Harmadik bírósági idézésére hétfőn megjelent a Szekszárdi Törvényszék előtt Bánki Erik, hogy tanúként kihallgassák a Volvo-gate nevű korrupciós ügyben. Amihez a fideszes országgyűlési képviselő vallomása szerint semmi köze nincs, csak politikai lejáratókampány miatt került szóba a neve az ügyben. Ettől függetlenül Bánki több ismerőse vagy rokona bizonyíthatóan feltűnt a buszbeszerzésben, az egyik legtitokzatosabb figura pedig – az egyik volt vádlott – a németországi cégében volt ügyvezető. Aki ma szintén vallomást tett.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„Első hallásra kicsit soknak tűnik a jutalék” – vallotta tanúként Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő a Szekszárdi Törvényszéken hétfőn, a 2015-ös pécsi Volvo buszbeszerzéssel kapcsolatban.
Amint azt ugyanis korábban leírtuk, a 115 hollandiai használt Volvo busz beszerzésén sokat keresett egy kis holland cég (csaknem 3 millió eurót, ami mai átváltási áron mintegy 1,2 milliárd forint, akkoriban mintegy 900 millió forint volt). A buszbeszerzés teljes összege mintegy 3,4 milliárd volt, ebből tudtak levenni nagyjából 900 millió forintot. Nem csoda hát, hogy a gazdasági ügyekkel is foglalkozó Bánki Erik is soknak találta, még ha amúgy szerinte egy magas, 15% körüli jutalék nagyjából elfogadható a használtautó-piacon.
Bánki ráadásul elvileg ehhez is ért, mert egy ebben az ügyben is szóba hozott korábbi, németországi cége, a Zeta Services GmbH. autókereskedéssel foglalkozik. Megjegyzés: a másodfokon porrá zúzott kaposvári elsőfokú, a vádlottakat felmentő döntés egyik fő érvelése az volt, hogy ez a magas (még ilyen hatalmas összegnél is kb. 26%-os) „jutalék” indokolt lehet ebben az iparágban.
Felmerült a neve
Bánki Erik 1990 óta fideszes politikus, ma nemcsak országgyűlési képviselő, hanem az egyik legfontosabb nem miniszteri és nem államtitkári posztot is viszi: ő lett Rogán Antal után a parlament gazdasági bizottságának az elnöke. Bánkit sokan a Volvo-gate kulcsfigurájának tartják, de a rendőrségi eljárásban és az ügyészségi szakaszban nem merült fel a neve – ki sem hallgatták.
Őt először az első elsőfokú eljárásban, a Kaposvári Törvényszéken hallgatták meg az azóta elhunyt és rá is valló elsőrendű vádlott akkori ügyvédje kérésére.
A mostani, megismételt elsőfokú eljárásban a korábbinál sokkal részletesebb kihallgatáson kellett válaszolnia dr. Bertaldó András bíró kérdéseire.
Semmilyen szerep
Azt mondta, hogy neki semmilyen szerepe nem volt a pécsi buszbeszerzésben, a neve azért kerülhetett szerinte szóba, és azért vallott rá a néhai elsőrendű vádlott, mert akkori ügyvédje, a pécsi dr. Bodnár Imre erre ösztökélte.
Ő úgy tudja, hogy a Tüke Busz Zrt. volt vezérigazgatója meg is bánta később írásban tett tanúvallomását, amely szerinte rá vonatkozóan tele van hazugsággal és csúsztatással.
Nem igaz, hogy neki fontos szerepe volt a buszbeszerzésben, hogy vele kellett tárgyalni a részletekről.
Vagy hogy például ő azt üzente volna a volt vezérigazgatónak, hogy mérges, hogy a buszos szakember olyan helyzetbe hozta őket, hogy már jogszerűen nem írhatja alá a járművek megvásárlásáról szóló szerződést, mert (és ezt eltitkolta előttük) egy korábbi ügye miatt nem lehet cégvezető. És így az sem igaz, hogy azt üzente volna, hogy az a legkevesebb, hogy aláírja (és végül tényleg megtette) a szerződést, de nem kell aggódnia, mert úgyis lesz kormányengedély az üzlet mögött, mert kell majd a hitelhez. Más kérdés, hogy végül olyan helyről vették fel a hitelt, ahol nem kérték az egyébként szükséges önkormányzati (és céges) hitelfelvételhez szükséges kormányengedélyt.
