Sok nem pécsi szemében is Pécs az egyetlen olyan város Magyarországon, amelynek sajátos, önszerveződő kultúrája időnként alternatívát, egy kulturális decentrum lehetőségét kínálja fel a budapesti dömping mellett. Zag Gábort, Pécs kulturális alpolgármesterét faggattuk arról, miként látja a város kulturális stratégiájában a színházak helyzetét, milyen szerepet tölt be a Pécsi Harmadik Színház, amelynek (szakaszos) felújításáról nemrég döntött a közgyűlés, s arról is kérdeztük, mikor kerülhet sor a Pécsi Nemzeti Színház mintegy 130 éves épületének felújítására.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A város kulturális stratégiájában milyen szerepet töltenek be a színházak?
A jelenlegi városvezetés számára kiemelten fontos ágazat a kultúra, hiszen a városra az ország kulturális decentrumaként tekintünk. Ebben az ágazatban ugyanis Budapesten kívül nincs még egy olyan adottságokkal rendelkező város, mint Pécs. Tudatosan törekszünk arra, hogy a város kulturális intézményrendszerének működése összehangolt legyen, és minél szélesebb kínálatot biztosítson a pécsi és a máshonnan érkező közönség számára. Ezt a tudatos szervező munkát segíti, hogy a város idén felszabadul a korábbi, fideszes városvezetés által, 2017 végén, a pécsi önkormányzat csődjének elkerülése miatt, kényszerűen felvett 8,5 milliárdos hitel nyomasztó terhe alól, így lehetőségünk nyílik arra, hogy érdemben segítsük a szféra eredményes működését.
Pécs város kulturális stratégiájában a fentiek nyomán természetesen jelentős szerepet töltenek be a színházak is. A városi tulajdonú gazdasági társaság működtetésében lévő Pécsi Nemzeti Színház és Kamara színháza mellett a városban más szervezetek is működtetnek színházakat, városi és egyetemi tulajdonban lévő ingatlanokban. Ilyen például a Pécsi Horvát Színház, a Janus Egyetemi Színház, a Pécsi Balett, a Zsolnay-negyedben álló Bóbita Bábszínház, a Pécsi Nyári Színház, avagy éppen a Pécsi Harmadik Színház. Kisebb nézőszámmal, de sikeresen működnek további színházak a városban, mint az Apolló Kulturális Egyesület, az Escargo Hajója, az Üres Tér Társulat, a Tandem Színház, a Sinum Színház Műhely Egyesület, vagy a MárkuSzínház. A felsorolásban még nem is nem szerepelnek az oktatási intézmények keretében működő színjátszó csoportok, mint pl. az OSZIP, illetve a rögtönzéses előadásokon alapuló együttesek, mint amilyen a Pécsi Playback Színház vagy az Improvokál Társulat.
Valószínűleg még ez a felsorolás sem teljes, ami azt jelenti, hogy a városlakók kulturális érdeklődése és elkötelezettsége képes ennyi szervezetet és formációt életre hívni és megtartani.
A színházkedvelők – feltehetően – örömmel értesültek arról, hogy a pécsi önkormányzat 305 millió forinttal támogatja egy tulajdonában lévő ingatlan felújítását, pontosabban szakaszos felújítását, amely épületben működik a Pécsi Harmadik Színház. Az önkormányzat közgyűlése ráadásul egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Mire vonatkozik a belső korszerűsítés?
Bármilyen jelentős összegnek számít a támogatás, sajnos messze nem elég a teljes felújításhoz, viszont elkerülhetetlen felújítások vehetik kezdetüket, mind energetikai, mind esztétikai szempontból, melyek elengedhetetlenek.
