Pécs nem véletlenül volt Magyarország kulturális fővárosa, illetve azon túl az első magyar kultfőváros! Pécsen több évtizede, nagyon hangsúlyos és mélyen gyökerező a kulturális és művészeti élet, Budapest mellett, akár Budapesttel szemben, vagy attól teljesen eltérően is fejlődött a művészetek és a kultúra több ága, egyebek mellett a színházművészet is. Nem állítjuk, hogy az egy héttel ezelőtti december 14-i esemény, a megújult Pécsi Harmadik Színház épületének átadása is évtizedes vagy több évtizedes és főleg olyan hatású lesz, mint Pécs kulturális-művészeti múltja és közelmúltja, de hogy az épület felújítása önmagában is siker és egy fontos pont, az biztos. A Pécsi Harmadik Színháznak az Uránvárosban helyet adó épületet 30 éve nem újították fel, így ez már siker. Hát még Pécs jelenlegi anyagi-pénzügyi helyzetében! Nem az elmúlt években és jelenleg is népszínházi modellben működő, erős bulvárszínházi arculatú Pécsi Nemzeti Színházat újította fel az önkormányzat (a PNSZ épületének felújítása nagyságrendekkel magasabb összeg lenne, s arra sajnos nem futná jobb időkben sem önállóan a városi költségvetésből), hanem az uránvárosi magánszínháznak otthont adó épületét.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Pécsi Harmadik Színház a kortárs magyar drámák bemutatói miatt lett országos jelentőségű teátrum. Vincze János saját produkciói mellett 2017-től a tulajdonosként belépő Moravetz Produkcióval a korábbi művészszínház arculata mellé a bulvár is belépett. Kérdés, hogy mit jelent a Vincze nélküli magánszínházi működés realitása, a szórakoztatás mellett mennyi marad meg a Pécsi Harmadik Színház eredeti arculatából. Mert tényleg megújult a Pécsi Harmadik épülete, jutott figyelem a színekre – fehér és világoskék lett a meghatározó, a korábbi, mára már lepusztult, egykor szocreál stílusban épült valamikori művelődési házra belülről ma alig ismerni rá.
Azon érdemes elgondolkodni, hogy a szinte a semmiből felépített, országos szakmai és közönségfigyelmet magának saját jogán kiharcoló Pécsi Harmadik Színház korábbi alapító-igazgatója, Vincze János a harminc év alatt ilyen szintű felújításra nem kapott önkormányzati támogatást, sőt ő kénytelen volt a színház létéért, területi integritásáért küzdeni, a létfenntartásért pályázni. És volt olyan is, emlékszünk még rá sokan, hogy közösségi összefogás mentette meg a színházat.
Mit tud az új tulajdonos, Moravetz Levente, hogy megkapta az épület felújításra szánt pénzt? Releváns kérdés az is, hogy vajon Ákli Krisztián, Moravetz Levente vállalkozói szemléletű művészeti vezetője mennyire tud majd kibontakozni, de az igazi kérdés az, hogy mennyire (lesz) fenntartható a magántulajdonú intézmény?
Mi újult meg?
A Pécsi Harmadik Színház újraálmodása nem egyszerű épületfelújítás, hanem egy éles, elhúzódó kultúrpolitikai vita feloldásaként is tekinthető. Mi fontosabb? Az út- és járdafelújítás vagy az, hogy befektessünk a kultúrába?
A pécsi közgyűlés 395,7 millió forintot különített el a felújításra, még hivatalosabban: a „Harmadik Színház megmentése – hosszútávú működés feltételeinek megteremtése” elnevezésű projekt megvalósítására.
A beruházás fő célja az 1960-as években épült színházépület korszerűsítése volt, amely a közönségforgalmi részek, a színészöltözők felújítását, egy többfunkciós tér kialakítását, valamint részleges akadálymentesítést foglalt magában.
A kivitelezési munkálatokat a „Pécsi Harmadik Színház felújítása II.” tárgyú közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője, a VivaPalazzo Zrt. végezte el (megj.: egy igencsak erősen a Fideszhez kötődő, de úgyis mondhatjuk, hogy a Fidesz számára nem ellenséges baranyai építőipari cég – a szerk.) . A kivitelezési szerződést 2025. július 17-én írták alá, a munkaterületet pedig július 25-én adták át, gyorsan dolgoztak, mert az előbbiekhez képest a műszaki átadás-átvételi eljárást már december 1-jén le tudták zárni.
