Vihar közeleg, ez egészen biztos. Nem csoda persze, mivel napról napra egyre közelebb kerülünk a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ) jelenlegi igazgatói mandátumának végéhez és az új pécsi színidirektor – elvileg pályázati úton történő – kinevezéséhez. A PNSZ-ről és annak direktoráról, Lipics Zsoltról az elmúlt években szinte csak dicshimnuszokat zengett az úgynevezett NER-média. A Szabad Pécs egy általunk nagyon erősnek gondolt, s egyben a nyilatkozó oldaláról nagyon bátor interjút közölt nemrég, megtörve ezzel a korábbi egységes, de nem feltétlenül igaz szólamot a még regnáló direktorról. Lapunknak a PNSZ egyik vezető színésze, Darabont Mikold nyilatkozott, aki komoly kritikát fogalmazott meg Lipics ténykedésével kapcsolatban. Lipics Zsoltot már ennek előtte is, azóta pedig többször is, különböző csatornákon kerestük, majd mintegy tíz nap elteltével (épp a tervezett publikálás előtt) végül reagált a megkereséseinkre. Mivel csak annyit írt, hogy nem kíván élni a megszólalás lehetőségével, az ő álláspontja ismertetéséhez – jobb híján – a NER-sajtóban eddig megjelent interjúit voltunk kénytelenek alapul venni s írásunkban álláspontjaként feltüntetni. Kísérletet teszünk viszont arra, hogy megvizsgáljuk színházigazgatói ténykedésének, vezetésének eredményét.
A cikk a hirdetés után folytatódik
- Mivel járhat az, hogy a Pécsi Nemzeti Színház fizető nézőinek száma 2019 és 2024 között több mint 30 ezerrel csökkent?
- Miért sodorhatja ez veszélybe az intézmény nemzeti státuszát és támogatását?
- Milyen veszélyeket hordoz az, hogy a PNSZ-ben a művészi minőség háttérbe szorult, az opera tagozat gyakorlatilag leállt, és az igazgatói ígéretek (pl. fesztiválok) névleg is alig teljesültek?
- A színház vezetése családi és baráti köröket juttat előnyökhöz.
- Miért jár csökkenő nézőszámmal a nepotizmus és a belterjesség?
- Miért nem hozott eredményt a PNSZ populáris műsorstratégiája, miközben más vidéki nemzeti színházak sikeresen őrzik magasabb nézőszámukat és művészi színvonalukat is?
Lipics Zsolt Jászai Mari-díjas színész 2021 óta vezeti a Pécsi Nemzeti Színházat, igazgatói ciklusa a végéhez közeledik. Interjút szerettünk volna vele készíteni, de nem értük el több próbálkozás után sem, ezért nagyjából bő két hete más, korábban nem próbált színházi csatornákon is üzentünk neki, erre az utolsó interjúkészítési kérésünkre reagált tíz nappal később röviden annyit írva, hogy nem kíván élni a megszólalás lehetőségével – így a nyilvános adatok tükrében tudtuk megvizsgálni vezetésének eredményeit.
(Nem e cikk szerzőjeként, hanem a Szabad Pécs felelős szerkesztőjeként e helyütt megjegyzéseket kell fűznöm ezen íráshoz. A Szabad Pécs ugyan csak egy kis, független lap, ami elsősorban politikával foglalkozik, de a) egy helyi orgánum, amely az igazgatói ciklus végén készített volna összegző interjút, és kért volna reagálást a nálunk egy színésznője által elmondott kritikákra, b) már akkor is kerestük Lipics Zsoltot, c) az elkészült interjút megtekinthette volna megjelenés előtt, d) a Szabad Pécs ugyan politikai lap, de a politika mellett a másik két nagy, kiemelt területe az egyetem és a kultúra, azon belül elsősorban a színház, e) jelen cikk és a tervezett interjú készítője nem csak újságíró, hanem író, drámaíró és színikritikus – Lipics Zsolt visszautasítását érdemes ezek ismeretében is értékelni – Babos Attila )
A pécsi színház nézőszámait vizsgálva megállapítható, hogy aggasztóan csökkent a fizető nézők mennyisége, sőt maga a tendencia mértéke is döbbenetes annak tükrében, hogy más, hasonló léptékű színházaknál egészen más a helyzet az országban.