Az ércbányászok egykori művelődési házában helyet kapott Pécsi Harmadik Színház belső terei évtizedek óta semmit nem változtak, jelen formájában a múltból itt ragadt szocreál emléknek inkább beillik már, mint modern színházi térnek. És ez talán időnként vissza-vissza is tarthatott nézőket attól, hogy a Harmadik valamelyik darabját válasszák, de mindezzel együtt is a belső terek csinosítása helyett nem lett volna szükségesebb egy energetikai korszerűsítés, pl. az épület hőszigetelése, a fenntarthatóság érdekében? Milyen garanciákat kért a Pécsi Önkormányzat a színház „megmentéséért”?
Pécs kulturális öröksége szempontjából a Harmadik Színház, mint kulturális szellemi műhely igen fontos szerepet tölt be városunk életében. Ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az ott kialakult kulturális örökséget töretlenül tovább örökítsük. A város és a színházat működtető kft. közötti közszolgáltatási szerződés módosításában kikértem a szakma elismert tagjainak véleményét, melyet képviseltem a döntéselőkészítés során. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Pécsi Harmadik Színház továbbra is tudjon működni, képes legyen nemcsak a pécsi színházi életben megteremtett helyét betölteni, de a felújítás után közművelődési színtérként szolgálni Uránváros kulturális és közösségi életét.
Idézek az önkormányzati online újság, a Pécsma egyik cikkéből: „Az önkormányzati tulajdonban lévő épület korszerűsödhet a város saját beruházásában, míg a színház üzemeltetője az intézmény egyes részeinek bérbeadásával növelni tudja a működtetésre szánt bevételeit. Így az önkormányzat segítségével fenntartható pályára tudja állítani a színház működését. A pécsi közönség pedig egy korszerűsített intézményben élvezheti tovább ugyanazt a megszokott magas minőségű, kortárs színházművészetet, mint eddig.”
Eddig az idézet. A korábbi, fideszes városvezetés még 2018-ban, összesen kétmillió forintért eladta Moravetz Leventének a Pécsi Harmadik Színházat. A színház ezt követően a kiemelt kategóriából átkerült az üzleti színházmodellben működő színházak közé, ami azzal járt, hogy elvesztette az évi kb. 20 milliós állami támogatását, így csak a városi ötmilliós támogatás maradt meg. Ez az összeg változni fog? Vincze János, a Pécsi Harmadik Színház alapító igazgatója színházvezetéstől visszavonulását részben a csökkenő állami pályázati lehetőségekkel indokolta. Hogy látja, mennyire üzemeltethető üzleti alapokon állva „magas minőségű kortárs színházművészet”-et kínáló színházként a most már új ügyvezető, László Csaba alatt működő Pécsi Harmadik Színház?
Az állami pályázati lehetőségek sajnos ma valóban kiszámíthatatlanok. A kulturális TAO bevezetése, majd váratlan kivezetése a támogatási rendszerből nemcsak a Harmadik Színházat, de minden előadóművészeti intézményt nehéz helyzetbe hozott. Erre jött még a Covid-19 járvány okozta piaci és szakmai válság. Mindehhez jött az állam részleges kivonulása a kulturális finanszírozásból és a kiszámíthatatlan pályázatos támogatási rendszer. Nemcsak a színházak, de minden vidéki kulturális vállalkozás és intézmény valamilyen módon részesedik az állami támogatásokból, aminek egy előre kiszámítható, tervezhető rendszerként kellene működnie. Ez sajnos nagyon régóta nincs így Magyarországon. Fontosnak tartjuk, hogy a kulturális javakhoz való hozzáférés ne legyen függvénye a politikai hovatartozásnak.
Nem ismerem Vincze János távozásának pontos okát. Kitartásáért, hozzáállásáért és fantasztikus munkájáért hálával tartozik neki a város színházszerető közössége és a városvezetés.
A Harmadik Színház azonban 2018 óta nem az önkormányzat üzemeltetésében működik. Jelenleg ez egy magánvállalkozás, melyet erejéhez képest támogat az önkormányzat és a korábbi években nyújtott támogatást lehetőségeinkhez mérten továbbra is biztosítani kívánjuk. A mostani felújítással és megújított megállapodással igyekszünk növelni a kulturális lehetőségeket Uránvárosban is.