Harmadik nekifutás
Bánki Erik hangoztatta, hogy dr. Bodnár Imre 100 milliós nagyságrendű pénzt kapott egy gazdasági és politikai átvilágításra Pécsen, aminek semmi eredménye nem volt. És ő volt a néhai elsőrendű vádlott ügyvédje, akinek az ő politikai lejáratása lehetett valami miatt a meggyőződése szerint a célja, egyetértésben a pécsi polgármesterrel.
Mint korábban megírtuk, Bánkit harmadszorra idézték. Az elsőnél kimentette magát egy előre tervezett utazás miatt (Új-Zélandra utazott a tudomásunk szerint), a másodiknál viszont későn jelezte távolmaradását, de a bíróság amúgy sem fogadta el az újabb kimentést, ezért 300 ezer forintos rendbírsággal sújtotta. Ma viszont megjelent a bíróságon, és tanúvallomást tett, mintegy másfél órán át válaszolt a bíróság kérdéseire.
Soha, semmit, senkitől
Bánki egy ponton arról is beszélt, hogy 35 éve politikus és képviselő, nagyon sok embernek és önkormányzatnak segített ezen időszak alatt, de ő soha semmit nem kért cserébe, mert szolgálatnak éli meg azt, amit végez, amire felesküdött. Őt erre nevelték, és ezért is mérges amiatt, hogy a nevét belekeverték ebbe az ügybe.
Kapcsolatok
Azt mondta, hogy nem ismerte, soha nem találkozott az ügy elhunyt elsőrendű vádlottjával. Csengő Andrást, a másodrendű vádlottat a 90-es évek vége óta ismerte, mert ő volt a Pécsi Sörgyár igazgatója és egykori tiszteletbeli holland konzul. Bánkinak azonban vallomása szerint közvetlen tudomása nem volt arról, hogy Csengő András részt vett a buszbeszerzésben. Arról sem egyébként, hogy unokatestvére is szerepet vállalt benne szakértőként, aki egyébként Páváék idején gazdasági tanácsadója volt a pécsi önkormányzatnak.
A közvetítő holland cég vezetőjét, a per negyedrendű vádlottját bevallása szerint nem ismerte, nem találkozott vele.
Fideszes viszonyok
Csizi Pétert viszont nemcsak ismeri, hanem a barátja is. 2003-ban kerültek munkakapcsolatba, Csizi akkor még fiatal, feltörekvő politikus volt. Ő pedig akkoriban lett regionális koordinátor a Fideszben. 2018-ig dolgoztak együtt szorosan.
Azt, hogy bírósági tanúvallomásában Girán János volt fideszes alpolgármester azt mondta, hogy sok mindenben kellett Bánkival egyeztetni, Bánki tagadta. Szerinte nem egyeztetni kellett vele a pécsieknek, hanem neki kellett sok esetben segíteni Pécsnek, például Páva Zsoltnak is segített Budapesten fontos találkozók összehozásában.
Csizmadia Pétert Bánki tehetséges fiatal politikusnak nevezte, aki akkoriban került a pécsi Fidesz-frakcióba, amikor a buszbeszerzés és annak előkészítése zajlott, de vele neki régióvezetőként csak onnantól kellett rendszeresen egyeztetnie, hogy Csizmadia frakcióvezető lett. Csizmadia erre másképp emlékezett, szerinte már korábban is, de Bánki szerint ez nem így volt.
Páva úgy tudta, Bánki szerint rosszul
Bánki Erik azt is mondta, hogy beszéltek arról Páva Zsolttal, hogy segítsen a pécsi buszbeszerzésben, de ő mondta, hogy nem sok esély van a sikerre, így nem is lobbizott. Lázár János ugyanis kerek perec megmondta neki, hogy nem ad pénzt a buszokra, és amúgy is akkoriban vállalták át az önkormányzatok adósságát. Mint írtuk korábban, Páva Zsolt arról értesült később, hogy Bánki Erik és Csizi Péter tárgyaltak a buszokról Hollandiában, de ezt határozottan tagadta Bánki. Szerinte ez az ellenzéktől érkező hamis információ, tehát Páva Zsolt ezt nem tudta jól.