A közelmúltban vita alakult ki arról, hogy mennyi is a PNSZ 2024-es fizető nézőinek száma. Lipics Zsolt a Bama.hu-n közel 100 ezer főről beszélt.
Juhász Ferenc, a PNSZ korábbi produkciós igazgatója a Facebookon elemezte a Lipics Zsolt által közölt adatokat, s arra jutott, hogy az igazgató a Pécsi Balett nézőszámával próbált „trükközni”. Ugyanis a Pécsi Balettnek a PNSZ épületében tartott bemutatói és a Nemzetközi Táncfesztivál előadásai koprodukciós szerződés alapján valósultak meg, de az előadások nézőszámát – törvényi előírás szerint – 100%-ban a Pécsi Balett számolhatja el. Így hiába a koprodukció, az előadások nézőszámát a statisztikai adataiban a Pécsi Nemzeti Színház nem veheti figyelembe. Juhász Lipics közel 100 ezres adatát 84 ezerre módosította. Juhász Ferenc számait az áttekinthetőség érdekében az alábbi (kattintással kinagyítható) táblázatba rendeztük.
(A Kamaraszínpad 100,55%-os nézettsége a pótszékek miatt volt lehetséges, 2019-ben 116,31%-os nézettséget ért el ugyanitt a PNSZ – a szerk.)
A PNSZ 2019-es 116 ezer fős nézőszáma 2024-re 84 842 főre csökkent, eközben hasonló vidéki nemzeti minősítésű színházak, mint a miskolci vagy győri intézmények, stabilan magas nézőszámokat produkálnak.
A bázishoz képest hiányzó több mint 30 ezer nézőt mivel lehet magyarázni, ha Miskolcon és Győrben gyökeresen mást mutat a statisztika? Ugyanabban az országban találhatók a színházak, a központi finanszírozás szempontjából ugyanolyan besorolásúak, és a kulturális élet egészét egyaránt sújtó állami döntések következtében ugyanolyan romló gazdasági körülmények között más városokban nem pártoltak el a nézők a színházuktól.
A Lipics-érában Pécsett a színházi előadásért fizetni hajlandó nézők száma néhány év alatt nagyjából egy szomszédos megyeszékhely teljes lakosságszámával csökkent.
Ezt a tényt nem tekinthetjük csupán statisztikai kérdésnek, ez egyértelmű következménye annak, hogy a Pécsi Nemzeti Színház veszített társadalmi súlyából, szakmai tekintélyéből. Eközben az igazgató, Lipics Zsolt arról beszél, hogy igazgatói pályázata már kb. 90%-ban teljesült.
Idén áprilisban adott interjút lapunknak Darabont Mikold, a társulat Jászai Mari-díjas vezető színésznője, aki a Szabad Pécsnek beszélt a sajtóban először arról, hogy indulni fog a PNSZ igazgatói pozíciójáért, másrészt kritikát fogalmazott meg a színház jelenlegi működésről.
Darabont Mikold az interjúban azt mondta, hogy nem a könnyű műfajokkal van a baj, hanem azzal, hogy a PNSZ jelenlegi vezetése a művészi minőséget alárendeli a napi üzemmenetnek. A közönség nem az operettet vagy a vígjátékot utasítja el, hanem a megvalósítás igénytelenségét és a valódi rendezői víziók hiányát. Darabont szerint az a színházvezető, aki nem hív meg minőségi rendezőket, a fejlődés lehetőségétől fosztja meg a színészeit. A színésznő véleménye szerint mindez a belső színvonal és a nézőszámok csökkenésében egyértelműen visszaköszön.
A művészeti teljesítmény nehezen mérhető, de „A tények makacs dolgok!” Az adatok és az összehasonlító elemzés nemcsak a számokat tükrözi, hanem a szakmai közeg állapotáról is tudósít.
A nyilvánosan fellelhető adatok alapján a Pécsi Nemzeti Színház fizető nézőinek száma a Covid-járványt megelőző utolsó teljes évben 37%-kal volt magasabb, mint 2024-ben. Tehát az előző évad nézőszáma a 2019-es évadhoz képest jelentősen visszaesett.