A megújult színház főbb elemei
A részleges felújítás a látványos változások mellett energetikai és funkcionális korszerűsítéseket is hozott, méltó körülményeket teremtve a művészi munkához és a közönség fogadásához.
Megújultak a közönségforgalmi területek: átalakult az előcsarnok új állmennyezettel és világítással. Új, tágas büfét alakítottak ki, a ruhatár a lépcső alá költözött. A női mosdók számát megnövelték, egy új, akadálymentes WC is épült, és további akadálymentesítés is zajlott: a főbejárat mellé rámpa került.
A színházterem és az akusztika is változott. A színházteremben új akusztikus fal és álmennyezet készült, a nézőtér új világítást kapott. A színház saját forrásából cserélték ki a nézőtéri szőnyegpadlót és kárpitozták újra a székeket.
Ugyancsak a színház saját forrásából újították fel az irodákat, de megújultak a színészöltözők is, méltó körülményeket teremtve a társulat számára.
Energetikai megtakarítást célzó intézkedések is történtek, pl. a színháztér homlokzatának belső szigetelése és részleges fűtésrendszer-korszerűsítés. Részlegesen felújították a villamos rendszert és tűzjelző-rendszert is kiépítettek.
A Harmadik Színház Öröksége: fénykor és jelen
A Pécsi Harmadik Színház korábban Vincze János vezetésével egy országosan is elismert, magas nívójú, igényes alternatív színházi arculatot képviselt.
Eredetileg Ságvári Endre Művelődési Házként működött, az Uránbányászati vállalat finanszírozta, s magán hordozta a ma már-már unikummá vált, külső, szocreál stílusjegyeket. Erejét a szűkös, de kreativitásra kényszerítő anyagi keretek és a társadalmilag releváns, progresszív előadások adták, amelyek komoly szakmai és közönségsikereket is elértek, gondolhatunk itt akár az Örkény, akár a Spiró bemutatók sorára.
Igazi kuriózum volt a színház léte, az egykori „Ságvári” művészmozival, gyerekszínházi előadásokkal, befogadó színházi programmal, és szervezett színházi utazásaival, s a színházat működtető közösséggel az anyagi körülményektől függve, de igazi kulturális központnak számított, nemcsak az Uránvárosban, hanem az országban is.
A színház fénykorában olyan, nagy visszhangot kiváltó produkciók születtek itt, amelyek a progresszív magyar dráma legjavát képviselték.
Ezek közé tartozott:
Spiró György: Csirkefej c. darabja, amelyet két alkalommal is megrendezett Vincze, majdhogynem keretet adva ezzel a pályájának, ez az előadás remekül szimbolizálta a színház intellektuális, éles társadalomkritikát megfogalmazó vonalát.
Akár Örkény István nevét is viselhette volna a Pécsi Harmadik, az Örkény-előadások Vincze János-féle verziói mindig is az emberi sorsokat boncolgató, abszurd humorú, erős drámai alkotások sorát gazdagították, több darabot azóta a Vincze-féle változatban játszanak más színházak is.
A Vincze János által vezetett színház erős, markáns társulatot épített fel, meg kell említenünk Bacskó Tündét, Bánky Gábort, László Csabát vagy akár Heczeg Adriennt, de rendszeresen játszott itt Vári Éva, Krum Ádám, korábban Barkó György, Krasznói Klára, Héjja Sándor, Márton András, Németh János, Újvári Zoltán, Szebeni János, Töreky Zsuzsa … és a sor folytatható.
A magánszínházi modellre való teljes átállás, a felújítás elhúzódása (a közbeszerzési eljárást nem első alkalomra sikerült lefolytatni) azonban azt eredményezte, hogy mára a korábbi gárda tagjai közül két gazdasági vonalon dolgozó munkatárs maradt a színházban.
