Nincs új a nap alatt: a magyar kormány 2024 után 2025-ben sem támogatja a független színházakat. Illetve pontosítanom kell az előbbi mondatot: 2025-ben az eredetileg függetleneknek szánt állami támogatás 2%-ához jutottak hozzá azok, akiknek ezt korábban szánták. Persze, ezt nem mindenki tűri szótlanul. Egy-egy színikritikus, vagy éppen a független színházakat tömörítő szervezet, a Független Előadó-művészeti Szövetség, ha csak időnként is, de kimondja ennek a tarthatatlan, hamis helyzetnek a hazug voltát. Persze, ilyenkor válasz is van, és nem (vagy nem csak) a hatalom, hanem azok részéről (is), akik megkapják a célzott állami támogatás nagyon nagy részét. Tehát azok, akik az arra érdemesek helyett kapják meg ezeket a papíron nem nekik járó forrásokat. Ők aztán „spontán” összeállnak és nyilatkozatban tiltakoznak a Fidesz-közeli Teátrumi Társaság közösségi oldalán a politikai támadások ellen.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mivel lehet elutasítani egy színházi pályázatot? Erre a válasz idehaza egyetlen mondatban is megfogalmazható adott esetben: „Nem kellően megalapozott szakmai koncepció”.
Csak, hát ezzel az a baj, hogy … de inkább felsorolunk néhány nevet azok közül, akik pályáztak az eredetileg független színházaknak, színházi produkcióknak felcímkézett állami pénzekre, de nem nyertek, mint már említettük: azért, mert „nem kellően megalapozott szakmai koncepciót” vázoltak fel pályázatukban … aztán majd önök eldöntik, mit gondolnak erről.
Pintér Béla Társulata, Jurányi Ház, Füge, TÁP Színház, Káva, KV Társulat, Stereo Akt…
Ezek a színházak – a közülük egyértelműen legismertebb Pintér Bélával és társulatával az élen – jó ideje a kortárs magyar színjátszás minőségét adják.
Ők azonban nem nyertek. Következtetésünk szerint azért, mert a támogatottaknak nemzeti vagy kiemelt státusszal kellett rendelkezniük. Ugyan ez nem szerepelt a pályázati kiírásban, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy erre volt szükség ahhoz, hogy sikeresen pályázzon valaki. A támogatott színházak között bőven szerepelnek, Kovács Bálint HVG-n közölt cikkéből (A kormány nemcsak pofon vágja, de arcon is köpi a színházakat a mostani támogatásokkal) idézve: „kommersz színházak a gatyaletolós vígjátékokkal” vagy „szakmailag nulla reputációval rendelkező társulatok”.
Természetesen az érintettek ez ellen hangosan tiltakoznak, és „ízlésalapú szidalmazások és minősítések” szófordulattal minősítik az őket és a hatalmi döntést ért kritikát.
Említsünk meg néhány nevet a tiltakozók közül, a tiltakozást aláírók sorrendjében: Fülöp Péter (1. helyen), Lipics Zsolt (3. helyen), Vidákovics Szláven (5. helyen). Róluk és a hozzájuk kötődő cikkekről lejjebb írunk részletesebben.
Mindeközben a legnívósabb magyar alternatív társulatok léte van veszélyben.
Nagyon érdekes az elutasított pályázatok indoklása, le is írjuk még egyszer: „nem kellően megalapozott szakmai koncepció”.
De sem a bírálók kiléte, sem a döntési szempontok nem ismertek. Amíg Pintér Béla Társulata alkalmatlannak bizonyult a támogatásra, addig a “politikai beavatkozás ellen” aláíró Fidesz-közeli menedzser, Fülöp Péter kaposvári színházi igazgatói időszakában egy Fülöp Péter-közeli „büfés” kapott a kaposvári színháztól jelentős összegű megbízást. Ő feltehetően (ha máshol nem, talán ebben a szép, de már nem is annyira új NER-es világban) kellően megalapozott szakmai koncepciója miatt kapta a megbízást.
Haszonélvezők
Visszatérve azokra, akiknek volt a szerényen a láthatatlanságba húzódó döntéshozók szerint kellő szakmai koncepciójuk: nos, túlzottan nem kell válogatni a nevek között, annyi a kormányközeli szervezet, haszonélvező. Sőt, a politikai beavatkozás elleni nyilatkozat aláírói között pedig – micsoda meglepetés –, meglehetősen nagy az átfedés.