Hadjárat
A néhai elsőrendű vádlott írásos vallomásában azt mondta, hogy Bánkinak volt rálátása a közbeszerzésre, de a politikus szerint ez hazugság volt. Az is hazugság, és Bodnár Imre ellene folytatott hadjárata volt, hogy a buszbeszerzést ő és Csizi Péter kezdte el szervezni.
Végre kiderült, hol és milyen koncerten volt Bánki és Csizi
Bánki Csizi Péterrel ellentétben (aki ugye nem emlékezett sem a helyre, sem a koncertre) pontosan emlékezett a hollandiai útjukra. 2015. április 9-én utaztak Csizi Péterrel Hollandiába, egy Melkweg nevű klubban vettek részt a Purity Ring nevű elektronikus formáció koncertjén.
A Melkweg egy kis, 1500 fős koncerthelyszín, de brutális hang- és fénytechnikával, amire Bánki már rég kíváncsi volt. Amúgy is Amszterdam az egyik kedvenc európai városa, sokszor volt ott, habár akkoriban csak a 2015. áprilisi utazáskor.
Amszterdam a sok kis remek klubbal és hellyel emlékezteti a 90-es évekbeli Pécsre is, talán ezért is szereti.
Zeta
A per harmadrendű vádlottját a sportéletből ismerte, amikor még sportért is felelős volt, mert az amerikai állampolgársággal is rendelkező férfi, akinek thaiföldi offshore cége számlájára utaltak Hollandiából 2015-ben 550 ezer eurót, korábban jégkorongozott, ilyen eseményeken ismerte meg. Utána sokáig nem is beszéltek, majd 2015 végén aztán egy németországi cége (75%-os tulajdonrésszel rendelkezett benne), a Zeta Services GmbH ügyvezetője lett a férfi, de nem ő hozta, hanem a másik ügyvezető. Nem volt teljesen megelégedve vele, de nem is végezte rosszul a dolgát. A férfi egyébként ma végül megjelent a bíróságon, miután egyszer már távol maradt, a Kaposvári Törvényszék pedig végül többedszeri idézésre sem tudta kihallgatni.
52 milliós utalás
Mi is írtunk arról, hogy a másodfokú bírósági ítélet szerint a magát végül az első kaposvári előkészítő tárgyaláson bűnösnek valló volt harmadrendű vádlott 52 millió forintot utalt a számlájáról a Zeta számlájára 2015-ben. Bánki ugyanazt mondta el a Szekszárdi Törvényszéken is, mint amit lapunknak nyilatkozott korábban erről, hogy a könyvelőjét megkérdezte, de nem érkezett a Zeta számlájára a volt harmadrendűtől 52 milliós utalás. Erről egy papírt is hozott, amit a könyvelője adott ki erről. Amúgy Bánki 2016-tól már nem volt tulajdonosa a cégnek.
Dr. Bertaldó András bíró elmondta, hogy a pénz a hatóság kimutatása szerint a volt harmadrendű vádlott magánszámlájáról érkezett. A férfi maga azt mondta, hogy lehetséges, hogy utalt ennyi pénzt akkoriban a németországi cégnek, de nem emlékszik erre, mivel volt szerinte több hasonló utalás is, ez is egy autóvásárlás lehetett. Azt viszont tagadja, hogy Thaiföldről utalt volna, amiről írt a sajtó.
Thaiföld
A Taki Company a volt harmadrendű vádlott thaiföldi cége volt korábban. Ide kérte a jutalékot, amihez a pécsi buszbeszerzés kapcsán jutott. Ami 550 ezer euró, akkori áron 172 millió forint volt. Őt Csengő András vonta be az üzletbe, akit ismert már a 90-es évekből, még ha túl sok ponton nem is folyt össze az életük, vámkezelési ügy kapcsán ismerhette meg, mert ilyennel is foglalkozott, amúgy meg 35 éves tapasztalata van gépjárművek nemzetközi értékesítésében. Azt nem tudta, hogy Csengő hogyan és miért őt kérte fel, szerinte a szakértelme miatt.