A PNSZ-ben 2019-ben 116 133 néző váltott jegyet, ez a szám 2024-ben 84 842 főre csökkent. Ez a nézőszámcsökkenés már-már a közszolgáltatási szerződés érvényességét kockáztatja: a színház a szerződésben rögzített 80 000 fős minimumlétszámhoz közelít, így az intézményvezetés működése kockáztatja a szerződés érvényességét és a színház fenntartható működését.
A PNSZ a 2019-es, még a Covid-járvány előtti magas nézőszámait és teljesítményét nem a mostani vezetéssel érte el, hanem az előző direktorral: Rázga Miklóssal. Lipics Zsolt színházvezetése 2021-ben kezdődött el.
A 2020-as és 2021-es évet a Covid-járvány miatt nem elemeztük, de a 2022 és 2024 közötti időszak adatait már igen – ezek már megmutatják Lipics Zsolt igazgatói ciklusának eredményeit.
A nézőszám-csökkenés állandósult. Mára már nem fogható a járványra semmi. Miből adódott/adódhatott hát a látogatószám csökkenése? A válasz biztosan valamelyest összetettebb, de hogy ebben hangsúlyosan benne van az előadások művészi színvonala, az operatagozat működési hiányosságai is, az egészen biztos. A számok ráadásul azt mutatják, hogy a csökkent nézőszám az elmúlt három évben állandósult, vagyis nem egyetlen „rossz” évről beszélhetünk, hanem egy folyamatról. Persze egy dolog változott, megint csak objektíven nézve, és az az előadások száma: amíg a 2017–2019 közötti három évben átlagosan 405 előadás volt egy évadban, addig a 2022–2024 közötti három esztendőben 344, ami azonban még így is előadásonként 50 fővel kevesebb nézőt jelent, azaz még azonos átlagos előadásszám mellett is éppenhogy elérte volna a 100 ezer főt a nézőszám.
A Pécsi Nemzeti Színház fizető nézőszámainak alakulása*
Covid utáni évek, az új vezetéssel
* Forrás: PNSZ-beszámolók
De nézzük meg más városok esetén, mit mutatnak a számok!
A PNSZ nézőszámai a vidéki nemzeti színházak átlagától jelentős mértékben elmaradnak. Pécsett 2024-ben 84 842 fő volt a fizető nézők száma, eközben az elmúlt évadban a Miskolci Nemzeti Színház 135 000, a Győri pedig 130 000 fizető nézőt vonzott. Ha a pécsivel összemérhető vidéki nemzeti minősítésű színházak átlagos nézőszámát tekintjük az elmúlt évadban, az mintegy 119 400 fő volt, ez pedig több mint 40%-kal haladja meg a PNSZ teljesítményét.
Vidéki nemzeti színházak – a 2024/2025-ös évad nézőszámai*
*Forrás: a színházak évadzáró sajtótájékoztatói
A Pécsi Nemzeti Színház jelenlegi vezetése alatt a fizető nézők száma egy kritikus szintig csökkent, további pár ezres csökkenés esetén ez már az intézmény státuszát és a költségvetése integritását veszélyezteti.
De mi is lehet az oka a csökkenő nézőszámnak? Az egyik ok (és következmény), hogy a PNSZ operatagozatának vezetője, Gulyás Dénes évad közben felállt – az okokról nem kívánt nyilatkozni. A rendelkezésünkre álló adatokból csak következtetni lehet arra, hogy az operatagozat tényleges működése ellehetetlenült. A PNSZ az állami támogatás feltételrendszeréhez kapcsolódó mutatóknak évek óta nem vagy csak részben felel meg. Ez a helyzet a közelgő igazgatóválasztás miatt kulcsfontosságú lehet, mert egy komolyabb vizsgálat megmutatja, hogy a jelenlegi működésmód veszélyeztetheti a fenntartható és jogszerű működést.