Noha nem is beszélhetünk hagyományos értelemben társulatról, de mégis létezett egy törzsgárda, amelynek vezető színészei sem maradtak a Harmadik Színház színpadán. Nemhogy a színészek, a múltat idéző egyetlen utalás sem maradt a színház falán, sem egy plakát, sem egy fotó. Azok, akiken múlt a színház sorsa, nem voltak jelen a színház megújulásáról szóló fórumokon. Vincze János a megnyitóra sem ment el. Bacskó Tünde, a színház korábbi vezető színésznője egy közösségi oldalon fakadt ki keserűen, hogy mégcsak személyes meghívást sem kapott. Bánky Gábor neve el sem hangzott? De hol van a színház lelke, Csató Andi? Hol van Csöre, a takarítónő, vagy Péter, a portás? És a műszak? A Harmadik Színház sorsában a háttérmunkások szerepe is fontos, hiányuk veszteség, ez a közösség alkotta a szakmai hátteret.
A Harmadik Színház a Moravetz Produkció, azaz Moravetz Levente, színész-rendező és producer tulajdonába került. Ő kérdésemre elmondta, hogy a korábban tíz emberrel üzemeltetett színház működtetését ő két munkatárssal fogja megoldani, a többi feladatot vállalkozásoknak adta ki. Moravetz elmondása szerint sokáig keresett állandó helyszínt az előadásainak (pl.: az egykori Park Mozi épületét szerette volna megkapni), de aztán az akkori fideszes vezetésű önkormányzat maga jelentkezett nála, s olyan helyzet elé állították, hogy a csőd szélén egyensúlyozó önkormányzat megszüntetné a színházat, vagy lehet az is, hogy Moravetz megvásárolja. A helyzetről a színészből lett producer többször is beszélt korábban, mindig is éreztetve azt, hogy számára is ambivalens volt ez a szituáció, de aztán végül 2 millió forintért a színház tulajdonosa lett, vállalva a színház fenntartását és működtetését, de az épület (nyilván) továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt.
Számok
Ha az akkori számok tekintetében nézzük a dolgot, az akkori fideszes városvezetés megtakarított 40 millió forintot, ennyi volt akkor a Pécsi Harmadik Színház éves városi támogatása, s elvesztett 60-80 milliót, mert a kiemelt színház kategóriában lévő (ez a Pintér Béla Társulat feletti besorolási rang volt) színház pályázatok útján ennyit hozott a városba.
A Pécsi Harmadik Színház fenntarthatóságának legneuralgikusabb pontja a a finanszírozási modell drasztikus megváltozása volt. A korábbi igazgató, Vincze János idejében a színház évente mintegy 100-120 millió forintot gyűjtött össze, de időközben a magyar kormány megszüntette a kulturális TAO lehetőségét (erre Moravetz sem számított, sőt éppenhogy a színházi TAO-val számolhatott, amikor fejest ugrott a Pécsi Harmadik átvételébe), ami Moravetzéket is igencsak nehéz helyzetbe hozta.
Így amikor a színház bajba jutott (kulturális TAO hiánya, majd a Covid-járvány, illetve a rezsiáremelkedés miatt), akkor civil és művészeti összefogásból létrejött közadakozásból 25,5 millió forint gyűlt össze. A magánszínházzá lett Harmadik Színház azonban jóval kevesebb állami forráshoz juthat hozzá, tehát marad a szponzoráció és a jegybevétel.
Az önkormányzat nyújtotta 400 milliós pénzügyi injekció létfontosságú volt, mert az épület megújításával kapott még egy lehetőséget a Pécsi Harmadik Színház. A Péterffy Attila vezette városvezetés támogatta az épület megújítását – az épület természetesen továbbra is városi tulajdonban van és marad, és így nemcsak egy városi tulajdonú épület, egy kulturális intézmény, hanem ezzel együtt Uránváros ezen része is megújult valamelyest.
Mindeközben a város másik színháza, a Pécsi Nemzeti is felújításra szorul már több mint egy évtizede. Igaz, annak költsége meghaladja az önkormányzat lehetőségeit, mára talán a 30 milliárdot is túlszárnyalná a teljes felújítás összege, amihez a leggazdagabb magyar városoknak is állami forrásra volna szükségük.