Az, hogy az eredetileg független színházaknak szánt pénzből miért kell Hobo turnéját 15 millióval támogatni, vagy Radics Gigi koncertjét 10 millióval, de Rudán Joe-ét 2 millióval, azt nehéz épp ésszel belátni, mégha amúgy ők a saját területükön mind neves, bizonyított és kedvelt előadók is, de a kérdés jogos: mi közük van a független színházi kultúrához?
Szintén a korábban független színházaknak szánt pénzből támogattak kőszínházakat, művészeti egyetemeket és határon túli színházakat is, úgy hogy rájuk szabott támogatási formák is léteznek. Az, hogy miképpen születtek a döntések? Ki által, milyen elvek mentén? Azt nem lehet tudni, csak vélelmezni, hogy háttéralkuk mentén, előre eldöntötték, kiknek jut pénz.
Pénz, páholy, politika
A támogatások ezen formája részben pótolni szándékozik a jegybevételen alapuló, megszüntetett színházi TAO-támogatást, s vélhetően ezzel is igyekeznek kozmetikázni azt, hogy a magyar kormány egyre kevesebb pénzt oszt szét – nagyságrendileg a korábbi 37 milliárd helyett már csak 6 milliárdot!!
És a listát elnézve, a színházak között ezt politikai alapon osztják el évről évre (miért is támogatnának releváns társadalmi kérdésekre reagáló társulatokat?). Éppen ezért tiltakoznak a Teátrumi Titkárságnál, élen a Mandineren hosszasan fogalmazó Fülöp Péterrel, a Teátrumi Titkárság titkárával. Éppen az ellen a mód ellen tiltakoznak, ami alapján pénzt kaptak. Ez egy a sok magyar politikában bevett kommunikációs trükkök közül, tiltakozz az ellen, amit csinálsz, s fogjad rá az ellenfeledre.
Félreértés ne essék, majdnem minden művészeti szervezetnek szüksége van támogatásra (magas az infláció, a rezsiárak szintén, a kötelező minimálbéremelések is nehezítik a gazdasági működést), mint korábban említettem, a jelenlegi magyar állami erősen kivonul a kultúra és a művészet finanszírozásából, s igen, még mindig ad pénzt, de azt részrehajlóan osztják el.
Támogatások
Pécsen minden művészetközeli intézmény szegény. Vannak szegényebbek is. Mondjuk, míg 2023-ban a túléléséért küzdő Pécsi Harmadik Színház összesen 66 millió forint támogatást kapott különböző célokra ezen a pályázaton, a későbbi években semmit (ennek oka lehet az, hogy Vincze János, korábbi igazgató visszavonult). A Pécsi Nemzeti Színház 72 milliót kapott 2023-ban, majd 60-at, s idén 50 milliót, a Pécsi Balett 2023-ban 56 milliót, 2024-ben 40 milliót, idén 45 milliót, részben eszközfejlesztésre, részben produkciókra. A felújítás alatt lévő Pécsi Harmadik Színház nulla forintot nyert, a Bóbita Bábszínház mindössze 2 milliós támogatása is meglehetősen szerénynek minősíthető.
Kivéreztetés??
A pályázat kiírójának döntése egyértelműnek tűnik és politikai alapúnak. Úgy hisszük abból, ami történt, hogy cél lehet kivérezteti a független színházakat, elvágni őket a forrásoktól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium csak a nyertesek nevét közölte, az elutasítottakét nem. A Független Előadó-művészeti Szövetség adatai alapján tagjaik közül 91 szervezet pályázott, ebből 7 kapott valamennyi támogatást, az igényelt 489 millió forintból mindössze 10,5 milliót. Említsünk meg néhány megszűnt társulatot: a sor 2022-ben talán a K2-vel kezdődött, idén februárban a Vádli (Szikszai Rémusz volt az alapító-rendező) jelentette be feloszlását, de, a Tünet együttes, (Szabó Réka rendezővel) is finanszírozhatatlanná vált, a nemzetközileg legnagyobb sikereket elérő Proton Színház (Mundruczó Kornél rendező a vezetője) is főleg külföldre tette át a működési területét, a honi finanszírozási gyakorlat miatt. És most csak a jelentősebbekről beszéltünk. Könnyen arra a véleményre juthatunk, hogy a jelenlegi kulturális finanszírozás határozottan szegényíti a magyar színházi kínálatot.
PNSZ
A Pécsi Nemzeti Színház működésével és a belső viszonyokkal két cikkben is foglalkoztunk (EBBEN, majd aztán EBBEN a cikkben) annak okán, hogy a végéhez közeledik Lipics Zsolt igazgató és Vidákovics Szláven művészeti vezető megbízása, és már meg is jelent az új pécsi színházi igazgatói pályázat.