Lehet a PNSZ nézőszámcsökkenésének oka a műsorpolitika? A Pécsi Nemzeti Színház teljesítménye nem csak a nézőszámok tekintetében tér el a többi vidéki nemzeti színház gyakorlatától. A Miskolci, Győri, Szegedi és Debreceni Nemzeti Színházak mindegyike évről évre tart legalább egy operabemutatót, több esetben – például Szegeden és Debrecenben – akár kettőt vagy hármat is. Azt, hogy egy színvonalasan bemutatott opera mekkora közönségsikerrel járhat, a Pannon Filharmonikusok koncertszerűen, minimális szcenírozással színpadra vitt bemutatói megmutatják, telt házzal futnak a Kodály Központban, nem lehet rájuk elég jegyet eladni. Más vidéki városok színházaiban a PNSZ-ből szinte száműzött, magasabb művészi értéket képviselő műfajokat is rendszeresen műsorra tűznek, ami hosszú távon hozzájárul a közönségépítéshez és a művészi presztízs fenntartásához. Mert fesztiválválogatókkal, színházkritikusokkal beszélgetve utóbbiról sem beszélhetünk a PNSZ esetén.
Az előbbiekkel szemben mi történik a Pécsi Nemzeti Színházban a Lipics-érában? Egyre bulvárosabb, populárisabb műsortervvel igyekeztek elérni a nézőszám emelkedését, folyamatos, intenzív marketingmunkával, különféle és folyamatos kedvezményekkel bombázták a nézőket. A vidéki népszínházi működés azonban nem egészen azt jelenti, amit a PNSZ vezetése folytat, hanem azt, hogy a színház minden közönségréteget megszólít előadásokkal.
A PNSZ jelenlegi „bulvár”-stratégiája nem járt sikerrel, más vidéki nemzeti színházakban a magasabb művészi értékek és klasszikus színházi műfajok kínálata nézőszám-növekedést hozott, eközben a PNSZ-nél a bulvárprogramok ellenére is csökkenést tapasztalhattuk. Pécs a vidéki városok közül kiemelkedő kulturális kínálattal bír, akár a képzőművészeti, irodalmi vagy zenei életet tekintve – Budapesten kívül – vezető szerepű (Pannon Filharmonikusok, Jelenkor, Pécsi Galériák), egyedül a színházi területen gyengélkedik (sajnálatos, hogy gyakorlatilag megszűnt a Pécsi Harmadik Színház, nem az intézmény vagy az épület, hanem a Vincze János nevével fémjelzett évtizedes művészi koncepció).
Pécs kulturális életében a Pécsi Nemzeti Színház a jelenleginél jelentősebb szerepet töltött be az elmúlt évtizedekben (a témáról bővebben Simon Istvánnal készített interjúnkban olvashatnak), akár a bemutatói okán, akár fesztiválhelyszínként.
Lipics igazgatói pályázatában annak idején fesztiválígéretet is tett, de annak megvalósításának még a nyomát sem láttuk, ezt a „problémát” a Pécsi Balett szervezte Nemzetközi Tánctalálkozóval oldották meg. A Pécsi Országos Színházi Találkozót egyelőre nem lehetett feltámasztani – ennek vannak objektív (anyagi) okai, de miért kellett abbahagyni a jó házakkal futó Családi Színházi Fesztivált? A PNSZ rangjának visszanyeréséhez a jövőben első lépésként a műsorpolitikán szükséges változtatni!
A PNSZ jelenlegi vezetése közel jár ahhoz a nézőszámhoz, amely már veszélyezteti az intézmény nemzeti minősítését! Ez mindössze 4842 fő jelenlétén áll vagy bukik. Azaz csak önmagában a folytatódó nézőszámcsökkenés azt eredményezné, hogy nem lehetne többé (vagy egy darabig) Pécsi Nemzeti Színháznak nevezni a pécsi teátrumot. És ehhez már nem is kellene túl sok nézőt veszíteni a jelenlegi helyzethez képest.
A vidéki nemzeti színházak esetében a többtagozatú státusz fenntartásához az Előadó-művészeti Törvény (EMTV) szellemében szükséges a prózai, opera és balett profil együttes fenntartása.