De térjünk csak vissza a Harmadik Színházhoz, amely magánszínházzá vált! Kérdés: milyen Moravetz tőkeereje? A vele való beszélgetések és a sajtótájékoztató alapján ez csak becsülhető, de csak emiatt túl sok okunk sajnos valószínűleg nincs a reményre. A felújítási projektből az irodákat és nézőtéri székek kárpitozását, valamint az új padlószőnyeget vállalta be önerőből a színház. Minden befektetett forint számít és becsülendő, ez is hozzátesz a felújítás összképéhez, és a producer, illetve a színház által finanszírozott felújítás-részbe is munkát kellett fektetni. De a kérdés sajnos marad és fontos: a Harmadik Színház jelenlegi „vállalkozói” koncepciója vajon mennyire lesz fenntartható? Az önkormányzat támogatása pár milliós tétel, a magánszínházaknak szánt állami támogatás léptékére sem építhető színház. Kérdéses ezek után számomra, hogy szponzorizáció nélkül a színház gazdaságilag mennyire életképes?
Tőkeerős?
Tettünk egy kísérletet a nyilvános adatok alapján arra, hogy megvizsgáljuk Moravetz Levente cégeinek tőkeerejét:
Moravetz Levente a Pécsi Harmadik Színházat a tulajdonában álló Moravetz Produkció Közhasznú Nonprofit Betéti Társaságon (Bt.), illetve a Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft.-n keresztül működteti.
A nyilvános cégadatok (2024-ben publikált beszámolók) azt mutatják, hogy a Moravetz tulajdonában álló és a produkciókat létrehozó cégek pénzügyi stabilitása viszonylag alacsony.
Moravetz Produkció Közhasznú Nonprofit Bt.:
Nettó árbevétel (2024): kb. 67 millió forint.
Nettó eredmény (2024): kb. 10 millió forint alatti nyereség.
A minősítése: A+ (Magas közepes), ami alacsony hitelkockázatot jelez, de ez az alacsony árbevételhez viszonyított stabilitást mutatja, nem a nagy pénzügyi erőt.
Moravetz másik cége a Moravetz Művek Kft. nettó árbevétele (2024): kb. 5 millió forint, nettó eredmény (2024): kb. 686 ezer forint nyereség.
Ezek az adatok stabil, de kis- és közepes vállalkozásokra jellemző bevételeket mutatnak. A bt. esetében a több tízmilliós árbevétel elsősorban a produkciók utaztatásából és a jegybevételekből származik, ami forrást jelent, de nem tőkeerőt a nagy beruházásokhoz, vagy egy színházépület fenntartásához.
Arra következtethetünk az adatokból, hogy a Moravetz Levente cégei által képviselt tőkeerő – bár stabilan működik a saját területén és nincsenek nagy adósságai – önmagában, külső támogatások nélkül nehezen tudja garantálni egy részlegesen, de frissen felújított, ám kiemelt státuszát vesztett színház hosszútávú, gazdasági csőd nélküli működését. A projektet az állami támogatások elmaradása teszi sebezhetővé. A kérdés az, hogy ki vagy mi fogja stabilizálni a Pécsi Harmadik Színház költségvetését?! Nem a párszereplős előadások önfinanszírozó képessége a kérdés, hanem magának szépen felújított színháznak a rezsije, a menedzsment bére, a marketingköltség…
Két producer
Új szereplő a színház életében Moravetz Somogyvári Andrea, aki nemcsak a színház tulajdonosának feleségeként van jelen, hanem produceri tevékenységével is, amely szorosan összefonódik Moravetz Levente munkájával. A társproducer vagy társszervező munkája teremti meg azt a gazdasági alapot, amire a cikkben tárgyalt üzleti modell épül.
A kettős produceri tevékenység egyértelműen eltér a Pécsi Harmadik Színház korábbi, művészeti pályázatokra épülő modelljétől. Jellemzően a széles közönség számára vonzó darabok színpadra állítására fókuszálnak. A fő cél az, hogy kellő volumenű jegybevételt termeljenek, ez minden magánszínházi modell kulcsa. A koncepció tetten érhető: leginkább sikeres és/vagy zenés vígjátékokat, történelmi-életrajzi témájú zenés darabokat mutatnak be, illetve könnyedebb hangvételű drámákat. Ezek lehetnek olyan produkciók, amelyek korábban sikert arattak és Moravetz adaptációjában néhány bulvárszereplővel, még jobb esetben valami miatt (pl. kedveltebb sorozatban feltűnt) ismertebb színésszel könnyen utaztathatók. De ezek a darabok nem a Pécsi Harmadik Színház korábbi progresszív, alternatív arculatához illeszkednek, alapvetően más közönséget szólítanak meg, mint akik korábban a színházat látogatták, viszont a jegybevétel szempontjából a „teltház” és az esetlegesen a korábbinál magasabb jegyárak elengedhetetlennek tűnnek a produkciós cég működéséhez.
