Annak idején, 2017 májusában a Szabad Pécs írta meg azt az addig túl nagy dobra nem vert hírt, hogy egyik napról a másikra leváltották az OTP Bank akkori egyik regionális igazgatóját. Nem sokkal később arról is írtunk, hogy mi miatt történhetett mindez, mivel a legnagyobb magyar bank dél-dunántúli régióját regionális ügyvezető igazgatóként tíz éven át vezető férfiről volt szó. Márpedig egy ilyen pozícióból rendes esetben csak még feljebb vezet az út. A volt bankigazgatót azonban hűtlen kezelés gyanúja miatt távolítottak el székéből. Nyomozás indult, majd 19 ember ellen vádat emeltek. Nemrég első fokon döntést hozott a bíróság.

A cikk a hirdetés után folytatódik



F. B. túlzás nélkül tíz éven át nemcsak a székhelyet jelentő Pécs, de az egész régió, azaz a Dél-Dunántúl legjobb alkalmazotti állásában ült. Munkakörülményeket, juttatásokat, státuszt, kapcsolati hálót és társadalmi megbecsültséget is tekintve egészen biztosan a legjobb, de mindenképpen az egyik legirigyeltebb állás volt az övé: a legnagyobb magyar bank, az OTP regionális ügyvezető igazgatója volt. Ráadásul ebbe a székbe igencsak fiatalon, harmincévesen került. Ilyen szerencse valóban csak keveseket ér – vele kapcsolatban pedig többen emlegették a szerencsét is, nemcsak a rátermettségét (sőt azt emlegették kevésbé), ráadásul tíz éven át egy kifejezetten jó csapat segítette. Olyanok szolgáltak alatta, akikkel hozni tudta azokat a számokat, amelyek miatt csak további elismeréseket kaphatott “házon belül” a régió teljesítményéért.

Egy olyan pozíciót nyert el, amelyből általában vagy nyugdíjba mennek, bankon belül feljebb jutnak, avagy éppen az ágazaton belül vezet az útjuk még magasabbra – minden tekintetben. F. B. azonban minden eddigi – általunk nem hivatalosan, illetve az ügyében indult rendőrségi nyomozás, ügyészségi vizsgálódás, majd bírósági tárgyalás során – felderített részlet szerint nemhogy nem becsülte meg a helyét, de visszaélt a kapott bizalommal.

A férfit ugyanis folytatólagosan elkövetett sikkasztással gyanúsították, majd vádolták meg, a napokban pedig első fokon bűnösnek találták, és 3 és fél év szabadságvesztésre ítélték. Ez pedig (mivel több mint 2 éves büntetésről van szó) letöltendő börtönbüntetést jelentene a számára, ha ez lenne a jogerős ítélet.

Ráadásul F. B. eddig előzetes letartóztatásba sem került, azaz – amennyiben másodfokon is bűnösnek találják, és nem enyhítik legalább másfél évvel, 2 évre a büntetését – börtönbe kell vonulnia, és az akkor rá kiszabott büntetés úgymond nulláról indulna.

Azt nem hivatalosan tudjuk, hogy fellebbezni fog, és vélhetően az ügyészség is így tesz majd, mivel a korábban számára az előkészítő ülésre ajánlott vádalku 5 éves börtönbüntetésről szólt.

Az akkori, 2021-es előkészítő bírósági tárgyaláson azonban ő és az ügy két további vádlottja nem fogadta el a vádhatóság által kínált alkut, így a per folytatódott a Pécsi Járásbíróságon. Ott több tárgyalás is volt, később azonban elfogultság miatt az ügyet áttették egy másik baranyai bíróságra – a napokban már a Siklósi Járásbíróságon született meg az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet.

A 2017-ben kirobbant botrány miatt indult nyomozás, majd az ügyészségi szakasz után összesen 19 vádlottja lett az ügynek, közülük 2021-ben tizenhat fő számára véget ért az eljárás, közülük kilenc fő ismerte el bűnösségét, ők jellemzően pénzbüntetéssel vagy legfeljebb kétéves felfüggesztett börtönbüntetéssel “megúszták”. A tizenkilenc vádlott egy része a bank dolgozója volt, mások a bankkal üzleti kapcsolatban állt szolgáltatók, vendéglátásban, turizmusban érdekelt szereplők voltak.

Az elsőrendű vádlott volt régióigazgató mellett egy balatoni vendéglátós vállalkozó és egy baranyai borászathoz kötődő férfi volt az, aki azt mondta, hogy nem bűnös, azaz nem fogadta el az ügyészségi alkut, és állította, hogy nem tudott arról, hogy a náluk a bank pénzén igénybe vett, a bank részére kiszámlázott szolgáltatás valójában nem banki eseményhez vagy érdekhez kötődik, hanem a volt banki vezető személyes érdekében állt, részben vagy egészben az ő privát, esetleg még barátai, rokonai fogyasztását fizették ki. Nyilván itt az is kérdés, hogy lehettek-e olyan helyzetek, amikor ezt tényleg nem tudták. Vagy azt, hogy nem olyan keretből fogyasztottak, amit bankon belül tudtak és engedélyeztek, vagy hogy nem banki esemény kiszolgálásáról volt szó – ezt a dilemmát, úgy tudjuk, az összes vendéglátós felvetette az eljárás során valamilyen mértékben.