A Pécsi Nemzeti Színház szervezetén belül létezik opera tagozat, ennek működése évtizedek óta nehézkes, azzal együtt is, hogy az opera drága műfaj (énekesek, zenészek, kórus), az elmúlt négy évadban egyetlenegy teljes értékű operabemutatót (Bohémélet – 2021/22) valósítottak csak meg. A 2022/2023-as évadra tervezett „A sevillai borbély” elmaradt, míg a következő évadokban csupán opera „jellegű” előadásokat mutattak be („Mátyás király vándorúton” – kamara-meseopera és „Hazám, hazám” – operabeavató egy részben), ezek a bemutatók azonban nem felelnek meg az EMTV-törvény operajátszásra vonatkozó rendelkezéseinek (ehhez szükséges pl. egy minimum 30 fős szimfonikus zenekar). Ez a tény kérdésessé teszi a nemzeti minősítésű, többtagozatos státuszt, s annak finanszírozási jogosultságát is.
A Pécsi Nemzeti Színház közszolgáltatási szerződése, valamint az igazgatói pályázati kiírás is egyértelműen előírja: az opera és balett műfajában együttesen legalább három bemutatót és negyven előadást kell évente megtartani. Ez a követelmény évek óta csak formálisan teljesült, a szervezetileg önállósult Pécsi Balett produkcióinak koprodukciós beszámításával. Ez utóbbi tény, nem minősítés. Ahogyan az is tény, hogy a színház saját opera tagozata évek óta nem tud eleget tenni a közszolgáltatási szerződés elvárásainak, ami önmagában is veszélyezteti a nemzeti minősítést, a teljes színházi éves fizető nézőszámtól függetlenül.
Örömteli változás, hogy a Pécsi Nemzeti Színház 2025-ben már 706 millió forint állami támogatásban részesül, az interneten rendelkezésre álló adatok alapján ennek 15%-a az úgynevezett „minőségi támogatás”. Ez utóbbit a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakmai indikátorok teljesítéséhez köti. Ha ezek nem teljesülnek, a támogatás 15%-át a következő évben levonják a PNSZ-hez érkező támogatás összegéből. Ez a „nemzeti” minősítés elvesztésének kockáztatásán túl mintegy 106 millió forintnyi veszteséget is jelenthet az intézmény számára. Egy ekkora összeg hiánya mit okozhat egy 200 főt foglalkoztató színház esetében? Már-már csődöt, de minimum csonka évadot, elbocsátásokat, fizetéscsökkentést… A jelenlegi színházvezetés ezt kockáztathatja. Hiába emeli az állam mellett az önkormányzat is a színház támogatásának összegét mintegy 581 millióra. Egy 106 milliós elvonást elég nehéz lehet kigazdálkodni, bármekkorára emelt jegyárakkal is.
A kulisszák mögött
Mindig izgalmas egy színdarab esetében a „színház a színházban” dramaturgiai megoldás alkalmazása. A Pécsi Nemzeti Színház belső életét már-már olyan szorossá vált együttműködés jellemzi, amely csak a családi vállalkozásokat, a kis családi bábszínházakat jellemezhetné „normál” esetben. A Pécsi Nemzeti Színház nem családi vállalkozás, hanem egy jelentős, nagy múltú, majd’ 130 éves nemzeti intézmény.
A jelenlegi helyzet objektív leírására törekedve nehéz mást állítani a PNSZ-ről, minthogy az előadások létrehozásán kívül megvalósult a „színház a színházban” koncepció. A jelenlegi igazgató, a művészeti vezető és a produkciós vezető nemcsak a Pécsi Nemzetit irányítják, hanem produkcióról produkcióra egymást is rendezgetik a színpadon, s szerepelnek egymás munkáiban. Ez a belterjesség nevezhető művészi önellátásnak is akár, és ez a működési forma nemcsak „hatékony”, de egyben „családbarát” szemléletű kifizetőhelynek is tekinthető.
A Pécsi Nemzeti Színház igazgatója több ízben is meghívta saját lányát színpadi szereplésre – habár a szóban forgó szerepekre volt/voltak szóba jöhető színész(ek) a PNSZ állandó társulatában is. A PNSZ honlapja jelenleg a PNSZ Társulata tagjaként szerepelteti Lipics Zsolt lányát, aki az SZFE végzős színész hallgatója, és amennyire tudjuk, nincs szerződése, tehát hivatalosan nem lehet a PNSZ társulatának tagja.