A két producer munkájának kiemelt része az előadások és produkciók utaztatása is az országban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a produkciós iroda színháztermeket és művelődési házakat bérel, és az előadásokat a jegyeladás sikerességének reményében viszi el a kisebb vidéki városokba. Ez a „színházi” modell stabil, de nem jelentős bevételeket generál a cégnek (ami a cikkben tárgyalt alacsony tőkeerőt indokolja), de biztosítja a stáb és a színészek folyamatos munkáját.
A Pécsi Harmadik Színház megvásárlása és felújítása stratégiai lépés volt, így a saját, stabil játszóhelyre is támaszkodhatnak, ahelyett, hogy kizárólag bérleményekre hagyatkoznának.
A produceri tevékenység jogi alapja gyakran a Nonprofit Bt. vagy Kft. forma. Bár ez elvileg lehetővé teszi, hogy bizonyos pályázatokon induljanak és közhasznú tevékenységet folytassanak, a gyakorlatban, a magánkézben lévő színházként sokkal nehezebben jutnak hozzá a nagy állami és minőségi kulturális pályázatokhoz, mint a korábbi Vincze János-féle modell esetén.
Ezt a produceri modellt tekinthetjük piaci alapú kísérletnek is, hogy egy minőségi, de magas költségekkel járó színházüzemeltetést pusztán jegyeladásból és utaztatásból tartsanak fenn, de ez nagy gazdasági nyomást helyez a művészi döntésekre.
Ákli
Szintén új szereplő a Pécsi Harmadik Színház életében Ákli Krisztián, az Oberon Társulat létrehozója és vezetője), akit művészeti vezetőnek szerződtettek. Őt tekinthetjük egyfajta hídnak is.
A színház művészeti arculatának megőrzésében a fiatal-középkorú Ákli Krisztián mint művészeti vezető, a társulatával határozottan reményt keltő szereplő, sőt! (Fun Fact: Moravetz Levente egyik emlékezetes, talán egyik legjobb alakítását épp Oberonként nyújtotta a Pécsi Nemzeti Színházban Alföldi Róbert (Puck) oldalán a Szentivánéji Álomban). A teátrum régi közönségének jó, de legalábbis biztató hír, és sokan emlékezhetnek is erre, hogy Ákli Krisztián kapcsolható valamennyire a korábbi Harmadik Színházhoz, már Vincze idején is rendezett a színházban. Jól látható, hogy mostani feladata az lenne, hogy a várossal kötött szerződés szerint a szakmai színvonalat képviselje.
Ákli személye, munkabírása reményt ad arra, hogy a progresszív színházművészet is helyet kap a repertoárban. És a drámapedagógia. És a diákszínjátszás. S ezekkel együtt egy új nézői réteg nevelődhet ki. Ákli Krisztián a kérdésemre elárulta, hogy az Oberon Társulat anyagi önállóságot élvez a Pécsi Harmadik Színházban is, sőt így előbbre lépnek, állandó játszóhellyel rendelkezve mutathatják be repertoárjukat.
Várhatóan ő lesz az a szereplő a színházban, aki a kommersz kínálat mellett fenntartja a saját alkotóműhely létjogosultságát. Azonban Ákli társulatától, vállalkozói szemléletű produceri tevékenységétől más előadások várhatók, mint Vincze egy-egy 10-15 milliós állami pályázatból finanszírozott rendezésétől. Ákli saját alkotói módszerével létrejövő előadások a Harmadik Színház, mint modell újraindítását jelentik, például éppúgy profik és amatőrök együttes játéka eredményezi a produkciót, mint a Vincze-féle színház hajnalán. Ákli megfogalmazása szerint másfél év szükséges ahhoz, hogy láthatóvá váljon, mennyire működőképes a most létrejött, új színházi működésmód a Harmadik Színházban.