Ha már egy önkormányzati tulajdonú színházi épület felújításáról beszélünk, rá kell kérdeznem a Pécsi Nemzeti Színház épületének sorsára is. A Pécsi Nemzeti Színházat 1986-tól 1991-ig újították fel. Ha a felújítások ma megkezdődnének, feltehetően akkor sem készülhetne el minden a színház megnyitásának 130. évfordulójára. Ha riadalmat nem is kelt a Pécsi Nemzeti Színház műszaki állapota, mert apróbb 10-20-40 milliós „vész”-javítgatások folytak a teátrumban, de az évenkénti csőtörések, a ’90-es évek műszaki színvonalát képviselő ügyelőpult, a lámpapark, a hangtechnika, a forgószínpad… és még sorolhatnánk mi minden érett a lecserélésre. Mekkora összeget tud megmozgatni az önkormányzat erre a célra? 2021-ben készült egy tervezet, amely alapján 25 milliárd forintos összegre lenne szükség a színházépület teljes megújításához. Folytak erről már tárgyalások?
A Pécsi Nemzeti Színház folyamatos, biztonságos működésének fenntartása közös célunk és minden erőfeszítést megteszünk a színház vezetésével közösen. Az önkormányzat mindig biztosította a sürgős feladatok anyagi hátterét, de a színház épületének sokmilliárdos felújítása meghaladja egy önkormányzat anyagi erejét. Az államnak felelőssége a nemzeti közvagyon – még akkor is, ha az éppen egy önkormányzat tulajdonában van – megőrzése. A Pécsi Nemzeti Színház épülete egy Pécsett lévő magyar kulturális örökség. Teljes joggal kérhetjük tehát, és természetesen kérjük is az állam segítségét a felújításhoz.
Jelenleg az állam a kulturális támogatások rendszerének átalakításán dolgozik, ezért egy ilyen összegű megállapodás létrejötte ebben a félévben nem reális. Addig is az önkormányzat – ahogy korábban is tette – mindent megtesz, hogy biztosítsa a PNSZ működéséhez szükséges anyagi forrásokat.
A Pécsi Országos Színházi Találkozó – és sajnos nem tűnik erősnek a kijelentés – csúfos véget ért. Idén júniusban Kaposváron rendezik az Országos Színházi Találkozót – aminek reklámját Kaposváron járva egy elsuhanó teherautón re:POSZT-nak olvastam, de másodjára már láttam, hogy csak „re:OSZT” volt. Nem hagyott akár hatalmas űrt Pécs kulturális életében a POSZT megszűnése?
Természetesen hiányzik a városból a POSZT hangulata, de tudomásul kellett vennünk, hogy megszűnt. A megszűnés okairól sok cikk született, s úgy gondolom, azok világosan mutatják, hogy nem szakmai érvek indokolták a POSZT megszűnését. Ettől függetlenül a városvezetés továbbra is elkötelezett amellett, amit korábban is mondtunk, hogy a színházi szakma által életre hívott, hosszú évtizedeken keresztül jól működő fesztivál újraéledjen Pécsett.
Az elmúlt héten több hír is felröppent a teljes kulturális ágazat átalakításáról (véleménycikkünk itt olvasható – a Szerk.), mely egész biztos érinteni fogja az előadóművészeti tevékenységet és a színházakat is. Erről azonban az önkormányzat egyelőre hivatalos tájékoztatást nem kapott.
A Pécsi Művészeti Tanács rendelkezik egy kidolgozott színházfesztivál koncepcióval, ennek előkészítésével, megvalósításával meddig jutottak?
Valóban voltak ötletek színházi fesztiválra, azonban ezek kidolgozottsága még nem érte el a tervezési szintet.
