos indokolási kötelezettségének.
Lapunk erről azt írta tegnap, hogy ennek nagyobb esélye lehet, mint a felmentő ítélet helybenhagyásának, ugyanakkor a Pécsi Ítélőtábla dr. Krémer László által vezetett háromfős büntetőtanácsa akár úgy is határozhat, hogy ellentétes ítéletet hoz, és az egyik, vagy akár mindkét vádlottat bűnösnek mondja ki az elé került iratok és vallomások alapján. Ebben az esetben a másodfokú határozat sem lenne jogerős, sőt automatikusan “harmadfokú” eljárás következne, így a Kúria mondaná ki jogerősen a csaknem tíz évvel ezelőtti pécsi buszbeszerzésről azt, hogy annak kapcsán történt-e bűncselekmény.
A Pécsi ítélőtábla határozatát azonban csak mintegy másfél hét múlva, április 30-án hirdetik ki, a bíróság a határozathozatal előtt elnapolta a tárgyalást.
19? Lapot!