Korábbi hivatalos ügyészségi nyilatkozat lényege szerint a volt banki vezető külső szereplőket bevonva, valótlan tartalmú számlákat jóváhagyva követett el sikkasztást, nem egyszer visszaosztásból szerezve pénzt. A legtöbb esetben valós szolgáltatásról szólt a számla, jellemzően éttermi vagy szállodai számlák voltak azok, csak valójában nem az OTP volt a felhasználó, avagy túlszámlázták a valódi felhasználást.

Háromnál több független forrásból megerősített történet szerint a volt bankigazgató egy születésnapi partiját is a bank pénzén ünnepelte meg, több tízmilliós összeget költve el, sőt nemcsak ő kapott ajándékot, hanem a meghívottak vagy azok egy része is, s csak az ő megajándékozásukra összességében több millió forintot költött el a bank nevére számlázva. Sőt, nemcsak családi ebédeket és rendezvényeket finanszíroztatott a meglévő igazgatói pénzügyi keretének felhasználásán túl is a férfi a bankkal, kihasználva kapcsolatait és pozícióját, de a vád szerint saját otthonának felújításához, felszereléséhez, szépítéséhez is használta a munkáltatója pénzét.

Annak idején az OTP Bank kommunikációs főosztálya annyit írt lapunknak, hogy az OTP Bank dél-dunántúli régióvezetőjének munkaviszonya 2017. május 15-én megszűnt. Az új ügyvezető igazgató kinevezéséig a bank a lakossági szolgáltatásokért felelős ügyvezetőigazgató-helyettest bízta meg a régió ideiglenes vezetésével. Az OTP Bank további információkat nem közöl, értesüléseket nem kommentál. Később pedig a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulnak el nekünk részleteket. Emiatt most nem is kerestük őket, a másodfokú döntés után fogunk kérni részletes tájékoztatást, ha hajlandóak lesznek nyilatkozni.

Ebben a cikkben írtunk arról, hogy az ügyben 2017 tavaszán az NNI kezdett el nyomozni, különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A büntetőper azonban végül már 260 millió forintos, folytatólagosan elkövetett sikkasztásról szólt, és az eljárás során 166 millió forint értékű vagyonelkobzást is elrendeltek, de az ügyet jól ismerő forrásaink azt mondták – korábbi információinkkal összhangban –, hogy a 260 milliós összeg az ügyészségi vádiratban szerepelt. Vélhetően azért “csak” ennyi, mert ez az az összeg, amit a vádhatóság egy peres eljárásban is bizonyíthatónak tartott – a banknál azonban csak a főszereplővel kapcsolatban 400 millió forint sikkasztásként kezelik az ügyet, és legkésőbb akkor, ha jogerős határozat születik a büntetőperben, 400 milliós kártérítési pert indíthat az OTP az ügy főszereplője ellen a gyanú és a vád szerint is több évet felölelő sikkasztássorozat miatt.

Lapunk nem hivatalos információi szerint a volt banki vezető ténykedését egy olyan, a bank felsőbb vezetőihez eljutott levél robbantotta ki, amelyet egy volt alkalmazott rokona írt. Azt követően a férfit és az általa vezetett szervezetet figyelni kezdték a bankbiztonságot is bevonva, így a felmentésére már akkor sor került, amikor még a rendőrségi nyomozásnak nem volt gyanúsítottja, ami azt az információinkat erősíti, hogy a bankbiztonsági szolgálat jó munkát végezhetett az előzetes felderítéssel.    

F. B.-t a sikkasztás mellett folytatólagosan elkövetett sikkasztásban is bűnösnek találta a nyilvános tárgyaláson meghozott ítéletében a Siklósi Járásbíróság, és a 3 év 6 hónapos börtönbüntetés és a 160 millió vagyonelkobzás mellett 5 millió 400 ezer forintos pénzbüntetést (540 nap szabadságvesztéssel váltható ki, börtönfokozatban) is kiszabtak rá.

A balatoni vendéglátós vállalkozót folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett sikkasztással és ugyanilyen magánokirat-hamisítással vádolták meg, és őt is bűnösnek találták. Őt 300 napi, fogházban eltöltendő szabadságvesztéssel kiváltható 900 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték, míg a baranyai borászathoz köthető férfit sikkasztás miatt bűnsegédként találták bűnösnek, és egy év próbára bocsátották. Az még kérdés, hogy utóbbiak esetében is fellebbez-e az ügyészség, és ők továbbmennek-e – amennyiben nem, akkor számukra az eljárás ezzel az elsőfokú ítélettel ér majd véget.

KategóriákMETÁL