Újabb bejegyzéssel jelentkezett pénteken este a Vidéki prókátor. Amiből néhány fontosabb részletet kiemelünk az alábbiakban. A mai írás azonban nemcsak a leghosszabb talán, hanem – úgy tűnik – a legutolsó is lehet, itt ugyanis nem azt írta, hogy folytatása következik, hanem megköszönte a figyelmet, és azt, hogy elmondhatta gondolatatit, és azt írta ki, hogy: vége.
A cikk a hirdetés után folytatódik
EBBEN a cikkben írtuk meg, hogy Vidéki prókátor néven blogot indított, és bejegyzést is írt a Facebookon az a magát kisvárosi ügyvédnek valló, egyelőre ismeretlen kilétű személy, aki Novák Katalin kegyelmi döntését felfedezte és arról értesítette a független sajtót (több lapot is), de a 444 volt a legfürgébb és legszemfülesebb, és írta meg már másnap, február 2-án reggelre a kegyelmi botrányt kirobbantó döntést.
EBBEN a cikkben pedig tegnap már arról írtunk, hogy a miértről is részletesebben írt az ügyvéd, hogy miért is érezte úgy, hogy lépnie kell. Valamint magáról is beszélt, saját magát igazi, klasszikus konzervatívnak, máig remek antallistának nevezve, és azt leírva, hogy ő is a kiábrándult fideszesek táborát erősíti, de úgy, hogy korábban MDF- és Fidesz-tag is volt.
Amint írtuk is, a prókátor folytatást ígért, és ma este ismét szólt követőihez. A harmadik bejelentkezése még mindig azt a valóban nagyon fontos részletet járja körül, folytatva a tegnapi szálat, amellyel a miértre ad választ, vagyis arra, hogy miért is robbantotta ki tulajdonképpen ezt az ügyet, amiről persze nem tudhatta és nem is sejtette, hogy mekkora hullámokat fog vetni.
„Ha csak a száraz tényeket nézzük: hazánk ma az Európai Unió második legszegényebb és egyben vitathatatlanul a legkorruptabb országa. Az állam ma már nem hogy a hátrányos szociális helyzetű családokba született gyerekek esélyegyenlőségét és a társadalmi mobilizációt nem tudja biztosítani – ami nélkül pedig elképzelhetetlen a fejlődés -, hanem szemmel láthatólag még azt sem, hogy a gyermekek biztonságban, félelem nélkül élhessenek a gyermekotthonokban. Ma Magyarországon egy gyermek sorsát szinte teljesen és véglegesen meghatározza az a körülmény, hogy milyen családba született, ami nem nevezhető másnak, mint nemzeti sorstragédiának.” – írja.
Sőt, ugyanitt folytatja is: „A gyermekvédelemnek az ugyanis csak a minimuma, hogy az állam képes biztosítani a gyermekek hatékony védelmét a bűncselekményekkel szemben, a valódi gyermekvédelem azt jelenti, hogy a hátrányos szociális és gazdasági helyzet egy vidéki gyermeket sem akadályozhat meg abban, hogy akár egy fővárosi egyetemen is tanulhasson, és egy szegény családba született tehetséges gyermeknek sem kell azért lemondania a diplomáról és elkezdenie 18 évesen dolgozni, mert a szülei nem képesek finanszírozni a tanulmányait. Ma az állam azonban ennek biztosítása érdekében nem kollégiumokat épít, hanem mini Dubajt, pedig a cementben és betonban utazó oligarchák akár a kollégiumépítésekből is megszedhetnék magukat, és annak lenne legalább haszna is a nemzet számára.„
Az egészen biztos, hogy nemcsak a joghoz ért, de sok terület is érdekli a prókátort, ugyanis vannak meglátásai, igencsak élesszeműek más területekre vonatkozóan is, látszik, hogy jó ideje és alaposan foglalkozik társadalmi kérdésekkel, na és persze kiforrott véleménye van.
„Az állam ma már nem hogy európai színvonalú, versenyképes tudást biztosító oktatást nem tud biztosítani egyéni fejlesztéssel, tehetséggondozással, iskolai pszichológusokkal, hanem már szaktanár sincs elég, sőt gyakran olyan alapvető munkaeszközök is hiányoznak az iskolákból, mint a nyomtató és a nyomtatópapír. Sok tanár a saját laptopját kénytelen használni, s odahaza a saját nyomtatójával a saját papírjára nyomtat, holott a munkajog egyik legalapvetőbb szabálya, hogy a munkaeszközöket a munkáltatónak kell biztosítania. A túlóráik ellenértékének jogszerű kifizetéséért pedig pereskedniük kell. Mind az egészségügyi, mind pedig az oktatási rendszer mérhető kimeneti eredményei a legrosszabbak között vannak Európában.„
„Számos vidéki városban nincs ma már szülészet, nincs gyermekorvosi ügyelet, nincs vasút és összesen egy postahivatal működik. Ennél bizony még a Kádár-rendszerben is jobb volt a közszolgáltatások színvonala. A szemünk előtt omlanak össze az állami közszolgáltatások, a társadalmi mobilizáció alig létezik, a nemzet fejlődése szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatok a túlélésért küzdenek, s a 14 éve kétharmados többséggel kormányzó hatalom mindezt megbocsájthatatlan, bűnös közömbösséggel nézi végig. Nem igazán érdekli mindez, holott 14 év alatt ezeken a területeken jelentős fejlődést lehetett volna elérni.”