Felfelé?
A jogász és közgazdász végzettségű, Pécshez és Baranyához kötődő, korábban a Kaposvári Csiky Gergely Színházat igazgató, majd onnan a Nemzeti Színházhoz került Fülöp Péterrel foglalkoztunk egy korábbi cikkünkben, egy korrupciógyanúsnak tűnő eset miatt, amelynek nyomába egy gyanús színházi büféblokk miatt eredtünk. Ezzel a cikkünkkel kapcsolatban, bármennyire is volt súlyos az, amit abban leírtunk, a színház nem kért sajtóhelyreigazítást. Kért azonban Fülöp Péter döntésére a Kaposváron megtartott országos színházi találkozóról szóló riportunk miatt. Mivel a helyreigazítási kérelemnek, annak tartalma okán nem tudtunk helyet adni (igaz, a büféblokkos cikkel kapcsolatban sem számítottunk arra, hogy olyan helyreigazítási kérelmet kaphatunk, amelynek helyet kell adnunk – a szerk.), a színház sajtópert indított ellenünk. A pert első- és másodfokon is elvesztette a színház. Mi úgy tudjuk, hogy Fülöp távozása Kaposvárról a Nemzeti Színházba ezzel az üggyel és ezekkel a cikkekkel van összefüggésben – azaz nem feltétlenül az ő szabad döntése volt (végül felfelé bukott?) a váltás. Ám ezt, ha így is van, hivatalosan legfeljebb cáfolni fogják, megerősíteni, beismerni biztosan nem.
Disclaimer: Legutóbbi, a Pécsi Nemzeti Színházzal foglalkozó cikkünk után az egyik pécsi NER-közeli újság úgy foglalkozott a pécsi színház ügyével, megemlítve az elviekben független színházaknak járó állami támogatásokból profitáló színházak közös (színházas cikkünk megjelenésénél korábbi) kiállását, mintha az aláírók/tiltakozók konkrétan a Szabad Pécs cikke ellen (is) álltak volna ki. Így ez hamis képet sugároz! Persze, tudjuk, hogy ettől még a tiltakozók, s különösen a PNSZ vezetői táplálhatnak ellenérzéseket a valós helyzetet feltárni igyekvő, de erős kritikát is megfogalmazó Szabad Pécs cikkekkel szemben, csak az idézett tiltakozás nem rólunk szólt. És megjegyezzük újra: a Szabad Pécs az első cikk előtt megkereste a PNSZ igazgatóját, a második cikk előtt pedig rajta kívül a művészeti vezetőt is. Ők döntöttek úgy, hogy nem nyilatkoznak, nálunk meg sem próbálják a feltett kérdésekre válaszolva cáfolni értesüléseinket, vagy ha nem cáfolni, akkor a történteket vagy azok hátterét megmagyarázni. Az pedig csak a hab a tortán, hogy az egyik vezető pécsi fideszes politikus is megosztotta a NER-közeli újság cikkét és védelmébe vette a pécsi színház vezetését, a Szabad Pécs szakmaiságát megkérdőjelezve. Ugyanis a PNSZ jelenlegi vezetésével kapcsolatban többször is felmerült az, hogy közel állnak a hatalomhoz, s hogy esetleg ez is benne lehet a megbízásukban, amit ők különböző platformokon és módokon kikértek maguknak.
Időrend
Augusztus 19-én hozták nyilvánosságra az Előadó-művészi szervezetek 2025. évi támogatásának döntési listáját.
Augusztus 28-án jelent meg Kovács Bálint cikke a HVG online-on.
Augusztus 29-én este megjelent a Lipics-éra visszásságait (nepotizmus, túlzott hatalmi koncentráció…) taglaló cikkünk.
Augusztus 30-án délelőtt megjelenteti a Magyar Teátrumi Társaság a „Közös tiltakozás a kulturális sokszínűség és a szakmai tisztesség mellett” c. közleményét, melyet megoszt a NER-közeli pécsi lap is, s többek között a helyi fideszes vezető, úgy téve, mintha a Szabad Pécs politikai támadást indított volna a Pécsi Nemzeti Színház ellen. A PNSZ-ről született írásokat a színház által közzétett, nyilvános adatokra és a színház felől érkező sokszorosan aggasztó hírekre alapoztuk. A színház közpénzből működő művészeti intézmény.
