Az Oktatási Hivatal sajtó osztályától kapott megkeresést lapunk, amellyel egy, a napokban „Bödőcs Tibor faluja, Búcsúszentlászló is bekerült egy hat országot érintő uniós jelentésbe, de nincs benne sok köszönet” címmel írt cikkünkre kívántak reagálni, azt pontosítani, ezért levelük lényegi részét az alábbiakban közöljük.
A cikk a hirdetés után folytatódik
1,1 milliárd eurót (mintegy 450 milliárd forintot) fizetett ki az Európai Unió hat tagállam összesen 63 olyan projektjére, amelyek egy friss EU-s jelentés alapján a megvalósításukkal mind sértik az európai közösség által lefektetett alapvető jogokat, írta lapunk néhány napja, EBBEN a cikkünkben. A frissen publikált, nyilvános EU-s dokumentummal azért foglalkoztunk, szemlézve azt, mert a hat érintett ország egyike hazánk volt.
Mint írtuk, Magyarországról összesen 11 különböző, ebben a hivatkozott vizsgálatban rossz példaként említett projektet soroltak fel, ennek egyik volt az a nyertes és megvalósított pályázati program, amelynek a kedvezményezettje az Oktatási Hivatal (OH) volt, és amelyre vonatkozóan kaptuk az alábbi reakciót.
„Az Oktatási Hivatal által 2017. és 2021. között megvalósított EFOP-3.1.5-16-2016-00001: A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása projekt célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése és az oktatási esélyegyenlőség javítása volt. A program számos területen kézzelfogható eredményeket ért el, amelyek szakmai és statisztikai adatokkal is alátámaszthatók. A projekt megvalósítása az uniós támogatási szabályok szerint zajlott. A projekt szakmai célkitűzéseivel és tartalmával kapcsolatban sem a hazai, sem az uniós ellenőrzések során nem történt érdemi kifogás vagy megállapítás” – írta lapunknak az Oktatási Hivatal.
Hozzátették, hogy szerintük cikkünkben a projektjükről számos valótlan, a közvéleményt félrevezető állítás szerepel.
Például az, amikor azt írjuk, hogy a pályázat szerintz csökkenteni kellett volna a tanulók lemorzsolódásának kockázatát, valamint biztonságos és befogadó iskolai környezetet kellett volna teremteni. Miközben az Oktatási Hivatal álláspontja szerint a valóságban a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer (e hivatkozott nyertes uniós pályázatnak köszönhető) bevezetése óta minden – leglátványosabban az EFOP-3.1.5 projektbe bevont – intézményben csökkent a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya. „A lemorzsolódási jelzőrendszer adatai alapján jelentősen csökkent a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 2017 óta” – közölték.
Cikkünkben azt is írtuk a már említett jelentésre hivatkozva, hogy a szegregáció mértéke a program során nem változott, sőt enyhén nőtt
Az OH szerint viszont valójában ezzel szemben (2024. decemberi állapot szerint) „2019-hez képest csökkent azon többiskolás települések száma, amelyekben az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében deszegregációs intézkedéseket igénylő beavatkozást szükséges tenni”.
Hozzátették mindemellett, hogy „a szegregáció csökkentése összetett, rendszerszintű feladat, amely túlmutat egyetlen projekt hatáskörén. A projekt keretében elkészült 60 tankerületi esélyegyenlőségi intézkedési terv, és több száz intézményben valósult meg komplex intézményfejlesztés, amely hosszú távon is hozzájárulhat az egyenlőbb oktatási környezet kialakításához”.
A cikk azon részét is kifogásolták, amelyben azt írtuk, hogy az elkülönített, etnikai alapú oktatás felszámolásában részt vevő intézmények száma gyakorlatilag nulla volt, miközben a program írói 100 ilyen intézményt szerettek volna bevonni. Az OH ugyanis azt hangsúlyozta ezzel szemben, hogy valójában összesen 300 feladatellátási hely vizsgálatát érintette a programjuk, amiből „128 feladatellátási hely, 100 intézmény került szegregációs index számításával kiválasztásra és bevonásra. Több mint 30 000 tanuló vett részt a támogatott programokban. Több mint 1900 pedagógus kapott képzést és szakmai támogatást. A résztvevő iskolák tanulóinak matematikai kompetenciaeredményei javultak a kontrollcsoporthoz képest. 4263 gyermek részesült óvodai fejlesztő programban, túlteljesítve a célértéket”.
Végül azt írták, hogy „összességében fontos kiemelni, hogy a projekt nem jogi vagy közigazgatási eszközökkel kívánta megszüntetni a szegregációt, hanem pedagógiai és intézményfejlesztési eszközökkel támogatta a hátrányos helyzetű tanulókat és intézményeiket. A cél a tanulói lemorzsolódás megelőzése, a befogadó nevelés erősítése és a pedagógusok szakmai támogatása volt”.
Disclaimer: A Szabad Pécs az Oktatási Hivatal által kifogásolt részeket tartalmazó cikkében nem véleményt és nem saját véleményt közölt, hanem, mint azt írtuk is, egy frissen megjelent, 2025 májusában publikált EU-s jelentést. A cikkben külön megjelölt, nyilvánosan elérhető dokumentumot, az EU által hivatalosan támogatott projekt, a FURI (EU Funds for Fundamental Rights), azaz az EU Alapok az Alapvető Jogokért nevű program közölte. A Szabad Pécs cikkében a 11 magyarországi projektből párat emeltünk ki, az azokra vonatkozó megállapítások, az OH projektje esetében is, a jelentésből szó szerint vagy szöveghűen volt átemelve, a dokumentum magyarországi fejezetét a több mint húsz éve működő, közhasznú Partners Hungary Alapítvány készítette. Véleményünk szerint az Oktatási Hivatal kiegészítése és pontosítása nem áll teljesen ellentétben azzal, amit a jelentésben olvastunk és a cikkben írtunk, ugyanis a jelentésbe bevont magyar civil szervezet megállapítása nem arról szólt, hogy jogszabályba ütköző módon valósították volna meg bármelyik citált programot, vagy hivatalos uniós figyelmeztetést kaptak volna, vissza kellene fizetni a pályázati támogatást stb., hanem arról, hogy a kifejezetten jó célokat megfogalmazó projektek és az e célokra e projekteket megvalósító szervezeteknek folyósított EU-s támogatás az elkészített szakmai tanulmány szerint végül nem azt az eredményt hozta mindenben, amit terveztek, sőt akár éppen azzal ellenkező eredményt vagy folyamatot lehetett csak azonosítani.
19? Lapot!