Majdnem epilógus
Ahogy végigjártam az épületet, látható volt, hogy a megújulás eredményes, a büfé és az öltözők, a vizesblokk kifogástalan. Külön öröm a lépcsőházban kialakított galéria léte. De a felújítás színházszakmai oldalról minimum kérdőjeleket vet fel. Így pl. a színházterem fehér színe. Vincze több interjújában emlegette, hogy az egykori művelődési házban mekkora küzdelem volt elérnie azt, hogy a kék színű székek mellett ne legyenek fehérek a falak. Hát, újra kék-fehér színkombináció uralkodik a színházteremben, akár a ’70-es években. Egy világítástechnikai szakembert kérdeztünk, de bármelyikük elmondja ugyanezt, ha megkérdik: „A színháztermet fehérre festeni egyértelműen felveti a hozzáértés kérdését. Szakmailag nehezen védhető. Egy fekete doboz (black box) teremben a fényelnyelés garantálja a drámai hatásokat. A fehér falak visszaszórják a fényt, ami zavarja a nézőt, és lehetetlenné teszi a professzionális sötét, atmoszférikus előadásokat. Persze, van, vagy van egy lehetséges válasz a miértre. Ez a döntés egyértelműen a többfunkciós, bérbeadható eseménytér érdekeit helyezi előtérbe a színházművészeti igényekkel szemben, inkább egy művelődési házban lenne természetes, nem egy professzionális színházban”.
A sokat költözött Janus Egyetemi Színház és jogelődei is mindig a színházterem feketére festésével kezdtek, ahogyan nemrég Budán is, az új épületet kapott FreeSZFE is.
Pécsen, a Harmadik Színházban azonban nemcsak a színházterem fala lett fehér, hanem az új nézőtéri üléskárpit is (törtfehér), ami szintén nem feltétlenül a legszerencsésebb megoldás egy színházban. Ha a fénytechnikai és színházi nézőpontoktól el is tekintünk, akkor is úgy tűnik, hogy inkább valamiféle esztétikai szempontok alapján döntöttek emellett, mint a praktikum alapján.
A Pécsi Harmadik Színház megváltozott repertoárja – amennyit eddig látni lehetett belőle – markánsan bulvárszínházi gerincet mutat, amelyben vannak alternatívszínházi programok is, illetve egy országos hírű, akár drágán eladható (igaz, vendégszínházi) produkció is felbukkan az Uránvárosban.
Többfunkciós tér?
A megújult színház akár a városrész kulturális és közösségi központjává is válhat, amennyiben a többfunkciós „fehér doboz” koncepciót fogják működtetni, és a teret rendszeresen hasznosítani tudják nem színházi célra is. Fontos változás, hogy hangulatos lett a büfé, s a megújult terek is jó hangulatúak.
A Pécsi Harmadik Színház megújulása kérdéseket vet fel, reményt és veszélyt is sugall a helyzet. Megadatott a fizikai megújulás (főleg önkormányzati forrásból), de a harmincéves művészi színvonal, ami miatt a Pécsi Harmadik Színház azzá vált, amivé vált, másként fog folytatódni. Hogy hogyan, azt meglátjuk! Kérdés az is, hogy nem lett volna-e szerencsésebb a lecserélt vezetéssel, stábbal, a múlt látható eltörlésével együtt egy új, a színház jelenlegi programját jobban kifejező nevet is választani? A Pécsi Vidám Színpad vagy a Pécsi Komédium jobban kifejezné a jelenlegi realitást, mint amit ma a Pécsi Harmadik Színház név jelent Pécsen.
Hosszú távon a színház sorsa e cikk szerzőjének ízlése és határozott véleménye szerint azon múlik, hogy Ákli Krisztiánnak és az Oberon Társulatnak sikerül-e elegendő szakmai ellensúlyt vinni a programba ahhoz, hogy a Harmadik Színház ne váljon tisztán bulvárszínházzá.
Disclaimer: a cikk szerzője egyetemista korától kezdve több alkalommal rendezett és színészként is fellépett a Pécsi Harmadik Színházban, szervezőként részt vett a színház megmentését célzó egyik rendezvényen és az Oberon Társulat egy előadásának létrejöttét dramaturgként segítette.