Persze ezt is lehet önmagában is kirívónak nevezni (főleg hogy nem egyetlen szerepről/beugrásról van szó), de más szinten is megvalósult a PNSZ-ben ez a fajta „családias légkör”: a színház állandó koreográfusa az igazgató feleségének közvetlen főnöke, a Pécsi Balett művészeti vezetője lett, s nevéhez a hamarosan kezdődő évadban három munka is kötődik majd.
A 2024/2025-ös évad záróelőadása már Lipics Zsolt pályázatában is szerepelt, így bemutatva igazi színháztörténeti csemegévé vált.
Amikor annak idején Lipics Zsolt színházigazgatói pályázatát olvastam, nem gondoltam volna, hogy mennyire szimbolikusan mutatja meg ez az előadás a jelenleg regnáló színházi vezetés működését. Fájdalmas önvallomásként hat a Pécsi Nemzetiben színpadra állított Rokonok (Móricz Zsigmond) című darab. A rendező a PNSZ művészeti vezetője. A polgármester szerepét a színházigazgató vállalta magára. A női főszerepet Lipics Zsolt lánya alakította. Ez már-már az örkényi abszurd felé nyit értelmezési lehetőségeket, pedig Móricz klasszikus darabja másnak indult. De a „családias légkör” még egy újabb, sokadik szinten is jelentkezett, ugyancsak a Rokonokban: a prózai darab stábjából a „házi koreográfus” sem maradt ki.
A pécsi színházszerető közönség egy része (és nem gondoljuk, hogy ez éppen a társulatnak ne tűnne fel) ezt természetesen észrevette, és egyre táguló körben beszélik is: a darab címe Pécsen sajnos nemcsak (más, korábbi) színházi és irodalmi utalásként működött, hanem a színházon belüli szereposztási gyakorlattal kapcsolatos szimbolikus helyzetként és iróniaként is. Így nem feltétlenül a színházi darabról kell beszélni a Rokonok c. előadás kapcsán, hanem a „rokonok” című jelenségről is, ami így egyfajta látleletet is nyújt egy deklasszálódó vidéki nemzeti színház szürke mindennapjairól – s ráadásul az az érzés is kísért Pécsett, hogy ahogyan csökken a nézőszám, úgy erősödnek a rokoni szálak.
Talán nem véletlen, hogy pár év alatt egy szekszárdnyi néző hagyta el a Pécsi Nemzeti Színházat.
Lipics Zsolt álláspontját idézzük:
„Vitathatatlanul sikeres volt a színház működése az elmúlt években az irányításom alatt, amit nagy részben a társulatnak (beleértve a háttérben dolgozó kollégákat is) köszönhetek, de a vezetőtársaim és az alkotók is rengeteget tettek hozzá, hogy eredményesek legyünk. Minden évadban közel százezer eladott jegyet realizáltunk, ami a vidéki színházak tekintetében kiemelkedő teljesítmény. Az ezáltal elért saját bevételünk országos szinten kiugróan magas.”
(A 100 ezres nézőszámról fentebb bővebben írtunk.)
„Nem reagált eddig a személyét ért kritikákra. Elutasította a megkereséseket, vagy a média nem adott erre lehetőséget önnek?
– Eddig nem kerestek meg ezzel kapcsolatban sehonnan.”
(Ezzel szemben a valóság: Lipics Zsoltot több alkalommal kerestük telefonon.)
„Bírálói szerint a színházban »nem az irányvonalakkal vagy az egyes műfajok arányával van elsősorban a gond, hanem az igénytelenséggel«. Az ezt megfogalmazók szerint tehát a Pécsi Nemzeti Színházban eluralkodott az igénytelenség. Ön szerint ez jogos kritika?
– Természetesen nem jogos.”
(Felhívjuk a figyelmet korábbi cikkünk tömör cáfolatára.)
„Köszönjük fenntartóinknak és közel 100.000 fős közönségünknek az évről-évre tapasztalható kiemelt figyelmet…”
(A Lipics Zsolt által megadott nézőszám a PNSZ adatai alapján sem tükrözi a valóságot.)
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2025/06/szinhaz-tamogatas-pecs-lipics