(…)
„S ha valaki szóvá teszi nekik ezeket a problémákat, akkor legfeljebb annyi a válaszuk erre, hogy „Brüsszel”, vagy „Gyurcsány”. Mára olyan országot csináltak a hazámból, hogy ha valaki nemzetközileg is elismert eredményt szeretne elérni – akár a tudományban, akár a művészetben, akár a sportban – el kell mennie innen, mert itt mindent átsző a korrupció, s a szervilizmus, az inkompetencia és a „kapcsolati tőke” feudális világa minden fejlődési lehetőséget megfojt.”
(…)
„Ennek az ügynek már eddig is rengeteg jelentős pozitív hatása és következménye volt. A legfontosabb természetesen az, hogy az egész ország figyelme ráirányult a rossz szociális és anyagi körülmények között élő gyerekek mostoha sorsára, a rájuk leselkedő veszélyekre, kiszolgáltatottságukra, a társadalmi mobilizáció hiányából és a szociális rendszer alapvető fogyatékosságaiból eredő problémáikra” – vélekedett az ügyvéd.
„A nem privilegizált, jómódú családokba született gyermekek sorsánál, a védelmüknél, a szellemi és lelki kiteljesedésük, az önmegvalósításuk és a társadalmi felemelkedésük, vagyis a polgárrá válásuk előtt álló akadályok lebontásánál nem lehet magasztosabb cél és nagyszerűbb kihívás egy valóban nemzeti politikus, egy valóban nemzeti kormány számára. Nincs ügy, mely ennél fontosabb lehet” – írta abban a posztban, amivel talán búcsúzik a Vidéki prókátor.
„A közélet hirtelen felpezsdült, a tudatosan apátiában tartott társadalom érdeklődni kezdett egy közéleti ügy iránt, és olyanok is elkezdték követni a független sajtó híreit, akik korábban esetleg csak a kormánymédiából tájékozódtak. Ennek az ügynek köszönhetően egy pillanatra fellibbent a függöny és beleláthattunk a hatalomgyár működésébe.„
„A napnál világosabban kiderült most mindenki számára az, amivel a közélet iránt érdeklődők egyébként eddig is pontosan tisztában voltak, nevezetesen, hogy még a nemzet egységét megtestesíteni, a nemzet számára tekintélyt és morális példát mutatni, valamint a kormányzattal szemben fék és ellensúly gyanánt működni hivatott köztársasági elnök is csak egy bármikor levehető katona Orbán seregében, akinek el kell tűrnie egy református püspök gyámkodását, aki még azt sem döntheti el, hogy lemond-e, s ha igen, mikor és hogyan, akit a miniszterelnök beszámoltathat, kérdőre vonhat és akinek Bayer Zsolttal lehet üzengetni.„
MInt írta, ahogy az újságírók remek munkával feltárták az ügy összefüggéseit, szép lassan feltárult előttünk a rendszer kapcsolatokra, összefonódásokra, kölcsönös szívességekre épülő ocsmány feudális világa, melyben még egy pedofilgyanús személyt is ki kell menteni, sőt, ki kell tüntetni, ha a mi kutyánk kölyke, ha „jó keresztény”, ha „jó magyar ember” és jó fideszes.
„Ő pedig, miközben évtizedeken át abuzálta és megrontotta a rá bízott, védtelen és kiszolgáltatott gyerekeket, tönkretette az életüket, sőt egyet közülük az öngyilkosságba kergetett, elfogadott minden díjat, minden kitüntetést, minden pozíciót, amivel a körülötte lévő „keresztény” fideszes potentátok megkínálták. Megláthattuk, hogyan működik az a magát kereszténynek hazudó rendszer, ahol egy ilyen morális értelemben értelmezhetetlen figura megvédése fontosabb, mint az otthonban élő gyerekek biztonsága és boldogsága. Ennek a szomorú ügynek köszönhetően végérvényesen megkérdőjelezhetetlenné vált az Orbán-rendszer erkölcsi züllöttsége”.
„A botrány megmutatta továbbá, hogy hatalmas, rendszert megmozgató ereje van a független nyilvánosságnak, miként azt is, hogy a munkájukat őszinte tiszteletre méltó elhivatottsággal és szakértelemmel végző, nagyszerű és bátor újságírók dolgoznak a független sajtó műhelyeiben. A független médiának, nevezetesen az RTL „Házon kívül” című műsora stábjának, az általuk végzett bátor és állhatatos munkának köszönhető az is, hogy a bicskei igazgató – a magas szintű fideszes kapcsolatai ellenére – végül rács mögé került és nem tudta több gyermek életét tönkretenni. Örökké hálásnak kell nekik lennünk ezért!„
A fentiek, mint írtuk is, kiemelések tőlünk, a teljes szöveget ITT olvashatják el.
19? Lapot!