Megjegyzés: A volt harmadrendű vádlott a legtitokzatosabb szereplője volt a Volvo-ügynek, hiszen a rendőrségen nem tett vallomást, a kaposvári bíróságon sem, csupán annyit mondott, hogy elismeri a bűnösségét, amivel kikerült a cégből. Azt is elmondta ma egyébként, hogy tavaly decemberig négy részletben kifizette/visszafizette a 172 millió forintot. Ezen túl róla sokat nem lehetett tudni, csak azt, és azt is más forrásokból, nem a Volvo-ügyhöz kapcsolódóan, hogy amerikai–magyar kettős állampolgár, élt és tanult az USA-ban, gépjárművek kereskedésével foglalkozik, Németországban is dolgozik, és hogy a budapesti éjszakai életből is ismert figura. Ezen túl azt is kiderítettük róla, hogy semmi módon nem kapcsolódik sem Pécshez, sem a Volvo-ügy bármelyik szereplőjéhez, kizárólag a büntetőeljárásban nem érintett Bánki Erikhez van kapcsolata. Ehhez képest most azt adta elő a bíróságon, hogy őt Csengő András kérte fel erre az ügyre, őt ismerte korábbról, de arról amúgy még a vallomásában is azt állította, hogy nem tudja, miért ő jutott Csengő eszébe. Utóbbi pedig soha, egyetlen alkalommal sem említette azt az elmúlt években (miközben rengeteget és sokféle módon kommunikált ebben az ügyben), hogy ő ismerte volna korábban P. E.-t, nemhogy bevonta volna az ügybe.
Megdolgozott érte, mégis inkább bűnösnek mondta magát
Arra a bírói kérdésre, hogy mit is csinált, azt mondta a volt harmadrendű vádlott, hogy a buszok műszaki specifikációinak ellenőrzése volt, és az, hogy megfelelnek-e mindenben a magyarországi üzembe helyezésnek. A fő feladata pedig az volt, hogy mérje fel a valós piaci értékét ezeknek a buszoknak. Megjegyezzük, hogy amúgy ilyen feladatra a Tüke Busznak is volt embere, de ő Csengővel és a holland céggel állt kapcsolatban. Megdolgozott a pénzéért – még ha ő maga is azt mondta, hogy 550 ezer euró valóban jól hangzik. A tudása alapján mondott véleményt a buszokról, két amsterdami tárgyaláson is részt vett egyébként, úgy emlékszik, hogy talán a holland cég vezetőjének irodájában. (Amúgy őt, Siebe Pellt folyamatosan Paul Siebének hívta, de következetesen nevezte így a holland buszos cég tulajdonosát). Arról is vallott, hogy a buszokat nem volt lehetősége megnézni fizikailag, enélkül adott szakvéleményt, de szerinte nem is volt ehhez feltétlenül szükség a buszok megtekintésére.
Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy ha nem érzi magát bűnösnek, és megdolgozott a pénzéért, akkor miért vallotta magát pénzmosásban bűnösnek. A férfi azt mondta, hogy átgondolta ezt, és úgy gondolta, hogy neki arra sem ideje, sem energiája nincs, hogy egy éveken át húzódó perben vegyen részt, ha van olyan lehetőség is, amellyel ettől meg tud szabadulni. Látta, hogy a két másik vádlottnak 5 évet ajánlott meg az ügyészség, neki viszont 2 éves felfüggesztett büntetést. Nem az igazság és a lelkiismerete, hanem praktikus okok alapján döntött úgy, hogy büntetlen előéletű emberként bűnösnek mondja magát egy büntetőügyben, miközben ártatlan. Nem akarta azt kockáztatni, hogy elítélik, mert azt látta, és úgy érezte, hogy ez nem tisztán egy büntetőügy, hanem politikai ügy is, és ilyesmibe nem akart belekeveredni.
Sőt nemcsak azt vállalta, hogy bűnösnek mondja magát, hanem azt is, hogy visszafizeti a 172 millió forint jutalékot. Aminek nagyságrendjéről egyébként nem is tudott akkor még, amikor elvállalta a munkát, de ilyen megbízásokat amúgy ő 5-7% körüli jutalékért szokott végezni.
Azt is elmondta, hogy a pénzt akkor elköltötte Bangkokban, egy thaiföldi szigeten vett ingatlant – amúgy a Taki Company éppen ilyesmivel, ingatalanfejlesztéssel foglalkozott.
Kapcsolódó anyagunk:
